A Keresztyén Ifjúsági Szövetség (KIE, később YMCA) mozgalmának épülete 1925-ben készült el Losoncon. Azt ezt követő, hozzávetőlegesen egy évtizedben a mozgalom a város és régió egyik legjelentősebb társadalmi tényezőjévé nőtte ki magát. Ezt örökítette meg a losonci Nógrádi Könyvtár szlovák-magyar kiadványa, mely a múlt évi előkészítés után a napokban jelent meg. Szerzője Kristína Becaniová, a Besztercebányai Levéltár losonci kirendeltségének vezetője. A magyar fordítás Denisa Šebová munkája, a kötet szerves részét képező, korabeli írásokat idéző rész összeállításban Nagy Hajnal közreműködött. Mindketten a Nógrádi Könyvtár munkatársai.
Az YMCA (Keresztény Fiatal Férfiak Egyesülete) Sir George Williams (1821-1905) és társai kezdeményezésére 1884. június 6-án jött létre azzal a céllal, hogy támogassa a városba munkavállalás céljával érkező, főleg szegényebb családokból származó férfiakat.
A KIE Losoncon már a 19. század végén létrehozta csoportját. Képviselői ott voltak az 1909. március 11-12-én megrendezett országos konferencián is. Működésében hatékony szerepet vállalt Sörös Béla helyi református lelkész, aki az YMCA célkitűzéseivel Edinburghban ismerkedhetett meg. Tapasztalatait Budapesten, a KIE helyi szervezetének titkáraként kamatoztatta. Ezt folytatta Losoncon, ahol kiemelten fontosnak tartotta az ifjúsággal való foglalkozások szervezését – részükre az akkori Rákóczi út (ma Masaryk utca) 9. szám alatti bérelt helyiségben iparostanoncok számára otthont állíttatott fel.
Az YMCA mozgalma a Csehszlovák Köztársaság területén az 1. világháború után szerzett nagyobb népszerűséget. Központi Bizottsága – országos hatáskörrel – 1921-ben alakult meg, a csoportok munkáját helyi szinten, főleg a tengeren túlról érkezett anyagi támogatással egyesületi titkárok szervezték. Az YMCA losonci szervezete magyar és szlovák tagozatban dolgozott. Vezetésére először az amerikai Clór titkárt küldték ki. A magyar csoport vezetését Győry Dezső vállalta el, aki nem sokkal később Darkó Istvánnal és Simándy Pállal együtt létrehozta a Madách-kört.
A református egyház egyetemes konventje már 1923-ban támogatásáról biztosította az YMCA tevékenységét, s azt Sörös Béla javaslatára „belmissziós” célokra is alkalmasnak látta kihasználni.
„…arra az esetre, ha az egyházhatósági támogatása alatt induló keresztény ifjúsági egyesületek az YMCA keretében egy önálló szövetséget akarnak létesíteni, mely maga egészében, mint a csehszlovákiai YMCA autonom csoportja folytatná működését, ezt a maga részéről bármikor elérhesse és egyházhatósági intézkedésével életbe léphesse. A szerves összeköttetés ez időszerinti kiépítésére és annak fenntartására további intézkedésig az egyetemes konvent a losonci egyesület magyar osztályát kéri fel és bízza meg”
– olvasható az állásfoglalásukban.
Az YMCA II. világkonferenciájára Ausztriában, Pörtschach am See-ben 1923. május 30-án került sor, amelyen 53 ország képviseltette magát. Az YMCA csehszlovákiai magyar csoportját Sörös Béla, a losonci magyar osztály elnöke képviselte. Itt határozták el, hogy az YMCA hálózatát a Csehszlovák Köztársaság területére is kiterjesztik. Sörös Béla hatékonyan közreműködött abban, hogy az ország területére tervezett 5 épület egyike Losoncon épült fel (továbbiak: Prága, Brünn, Pozsony, Besztercebánya). Az egyik YMCA épületet Komáromba vagy Lévára javasolta építeni, de az végül Besztercebányára került, ahol már működött YMCA szervezet.
A losonci Városi Képviselő Tanács 1923. június 30-i határozatával a célra egy 763 négyszögöl nagyságú területet engedett át, feltételként megszabva, hogy az emelje a város külső képét, legyen benne egy színházi előadások tartására alkalmas terem is.
Az épület Milan Michal Harminc (1869-1964) műépítész tervei alapján, mintegy egymillió korona befektetéssel 1925-ben készült el. A szervezet titkárságát Győry Dezsőtől dr. Simkó (Swarz) Sándor vette át, ő irányította az építkezést is. Az épület átadása után az amerikai központ Mr. George Riley titkárt küldte ki vezetőként. A magyar csoport irányításával pedig Meggyesi Sándor tanítót bízták meg.
Az YMCA tevékenysége az 1920-as évek végén volt a legsikeresebb. Közéleti, irodalmi, művészeti, természettudományi előadások sorát rendezték meg benne, jelentős volt a sporttevékenysége is. A református teológusok tanonc és diákcsoportokat is működtettek benne. Magyar titkárának 1928 őszén Simándy Pált nevezték ki. Ekkor mintegy 80-120 tanonctagja is volt, akik az Union, Atilla, Franklin, Hunyadi, Egyetértés (losonci) Herakles (apátfalvi) és Mohikán (kisfalusi) csoportokba voltak beosztva. Az asztalos tanoncok iparrajz-tanfolyamát Nagy Sándor, műasztalos vezette.
Az egyesület irodalmi köre 1929 januárjában alakult meg. Több jelentős irodalmi estet készítettek elő (Móra Ferenc, Mécs László, Bulgakov, az erdélyi írók losonci látogatása, stb.). Képzőművészeti kiállításokon mutatták be pl. Gerő Gusztáv toll- és szénrajzait, kréta- és olajfestményeit. Az egyesület kulturális bizottsága által, rendszeresen hétfő este megtartott előadásokon többek között Schöpflin Aladár, Simándy Pál, Vécsey Zoltán, Halász Miklós, Győry Dezső, Flache Gyula, stb. mutatkoztak be. Az ún. „szemle estéken“ rövid előadásokon keresztül számoltak be az aktuális eseményekről. Létrehoztak egy nagy kölcsönkönyvtárat is.
Az Iparos és Kereskedő Ifjak Legénykörét Engel Imre vezette. A legénykorba jutott ifjakat először 1929 decemberében avatták fel. Az ünnepség vendége volt Mr. Davis is, aki az eseményt mintának ajánlotta a többi állam számára. Egy 1929 szeptemberében elindított női tanfolyamon tíz héten keresztül orvosi, pedagógiai és háztartási témákban tartottak előadásokat. Az Ifjúsági Takarékszövetkezet munkáját Medveczky Gyula, banktisztviselő irányította. 1930-tól két éven keresztül Andrej Plávka lett a szlovák tagozat titkára. Simándy és Plávka között kölcsönös tisztelet és barátság alakult ki.
A középiskolás diákok fiatalabb csoportját Simándy Pál vezette. A vidéki diákok részére egy, a mai értelemben vett klubhelyiséget nyitottak meg, ahol könyvtár, társasjátékok álltak a rendelkezésükre.
Az egyesület munkájában az 1930-as évek kezdetén komoly gondok merültek fel. Könyvelési hiányosságok, anyagi jellegű mulasztások miatt lemondott a vezetősége. Meggyesi Sándor titkárt Brünnbe helyezték át. Helyére Zelenka úr érkezett Pozsonyból, utána Porubszky István lett a titkár. Egy rövid újjáélesztési kísérlet után 1932-ben megszüntették a magyar titkári állást. Fokozatosan felszámolták a tornatermet, a könyvtárat, lemondták a folyóiratokat, majd 1934-től helyiségeibe különböző hivatalokat helyeztek el. Itt volt a székhelye többek között a tanfelügyelőségnek, a szlovák SOKOL egyesületnek is.
1939-ben az épületben rendezték be a lengyel menekültek táborát, 1940-47 között pedig erdélyi menekülteket helyeztek el benne. Az 1950-es években a Járási Kórházbiztosító székhelye volt, 1960-ig az épületben kapott helyet a kórház néhány rendelője. Hosszú időn keresztül az épületben volt a Szlovák Rádió losonci stúdiója. Megalakulása után itt kapott helyet a Csehszlovák-Szovjet Baráti Társaság. Jelenleg a Városi Zeneiskolának ad otthont. Az épületet 2007-ben tatarozták.
A most megjelent könyv számos egyéb részletet, visszaemlékezést is bemutat. Megtudhatjuk azt is, hogy Szlovákiában ma is vannak és működnek szervezetei, közöttük Losoncon is.
Puntigán József
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
