Az Új Ember idei huszonharmadik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Úrnapi számunkban beszélgetést olvashatnak Farkas László dunakeszi plébánossal, a Misekalauz című könyv szerzőjével.
A plébános a fiataloknak és felnőtteknek egyaránt szóló kötettel abban segít, hogy a hívők élete valóban eucharisztikussá váljon. Az Új Ember könyvesboltban kapható Misekalauz szerzője az online szentmise-közvetítések időszaka után a templomba való visszatérés örömeiről, nehézségeiről is nyilatkozik az interjúban.
Lapunkban bővebb tudósítást közlünk a Katolikus Egyház szociális tevékenységéről rendezett nemzetközi konferenciáról, amelyet május 26-án tartottak meg az esztergomi Szent Adalbert Központban.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő programjaihoz kapcsolódó rendezvény előadói között volt Erdő Péter bíboros, prímás, Peter Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdítása Dikasztériumának prefektusa és Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Katolikus Karitász elnöke.
Ferenc pápa a közelmúltban öt másik személy mellett elismerte Bálint Sándor néprajzkutató hősies erényeit. Serfőző Leventével, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási püspöki helynökével, Bálint Sándor boldoggáavatási eljárásának egyházmegyei referensével beszélgettünk a kiemelkedő néprajzkutató életéről, személyiségéről.
Az idén az egész világ megemlékezik arról, hogy hétszáz évvel ezelőtt, 1321-ben adta vissza lelkét Teremtőjének az olasz Dante Alighieri, az Isteni színjáték írója. „Szent poémájában” a Pokol, Purgatórium és Paradicsom képét festette meg. A műről és alkotójáról Szabó Ferenc jezsuita szerzetes pappal, teológus költővel beszélgettünk.
Tavaly májusban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megvásárolta a római Szent István Házat, amelynek újraindulásáról Németh Norberttel, a Pápai Magyar Intézet rektorával beszélgetett római tudósítónk, Bókay László. A felújítás részleteiről és a további tervekről Tardik Sebestyén, a Szent István Ház igazgatója nyilatkozott lapunknak.
A Mértékadó kulturális mellékletben Régi műterem a Kecskeméti utcában címmel Mészáros Ákos emlékezik Barát József festőművész tanárra.
A CD-ajánló rovatban Paksa Balázs méltató sorait olvashatják az Omega és a Korál új albumáról.
Benkő László, Mihály Tamás, illetve Balázs Ferenc közelmúltbeli halála komor árnyékként lebeg a végül elkészült nagylemezek fölött. „Az Omegánál a végeredmény egyedi, modern szimfonikus rockmuzsika, összetéveszthetetlenül »omegás« jegyekkel. Míg Kóborék szimbolikusan az Univerzum erőivel viaskodnak, addig a nyolcvanas években népszerűvé vált Korál legfrissebb dupla albumát intim líraiság járja át, amely Legszebb dalaink cím alatt szimfonikus átdolgozásban tekinti át az életművet… az Omega zavaros korunknak tart nyugtalanító tükröt szimfonikusokkal, orgonaszóval, latin nyelvű kórussal és harangzúgással, a Korál kevesebb csinnadrattával is beéri: csendes líráját a visszafogott szimfonikus hangszerelés új, nemes fényű köntösbe öltözteti” – írja a lemezkritika szerzője.
A Természetrajz rovatban Schmidt Egon ezúttal különleges témát választott, a fiókáikat védő madarak viselkedéséről írt. Többek közt megtudhatjuk hogy „Hazai viszonylatban egyedül egyes bagolyfajok azok, amelyek fiókáik védelmében akár a fészek felé mászó embernek is nekitámadnak. Az Északi-középhegységben élő uráli bagoly nem habozik, ha a fiókáit veszélyben látja. A fiókák gyűrűzésekor a madarász bukósisakban és vastag kabátban közelít a fészekhez, mert a mindig hátulról támadó bagoly, általában a tojó, komoly sebeket ejthet a fején, a nyakán vagy a vállán.”
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
