A Kúria májusban alkalmazta először azt az új szabályt, amely szerint eleve élet elleninek kell tekinteni az éjszaka elkövetett, személy elleni támadásokat – írja a mno.hu Kónya István, a Kúria elnökhelyettese nyilatkozott a Magyar Nemzetnek a jogos védelmi helyzet mai szabályairól, amelyek láthatóan nemcsak a laikusok számára zavarosak, de az alsóbb bírósági szinteken is sokféle döntést eredményeznek
A konkrét ügyről a legfelsőbb bírói fórum tisztségviselője a következőket mondta el:
Az eset lényege, hogy egy község utcájában éjszaka a hazafelé tartó terheltet egy másokkal korábban konfliktusba keveredett fiatalember ok nélkül, váratlanul, hátulról megrúgta, majd amikor az megfordult, ököllel arcon ütötte, és további tettlegességgel fenyegette. Ekkor a megtámadott kést rántott, és mellkason szúrta támadóját, amitől az rövid idő alatt, kórházba szállítás közben meghalt. A megtámadott férfi előtte sem a szóváltásban, sem a tettlegességben nem vett részt, és minden, a helyszín közelében történt nézeteltéréstől elhatárolta magát.
Kónya emlékeztetett arra, hogy éjjel fél 2 és 2 között érte személy elleni támadás. A nem jogerős bírósági ítéletek belementek abba a képtelenségbe, hogy megpróbálták megmagyarázni, hogy az éjszaka miért nem éjszaka. Az egyikben született egy nagyon mesterkélt indoklás a látási viszonyokról, és arról, hogy volt közvilágítás. Viszont a közvilágítás működése a napszak tényszerűségét nem befolyásolja.
A megváltoztatott ítéletek indokolásai tévesen az arányosságot is fejtegették, amelyre a hatályos szabályozás mellett törvényes lehetőség már nem volt – mondta a magas beosztású bíró.
Az ügyben több, egymással olykor ellentétes ítélet született. Kónya megjegyezte: Egy ügyben egy ítélet létezik, mégpedig a jogerős, függetlenül attól, hogy az ügy hány bírósági szintet járt meg. Ezt az ügyet a Kúria felülvizsgálati eljárásban a legmagasabb szinten zárta le. Előtte két eljárásban a törvényszék és az ítélőtábla járt el.
A Kúria a terhelt javára bejelentett ügyészi felülvizsgálatot találta alaposnak, és hozott a törvénynek megfelelő felmentő ítéletet.
Az alsóbb bíróságok büntethetőségi akadályt el nem ismerő döntései olyan joggyakorlatot és szemléletet tükröznek, amelytől el kell szakadni. Nehezíti a szemléletváltást, hogy a hozzáférhető jogmagyarázatok jelentős része egy korábbi ítélkezési gyakorlathoz igazodik – nyilatkozta a Kúria elnökhelyettese.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
