MTI nyomán
Brüsszel úgy döntött, a lengyeleken tesztelik először élesben a „jogállami mechanizmust”. Varsóban nem örülnek a megtiszteltetésnek.
Az Európai Bizottság (EB) a jogállamisági mechanizmus keretében
előzetes vizsgálatot fog lefolytatni a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban
– jelentette be Frans Timmermans bizottsági alelnök szerdán, miután a brüsszeli végrehajtó testület „orientációs jellegű” vitát tartott az új varsói kormány tevékenységéről. Az Európai Bizottság első alelnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az eljárást
a lengyel alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt
indítják meg, amely széles körű tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt.
Szakértői értékelések szerint ez az első lépése a három szakaszból álló uniós mechanizmusnak, amelyhez az EB akkor folyamodhat, ha egy adott tagországban csorba esik a jogállamiságon. Frans Timmermans a szokatlanul hosszúra nyúlt biztosi kollégiumi ülés után hangsúlyozta, hogy az Európai Unió párbeszédre törekszik Lengyelországgal. Mint mondta, az eljárás célja, hogy objektív módon tisztázzák a tényeket, részletesen értékeljék a helyzetet és megkezdjék a párbeszédet a lengyel hatóságokkal.
Az alelnök közölte, hogy a lengyel közmédia vitatott átalakításával kapcsolatos törvénymódosításokat is vizsgálni fogják, valamint elmondta, hogy március közepén fognak visszatérni a témára, az arra szakosodott Velencei Bizottsággal szorosan együttműködve.
Navracsics támogatta, mások még vártak volna
Nevük elhallgatását kérve nyilatkozó uniós források arról számoltak be, hogy az EU-biztosok közül néhányan egyelőre inkább elhalasztották volna a mechanizmus megindítását. Az ülésen a varsói kormánynak nem volt jelen képviselője, Elzbieta Bienkowska lengyel EU-biztos azonban felszólalt. Őt még az előző kormány jelölte a posztra. Navracsics Tibor magyar uniós biztos ugyanakkor már korábban támogatásáról biztosította a Lengyelország elleni eljárást. orbán Viktor egykori miniszterének döntését mély hallgatását övezi a Fidesz és a kormány részhéről – a Jobbik ugyanakkor felháborodásának adott hangot „a magyar-lengyel barátság besározása” miatt.
Kísérleti nyulak
Ez az első alkalom, hogy beélesítik a jogállamisági mechanizmust
egy EU-tagországgal szemben. Az uniós „jog őrzőjének” is tekintett brüsszeli bizottság tavaly márciusban kezdeményezte a mechanizmus létrehozását, amelynek célja az európai alapértékek határozottabb érvényesítése.
Az első fázisban a szervezet információt gyűjt és felméri, lát-e a jogállamiságot veszélyeztető, rendszerszintű veszélyt egy adott tagországban, és ha igen, akkor párbeszédet kezdeményez a tagállami kormánnyal.
A jogállamisági mechanizmus végső esetben akár
az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja.
Mindazonáltal kérdéses, hogy ehhez meglenne-e az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például a múlt héten kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen szankciót Lengyelországgal szemben.
Bizonyos szakértők korábban arra figyelmeztettek, hogy a jogállamisági mechanizmus megindítása kontraproduktív lehetne, az ugyanis az
„ostromlott vár” légkörét alakíthatná ki Lengyelországban,
és megerősíthetné az euroszkeptikus erőket Közép-Európában.
Egyrészt-másrészt
Az utóbbi időben számos bírálat érte az októberi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság pártot (PiS), elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint viszont a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a bizottsági döntésre úgy reagált egy nyilatkozatában, hogy szerinte Timmermans ellentmondásos kijelentéseket tett, ezért a testület írásos tájékoztatását várják.
„Egyrészről a Lengyelországgal való párbeszéd szükségéről beszélt, másrészről pedig a (jogállamisági) mechanizmust emlegette”
– közölte. „Ez meglehetősen zavaros nyilatkozat volt Timmermans részéről” – tette hozzá Waszczykowski.
A lengyel kormány nyitott arra, hogy az Európai Bizottság kérdéseit megválaszolja, ám jó lenne, hogy a kérdésfeltevés ezentúl lehetőleg pontos lenne – kommentálta az Európai Bizottság (EB) által Lengyelország ügyében elindított előzetes vizsgálatot Konrad Szymanski, az Európai Unió ügyeiért felelős lengyel miniszter Brüsszelben.
A lengyel miniszter elégedettségének adott hangot, hogy az EB az eljárással kapcsolatban sűrűn használta a „párbeszéd” szót, és hangsúlyozta: ebben Varsó is érdekelt. Ugyanakkor elmondta: jó lenne, ha az EB „lehetőleg pontosan tenné fel kérdéseit”, mert az eddig megválaszoltaknak „az volt a hibájuk, hogy ezeket nagyon általánosan fogalmazták meg„. Szymanski többek között Timmermans azon, a lengyel kormánynak nyílt levél formájában továbbított kérdéseire utalt, melyek az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatására és a körvonalazódó közmédia reformra vonatkoztak.
A varsói parlamentben Rafal Bochenek kormányszóvivő újságíróknak nyilatkozva úgy értékelte: az EB döntése nem lesz negatív hatással Varsó és Brüsszel kapcsolataira. A mechanizmus elindítása „a nyugati sajtóban megjelent bizonyos találgatásokon alapuló, orientációs jellegű cselekvés” – vélte Bochenek, aki szerint a helyzet akkor tisztázódhat, ha Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke Lengyelországba látogat. Erre előzetes egyeztetés alapján „egy-két hónapon belül” kerül sor – jelentette be a kormányszóvivő.
Ellentmondásosnak találta az EB döntését a közszolgálati televíziónak nyilatkozó Marek Magierowski, a lengyel elnök szóvivője.
„Egyfelől azt állítják, hogy Lengyelországban csorba esik a jogállamiságon, másfelől az előzetes vizsgálat elindításával csak most kezdik gyűjteni az erre vonatkozó információkat”
– mutatott rá Magierowski.
A fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) nevében a sajtónak nyilatkozó Rafal Trzaskowski volt külügyi államtitkár úgy látta: a döntés megerősíti, hogy az EB „nem helyesli azt, ami Lengyelországban a parlamenti demokráciával történt”. „A kormányzó Jog és Igazságosságnak (PiS) változtatnia kell az ellenzékhez, valamint a törvényhozói folyamathoz való viszonyán” – vélte, megjegyezve, hogy az EB tisztségviselőinek „megalapozott aggodalmai” vannak a lengyelországi helyzetet illetően.
Több lengyel kommentátor „nem érdemi, hanem erősen politikai döntésnek” minősítette az eljárás elindítását. Tomasz Wróblewski, a Wprost című jobbközép hetilap főszerkesztője például úgy vélte: az előzetes vizsgálat nem fogja az Európai Unió konkrét lépéseit eredményezni. A főszerkesztő „az EU egyfajta erőfelmutatásának” minősítette a lépést, mely szerinte inkább az uniós politika, mintsem a lengyelországi demokrácia helyzetéről tanúskodik. „Az EB meg akarta mutatni, hogy ura az európai helyzetnek, miközben az utóbbi időben sok, az uniót dezintegráló jelenség észlelhető” – szögezte le Wróblewski.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »