A magyar jogrendszer egyik szégyenfoltja az a diszkrimináció, amivel megkülönbözteti a két nemet a nyugdíjazás tekintetében is. Bár egész Európában eltörölték vagy fokozatosan kivezetik a korábbi nemi megkülönböztetésén alapuló nyugdíjazási feltételeket. Magyarország mégis külön utat választott. Miközben a veszélyes, egészségkárosító munkákat (például bányászat, tűzoltság, stb…) végzők indokolt korkedvezményét megszüntette az állam, eközben egy teljességgel indokolatlan diszkriminációt vezetett be: a Nők 40 néven büszkén népszerűsített, feminista korkedvezményt. Míg a korábbi szakmai korkedvezmények létezését az érintettek szükségszerű egészségkárosodása illetve a kor függvényében egyre fokozódó szükségszerű alkalmatlanná válása indokolta, addig ezt a női kedvezményt mindössze azzal magyarázta a kormányzat, hogy biztosítani akarja, hogy a nők minél előbb a családjukkal, unokáikkal tölthessék idejüket. Érdekes módon a döntéshozóknak az nem jutott eszébe, hogy számos férfi is inkább hamarabb nyugdíja vonulna, minthogy kemény, egészségkárosító munkában megfáradva, megrokkanva haláláig dolgozna. – Mint tudhatjuk, általában a férfiak várható életideje 5-10 évvel is alacsonyabb a nőkénél.
A Férfihang.hu korábbi cikke nyomán megemlékezhetünk arról is, amikor a szakszervezetek férfiakat képviselni törekvő jogegyenlőségi követelésével szemben az alkotmánybíróság megállapította, hogy a férfiak nem tarthatnak igényt a jogegyenlőségre, hiszen a velük szembeni diszkrimináció szükségszerű, hiszen a férfiak jogfosztása az alkotmányban, alaptörvényben került kimondásra.
Bár a Nők 40 egyértelmű ajándék a nőknek, mégis egyes közgazdászok és sajtóorgánumok most a nőket törekszenek sajnáltatni. A 24.hu cikkében Gerencsér László közgazdász számításaira alapozva “Milliókkal rövidítheti meg a nőket öregségükre a nyugdíjveszteség” címmel adott közre egy cikket, amelyet aztán más lapok is átvettek, feldolgoztak.
– Írja a 24.hu cikkében, és az állítást Gerencsér által adott példával is igyekszik alátámasztani:
A “megrövidítés” szó mást sugall, de azért szögezzük le, a fejtegetés tulajdonképpen csak egy egyszerű tényt állapíthat meg: aki él a korkedvezménnyel, annak nyugdíja szükségszerűen nem növekszik tovább. A korán megkezdett “unokázás”, pihenés lehetőségének nyilvánvalóan ára van. Mindezt megállapíthatnánk akár egyszerű tényként is, vagy sajnáltathatjuk is “szegény nőket”, hogy a közszféra kényelmi állásait (a közszférában dúló foglakoztatási szegregáció eredményeként 80-90 százalékban csakis nők dolgoznak) és a versenyszférában a HR és “bérszámfejtő” osztályokon végzett gerincroppantó passziánszozásnak a poklát a “méltán kiérdemelt”, de amúgy “megrövidítő” korkedvezményes nyugdíjra cserélték. – Ezen az eszmei úton lehet akár egy nőpárti pozitív diszkriminációt is a nők újabb hátrányaként tálalni, és ilyen módon születhet meg az a végtelenetített feminizmus, ami apránként totálisan leértékeli, még az alapvető emberi jogaitól (jogegyenlőség) is meg fosztja a férfiakat.
A cikk konklúziójával végül is egyet lehet érteni: a nyugdíjrendszer a közeljövőben általában is korrekcióra fog szorulni. Ezt lehetne akár azzal is kezdeni, hogy a súlyosan diszkriminatív, férfiellenes Nők 40 kedvezményt minél hamarabb megszünteti az állam.
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
