Átfogó zeneipari jelentés készült, amiből kiderül, noha 2014-ben már úgy tűnt, vége a zenei felvételek világának, a digitális átállással új erőre kapott a növekedés.
Zeneipari jelentést adott ki a Pro Art szerzői jogi szövetség a 2016-os és a 2017-es év után 2018-ról is. A jelentés legfontosabb célja, hogy bemutassa „ezt a színes, sokszereplős és szerteágazó iparágat,
illetve annak legfontosabb területeit, történéseit”. A jelentés elsősorban az Artisjus és a Mahasz adataira, valamint szakcikkekre és interjúkban található információkra támaszkodott.
A globális hangfelvétel-iparág évről évre, egyre gyorsuló ütemben nő a 2014-es mélypont óta: 2015-ben 3,2 százalékot, 2016-ban 5,9-et, 2017-ben pedig már 8,1-et.
A növekedés motorja a digitális szegmens, oka a streaming, amely az összes jövedelem 38 százalékáért felelős.
Az élőzene-iparág is folyamatos növekedést mutatott világszerte az elmúlt években. Ennek a növekedésnek egy jó indikátora, hogy a 100 legnagyobb élőzenei turné közel 16 százalékkal több bevételt termelt 2017-ben.
A magyar zeneipar is növekedett az elmúlt években, 2017-ben becsült mérete 53,4 milliárd forint volt. A hangfelvételekből a hazai szerzők, előadók és kiadók 2017-ben 18,4 milliárd forint bevételt realizáltak. Ez 3,6 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest, ami kicsit elmarad az előző év 5 százalékától. A növekedés elsősorban a digitális értékesítésnek köszönhető.
A magyar élőzene-iparág mérete is növekedett 2015-höz képest, ami jórészt a fesztiválpiac fejlődésének
köszönhető.
A magyar lakosság 75 százaléka minden nap hallgat zenét.
A YouTube népszerűsége töretlenül nő, a hagyományos rádió mellé felzárkózva 2018-ban a leghallgatottabb zenei csatorna lett, emellett a magyarok bő harmada hetente ránéz valamilyen zenei tévére is. Kedvelt volt az MTV Hungary, a Sláger TV, a Muzsika TV és a Petőfi TV is.
Az idősebbek között – a zeneválasztást tekintve – van egy markáns, 31 százalékos csoport, ennek tagjai inkább a magyar előadókat, míg a legfiatalabbak negyede kifejezetten a külföldi zenéket szereti.
A lakosság 54 százaléka fizetett az élőzenei élményért legalább egyszer könnyűzenei koncertjegy vagy fesztiválbelépő formájában az elmúlt egy évben. A koncertjegyet vásárló válaszadók több mint fele esetében az élőzenére közvetlenül elköltött összeg maximum 10 ezer forintos költségtétel éves szinten.
A jelentés szerint a lakosság közel 20 százaléka vett hangszert a kezébe az elmúlt egy évben, és körülbelül felük játszik havi szinten. Az éneklés természetesen sokkal szélesebb kört érint:
a magyarok kétharmada énekelt az elmúlt évben,
közülük több mint a fele rendszeresen, hetente többször.
A zene, a zenei képzés is komoly érték a magyar társadalom szemében. Míg a mai magyarok szüleinek alig 16 százaléka tanult hangszeren játszani, addig gyermekeik körében már 31 százalék ez az arány, a gyermeknevelési tervekben pedig 74 százalékban szerepel a zenetanítás.
A zenészek elsősorban nem a zenéből élnek meg: teljes jövedelmüknek átlagosan csupán harmada folyik be ebből. A zenei jövedelem aránya még azoknál sem érte el az 50 százalékot, akik elsősorban zenéléssel foglalkoznak. A zenészek 57 százaléka készített hangfelvételt 2017-ben, harmaduk klipet is forgatott hozzá
Magyarországon 2017-ben összesen több, mint 44 ezer élő zenei fellépés volt,
ennek közel harmada valamilyen fesztivál keretében hangzott el. Az Artisjus adatai szerint 2017-ben Magyarországon minden napra átlagosan 130 koncert jutott, ami 47 612 élőzenés fellépést jelent összesen.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
