Az ősi vagy ókori megnyújtott koponyák mindig is heves tudományos viták tárgyát képezték. Vajon ezeket a koponyákat szándékosan torzították el úgy, hogy azok az égből érkezett istenekére hasonlítsanak, vagy eleve földönkívüli eredetű kúpos fejjel bírtak az ősi uralkodók? Egy újabb lehetőségként pedig adódik, hogy eme bizarr koponyák a különféle fajok között létrejött ősi genetikai mutációra vezethetők vissza.
A megnyújtott koponyák rejtélye akkor mélyül el igazán, amikor figyelembe vesszük, hogy számos hatalmas megnyújtott koponyájú uralkodó élt a világ egészen távoli szegleteiben. Nyilvánvalóan ez a téma azért is roppant érdekfeszítő, mivel a koponyák eme egyedülálló formája bizonyítékot szolgáltat az egymástól nagy távolságokban lévő ősi műveltségek közötti kapcsolatra.
Tutankhamon királyt, akire gyakorta utaltak Tut királyként, nem csupán meghosszabbított koponyával ábrázolták, hanem kúpos fejjel is a való életben.
Eredeti neve, Tutankhaten, jelentése: „Aten élő képmása” (Aten = Aton napistennel), míg Tutankhamun jelentése „Amun élő képmása” (Amun = Amon napistennel). Tuz király tíz évig kormányozta fáraóként Egyiptomot, míg 19 évesen el nem érkezett az utolsó órája Kr.e. 1324 körül.
Akhenaten, azaz Ehnaton fáraó.
Néhányan úgy okoskodtak, hogy a fáraó egyfajta Antley-Bixler-szindrómában szenvedett, ami egy olyan genetikai mutáció, mely egyfelől megnyújtott koponyákat, másfelől alulfejlett genitáliákat eredményez . Mindazonáltal, ez a sok orvosi megállapítás egyike, amelyet illetően nem találtak elegendő bizonyítékot.
Érdekes módon, Tut király atyja, Ehnaton, Egyiptom egyik legellentmondásosabb és leghíresebb fáraója, szintén megnyújtott koponyával, hosszú nyakkal, vaskos combokkal, nőies vonásokkal és más egyéb furcsa sajátossággal büszkélkedhetett.
Ehnaton fáraó leginkább arról nevezetes, hogy a többistenhívőből egyistenhívővé formálta át az egyiptomi vallási rendszert.
Ehnaton fáraó kijelentette, hogy ő Aton közvetlen leszármazottja és önmagára az isteni mivolt megnyilvánulásaként tekintett és istenként is viselkedett.
A tudósok felvetették, hogy Ehnaton fáraó valószínűleg két orvosi rendellenességben is szenvedett, melyek magyarázatul szolgálhatnak a szobrain és a vésetein látható túlzottan nőies és megnyújtott koponyájú portréinak.
A Yale Egyetem orvosi karának bőrgyógyász professzora, Irwin M. Braveman, úgy véli, hogy Ehnaton fejének alakját craniosynostosis okozhatta, amelyben a varratok, a fej rostos ízületei csecsemőkorban összeforrtak és akadályozták a koponyaformálódás folyamatát. A nyílvarratnak nevezett speciális betegség többnyire örökletes.
Nefertiti királynő
Sajnálatos módon ezek a tudományos spekulációk se nem cáfolhatók, se nem erősíthetők meg, mivel a hipotézis csupán művészeti munkákon alapuló diagnózisokra épül. Jóllehet sok fáraó és családtagjaik teste múmiaként fennmaradt, Ehnaton múmiáját eddig még nem találták meg.
A halála után szépségéről híressé vált, s életében királynőként uralkodó Neferneferuaten Nefertiti (kb. i.e. 1370-1330.) Ehnaton Nagy Királyi Felesége (főfelesége) volt. Bár uralkodása csupán 12 évet ölelt fel, ő volt az egyik leghatalmasabb királynő, aki valaha is regnált.
Férje hiedelmét támogatva, nevét Neferneferuaten-Nefertiti-re változtatta, amelynek jelentése: „Aton a sugárzó ragyogás, a szépség megérkezett.”
Semmit sem tudunk a királynő gyerekkoráról, miként arról sincsenek információink, hogy kik lehettek a szülei. Néhányan úgy vélik, hogy apja Aye lehetett, miután a sírjában egy olyan feliratot találtak, amely szerint Mutnodjmet nővére atya Aya volt. Komoly szerepet játszott az ókori egyiptomi társadalom megváltoztatásában, mivel segítette férjét a monoteizmus elterjesztésében országszerte.
Mint oly sok ókori egyiptomi uralkodónak és a világ sok más pontján élő királynak, úgy Nofertitinek is megnyújtott koponyája volt.
Ha figyelmünket az amerikai kontinens felé fordítjuk, akkor ott is találkozunk kúpos fejjel megáldott ókori emberekkel.
K’inich Janaab’ Pakal i.sz. 615-683 uralkodott. Pakal nagyúr alapította a Maya Birodalmat és az ő személyében tisztelhetjük a maják első királyát. Neki tulajdonítják a Palenque-ben található leghíresebb fennmaradt feliratok és monumentális építmények egy részét.
Hosszú-hosszú időn keresztül azt feltételezték, hogy Pakal király csupán a legendák szüleménye, egy mítosz. Azonban, ez a vélekedés akkor változott meg, amikor egy olyan sírra bukkantak, amely nagy valószínűséggel a nagy maja uralkodó maradványait tartalmazta.
Balról jobbra haladva látható Nefertiti, Tutankhamon és II. Ramszesz koponyája.
A problémát az okozza, hogy a tudósok és a régészek továbbra sem tudnak dűlőre jutni a tekintetben, hogy a sírban található csontok, vajon ténylegesen Pakal király földi maradványai-e vagy sem, mivel a csontváz fogainak kopásából megállapítható életkor egy Pakal korától 40 évvel fiatalabb férfi életkorával egyeznek meg. Az epigráfusok kiállnak a mellett, hogy a sír feliratai azt jelölik, hogy abban K’inich Janaab’ Pakal-t hantolták el, s hogy 80 éves kroában, egy közel 70 éves uralkodási periódus után hunyt el. Ezzel a figyelemre méltó felfedezéssel kapcsolatban a másik probléma az, hogy valamilyen oknál fogva nem hozták nyilvánosságra a Pakal király csontvázáról készült fotókat.
Tutankhamon fejszobra, amely megnyújtott koponyával ábrázolja a fáraót. Jean-Pierre Dalbéra
Kevin Smith rádiós műsorvezető szerint „a feltáró csapattól származó, kiszivárogtatott információk szerint Pakal egy óriás volt, hat kéz- és hat lábujjal rendelkezett, erőteljes arcszíne volt és kúpos koponyája.” Ezekből semmit sem erősítettek meg hivatalosan.
Valójában a hivatalos változat nem közöl fotókat. Pakal király csontvázáról egyetlen fotó sincs, amit nyilvánosságra hoztak volna. Bár nem állíthatunk biztosat, Pakal mellszobrát elnézve, úgy tűnik, elképzelhető, hogy megnyújtott koponyával rendelkezett. Úgy tűnik, ezt találták meg a régészek és ezt szivárogtatták ki a feltáró csapat tagjai. A kikerült információ szintén azt állítja, hogy erőteljes arcszíne volt. A kiszivárogtatott információk szerint Pakal csontvázának magassága elérte a 9 lábnyi méretet, ami 2,74 méternek felel meg.
Még rejtélyesebb az a tény, hogy a mexikói kormány zárolta a Pakalról szóló információkat. Akármennyi fénykép is létezik a csontvázáról, soha semelyik nem fog nyilvánossá válni. A hivatalos álláspont szerint a csontváz, amint levegő érte, gyors bomlásnak indult és mostanára csupán használhatatlan „szemét” lett belőle, s nekünk csupán azért kell elfogadnunk ezt, mert soha semmilyen fotót vagy videót nem készítettek Pakal király maradványairól. Miért?
Azok a régészek, akik a rejtélyes Paracas-kultúrát (I.e. 700-i.sz. 100) tanulmányozták Peruban, olyan sírokat ástak ki, amelyek óriási megnyújtott koponyájú csontvázakat tartalmaztak.
Ennek a tudományos neve: „dolichocephally”. A legtöbb erről a problémáról tanúskodó koponya egyértelműen a fej-kötözés gyakorlatának köszönhető. De vajon hogyan érték ezt el?
„A nagyon fiatal gyermek koponyája alkalmazkodó a születéskor, s hónapokon keresztül az is marad.
Következésképpen idővel megváltoztatható a fej formája: ez lehetséges egy fej körüli kötél rögzítésével, plusz a koponya hátsó és valószínűleg elülső részéhez erősített deszka segítségével. Sok író azt állítja, hogy nagyjából 6 hónap és 3 év közöttire tehető az az időintervallum, ami alatt ezt a formát elérték, de tudomásom szerint azóta ezt a módszert nem alkalmazták és senki sem ismeri azt.
Erre a technikára állítólag az utolsó példákat az afrikai Kongóban és a Melanéziaként ismert csendes-óceáni térség déli részén található Vanuatu-szigetén csecsemőkön találjuk. De találunk rá precedenst Egyiptomban az Amarna-korszakból, Szudánban, Irakban, Szíriában, Oroszországban, Málta szigetén csakúgy, mint Peru és Bolívia egyes vidékein, valamint a mexikói olmékok körében.
Amit el tudunk érni ezzel a technikával, az nem több mint a koponya formájának megváltoztatása, de nem tudjuk az űrtartalmát megváltoztatni! Csakis a koponya formáját, nem pedig a méretét módosíthatjuk ezzel a módszerrel.” – mondja Brien Foerster.
Pakal király halotti maszkja
Manapság tudjuk, hogy a csecsemőkön alkalmazott mesterséges koponyatorzítás számos ősi kultúrában fellelhető, beleértve a legnagyobbaknak, mint amilyen az Indus-völgyi, a sumér, az egyiptomi, az olmék, a maja, az inka és más ősi műveltségeké. A megnyújtott koponyájú gyerekeket és felnőtteket tartalmazó sírokat a világ minden táján fedeztek már fel.
II. Nebhepetre Mentuhotepet ábrázoló dombormű a 11. dinasztiából, amint az istenség felé néz. Felső-Egyiptom fehér koronáját viseli. Jobbra: Senwosret (Kheper-Ka-Ra) fa szobra, aki a 12. dinasztia 2. fáraója volt.
A koponyatorzításról szóló legelső írott emlék Kr.e. 400-ból való, Hippokratész leírásában tűnik fel, amely a macrocephaliáról (túlzottan nagy agykoponya) vagy a hosszú fejekről szól, míg a szándékos emberi koponyatorzítás legkorábbi példái időrendben megelőzik az írásos emlékeket, mivel Kr.e. 45 000-re nyúlnak vissza a neandervölgyiek koponyájáig, valamint az iraki Shanidar-i barlangból származó proto-neolitikus Homo sapiensig (Kr.e. 12. évezred).
Engedjük meg magunknak a feltételezést, hogy az ősi emberek hasonlítani szerettek volna az égből érkezett istenekre és szándékosan változtatták meg fejük formáját. Ez egyenesen elvezet bennünket azokig a rejtélyes szobrokig, amelyek az úgynevezett Ubaid-periódusban készültek Ur városában (i.sz. 6000-4000 között), melyeket Sir Charles Leonard Woolley (1880-1960) tárt fel, aki egy, az 1920-as és 1930-as években Mezopotámiában folytatott ásatásairól híressé vált brit archeológus volt.
Minden egyes Ubaid szobornak sajátos testtartása van.
A szobrocskák kígyó- vagy hüllőfejű humanoidokat ábrázolnak, amelyek több ubaidi temetőben is feltártak, Ur szomszédságában, Irak déli részén.
Vajon a meghosszabbított koponyájú uralkodók olyan ősi asztronauták voltak, akik a távoli múltban jelentek meg a földön és akiket istenekként imádtak? Ha igen, akkor csupán a hatalmas uralkodóknak volt ez a sajátossága, és ez lett volna az oka annak, amiért az ősi és ókori emberek általában mesterséges koponyatorzítást alkalmaztak? De akkor a legnagyobb problémát a tudomány nem tudja megmagyarázni. Nevezetesen azt, hogy a torzítás csak a formát képes módosítani, azonban a csontanyag mennyiségét nem, s biztos, hogy nem tudja megkétszerezni.
Fordította és szerkesztette: Száraz György
Boldog napot!
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
