Kereskedelmi konkurenciaháború zajlik. A kormány javaslata pedig az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tiltásáról nem tekinthető másnak, mint a joggal való visszaélésnek – nyilatkozták lapunknak szakértők. Van, aki szerint e módosításnak az Alkotmánybíróságnál kellene landolnia, de ha uniós szintre jut, biztos megsemmisítik. A kormánypártiak viszont állítják, a törvény megáll a nemzetközi színtéren is.
Korántsem biztos, hogy a jelen formájában életbe léptethető az a több jogszabályt, köztük a Büntető törvénykönyvet is módosító javaslat, amelyik megtiltaná a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács és az ötágú vörös csillag haszonszerzés céljából való felhasználását.
„Az önkényuralmi jelképeknek kereskedelmi célból történő felhasználhatósága nem olyan jog, amely – a véleménynyilvánítás szabadságával ellentétben – magasabb rendű lenne az önkényuralmi jelképek tiltásához fűződő közérdeknél” – érvel az iromány, amely az Országgyűlés honlapján olvasható. A Lázár János és Semjén Zsolt által jegyzett javaslat életbe lépésével Magyarországon például nem lehetne a hagyományos címkével árulni a Heineken söröket, hiszen vörös csillag van rajtuk.
Harc a vörös csillag ellen
A lépés mögött az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti hadakozásra adott kormányzati reakciót sejtik, bár Halász János keddi sajtótájékoztatóján ezt cáfolta. A Fidesz-frakció szóvivője szerint a Heinekent senki nem akarja betiltani, csupán a címkén lévő vörös csillag érintett az ügyben.
Ismert, az Igazi Csíki Sör gyártóját a romániai Heineken perelte be, mert úgy vélte, hogy a sör gyártója ellopta a szellemi tulajdonát. A pert Romániában a Heineken nyerte, a magyar kormány viszont az Igazi Csíki Sör mellett állt ki, egyebek mellett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a támogatásáról biztosította azt a hódmezővásárhelyi kezdeményezést, amely bojkottra szólított fel a Heineken ellen.
Úgy tűnik, nemcsak a Heineken esetében rossz ómen az ötágú vörös csillag, Halász ugyanis emlékeztetett arra, hogy a San Pellegrino termékeinek csomagolásán is ugyanez a jelkép látható. (De felvetődött a Milky way csokoládé érintettsége is, amelynek csomagolásán szintén vörös csillag látható.) A kormánypárt szerint az indítvány célja nem más, mint az, hogy ne szennyezzük tovább a vizuális környezetünket az önkényuralmi jelképekkel.
Ez azért is érdekes, mivel a holland társaság üzletpolitikája szerint a Heineken csomagolásán korántsem a kommunista és szocialista rezsimek jelképe köszön vissza, sokkal inkább a sörfőző mesterek ősi szimbóluma. A Heineken ezt a középkorra vezeti vissza – a csillag sarkai pedig szerintük a négy őselemet, illetve a főzet minőségét jelképezik.
A kormányzati javaslat azonban mindinkább azt az érvelést propagálja, hogy a vörös csillag önkényuralmi jelkép.
Holott az Európai Unióban született már döntés ebben a témában: az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a vörös csillag nem önkényuralmi jelkép – emlékeztetett Lövétei István.
Az alkotmányjogász lapunk kérdésére elmondta, ha valaki kifogást tesz az unióban a magyar gyakorlat ellen, minden bizonnyal nyer majd, és a törvényt megsemmisítik. Csakhogy egy ilyen eljárás általában két-három év alatt zajlik le, és aki időt nyer, életet nyer, teszi hozzá.
A Fidesz-frakció szóvivője ennél sokkal bizakodóbb volt keddi sajtótájékoztatóján. Szerinte ugyanis a törvény megáll a nemzetközi színtéren is.
Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet, a törvényjavaslat arra is kitér, hogy a kormány egyedileg felmentést adhatna a tilalom alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy „különös méltánylást érdemlő magánérdeke fűződik” a jelkép használatához. Azt, hogy a kabinet döntheti el, ki esik a törvény hatálya alá és ki nem, Lövétei diszkriminatívnak tartja.
„Kereskedelmi konkurenciaháború zajlik”
Ráadásul nem kis összeggel sújtaná a kormány a törvénynek ellenszegülő vállalkozásokat. A törvény megsértése esetén a bírság összege 500 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5 százalékáig, de legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet. Büntetőjogilag pedig vétségnek számítana a törvénysértés, s két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék, ha nincs ezzel kapcsolatban súlyosabb bűncselekmény is.
Sándor Zsuzsa, egykori bíró szerint
a most zajló eseményeknek semmi köze a büntetőjoghoz, valójában kereskedelmi konkurenciaháború zajlik, ahol a büntetőjog csak ultima ratio, azaz a legvégső megoldás lehet. Ilyen értelemben pedig nem tekinthető másnak a módosítás, mint a joggal való visszaélésnek.
Úgy látja, egy ilyen törvényjavaslatnak egyből az Alkotmánybíróságnál kellene landolnia, ha pedig ez sem mondaná ki, hogy a büntetőjog ilyen célra nem használható, akkor – Lövéteihez hasonlóan – szerinte is Strasbourg-ban dől majd el a kérdés.
Erőltetettnek és nevetségesnek nevezte a kormány törvényjavaslatát a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc szerint nem tesz jót a hazai jogalkotásnak, ha egyes cégekre hoznak törvényeket. Hozzátette, szerinte a törvényből azt következik, hogy a kormány nem kitiltani akarja a Heinekent, hanem tárgyalóasztalhoz kényszeríteni.
A tilalom egyébként nem vonatkozna az ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, az önkényuralmi jelképekhez kötődő történelmi eseményeket ábrázoló művészeti célú, illetve a történelem, a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából való felhasználásra, megjelenítésre vagy értékesítésre. Például könyvekre, lapokra.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
