Megint a rabbiknak lett igazuk: zsidó nő nem lehet céda – de ha mégis az, akkor biztosan nem zsidó

Megint a rabbiknak lett igazuk: zsidó nő nem lehet céda – de ha mégis az, akkor biztosan nem zsidó

Izrael két országos főrabbija már az idén februárban azt javasolta, hogy alkossanak törvényt, amely lehetővé tenné a rabbisági bíróságoknak bizonyos „feketelisták” vezetését (eddig is vezettek, csak törvénytelenül… H. J.), például olyan izraeli személyekről, akiknek zsidó mivolta az ortodox rabbik fajvédő fölfogása értelmében és viránynyelvén megfogalmazva „kétséges”. Haifa városában a rabbiság az archívumból elővette egy cédaságát nyíltan vállaló nő „zsidóságtisztázó” igazolásait, s azokat újra átvizsgálva kiderült, hogy azok hamisítottak, s az asszony nem is zsidó – írja a Jediot Áháronot.

A Dávid Ben Gurion egykori izraeli miniszterelnök, hadügyminiszter nevével fémjelzett, s még az 1948-as államalapítás előtti időszakban keletkezett, úgynevezett „status quo elrendezés” egyezménnyel Izrael lakosságára rászabadított sötét középkori szemléletű, fajvédő ortodox rabbiság kénye-kedve szerint (pontosabban: az ókorban keletkezett Ószövetség,Talmud etc. szellemét sugárzó háláhá nevű zsidó vallási törvénykezés előírásait követve) ítélkezik, dönt élők és holtak sorsáról.

Ha Izraelben a rabbisági bíróság valakiről megállapítja, hogy nem eléggé fajtiszta zsidó, vagy – horribile dictu – egyáltalán nem az, annak bizony négy dolgot nem ajánlatos megejteni a Közel-Kelet egyetlen demokratikus, s Magyarország számára is példaként szolgáló országában: szülni, megházasodni, elválni vagy netán elhalálozni.

Mert, ha a fajvédő rabbiság egy nő zsidóságát „kétségesnek” vagy expressis verbis „gojnak” (nők esetében a szó nőnemű változata használatos: gojá – H. J.) nyilvánítja, a születendő gyermeket még akkor sem anyakönyvezik zsidóként, ha a nemző apa maga a jeruzsálemi főrabbi… Igen ám, de az említett „status quo elrendezés” értelmében a polgár életének legszemélyesebb történéseit meghatározó rabbisági törvényektől elkülönített világi vonatkozású törvények értelmében viszont a rabbiság által nem zsidónak (goj, gojá) minősített személyek állampolgárok azért lehetnek. S ha nem arab származásúak (kivételek persze az ő esetükben is vannak), akkor kutya kötelességük katonai szolgálatot teljesíteni az izraeli hadseregben. Magyarán, a gojnak, vagy „kétséges zsidónak” minősített személy ágyútölteléknek kóser, ám ha a seregben elesik, a temetőárokba vagy jobb esetben egy elkülönített parcellában helyezik örök nyugalomra…

Izraeli polgárjogi harcosok szerint az utóbbi időkben a rabbiság egyre több személy esetében indít újra úgynevezett „zsidóságtisztázó vizsgálatot” a zsidóság megállapítására, illetve egyre több olyan embert vetnek alá ilyen megalázó vizsgálatnak. Az ilyen megismételt vizsgálatok eredményeként sok emberről megállapítják, hogy „kétséges” a zsidóságuk, akiket pedig korábban már zsidóként elismertek. Magyarán, valamilyen besúgás vagy egyéb módon fölmerülő gyanú esetén a rabbik egyszerűen elővesznek az archívumban már porosodó aktákat, majd egyes személyekről visszamenőleg megállapítják, hogy „zsidósága kétséges”.

Haifa városában egy nő sikeresen átment a rabbisági bíróság házasságkötés előtti szokásos „zsidóságtisztázó” (bérur jáhádut – בירור יהדות) vizsgáján, miután bemutatta a bizonyító okmányokat, ám 2015-ben, a válásakor a rabbiságon a férje azt állította, hogy házassága idején a nő üzletszerű kéjelgéssel foglalkozott. A férj állítását olyan videofelvétellel is bizonyította, ahol az asszony szinte kérkedve mondja, hogy a „rabszolga” férje mellett ő bizony kurválkodik. A rabbisági bíróság tagjai megdöbbentek a videó láttán, s következő bölcs döntést hozták: „Áldott emlékű vallásbölcseink mondása szerint a zsidók könyörületesek, szégyenlősek és jótékonyak. Ám, ez az asszony lerántotta arcáról a minden zsidóban meglevő természetes szégyenérzet fátylát, s ezért a rabbisági bíróság tagjaiban erősen fölmerült a gyanú, hogy személyében nem Izrael lányáról van szó.”

A rabbisági bíróság ezután meghozta a döntését, amelynek bevezetőjében leszögezte, hogy a döntés nem egy szokványos zsidóságtisztázó eljárás. „Korábban az asszony édesanyjának, s magának az asszonynak, illetve az asszony nővérének valóban kiadtuk a zsidóságukat bizonyító igazolást. Ám, mivelhogy az igazolásokat több évvel ezelőtt adtuk ki, amikor a rabbisági bíróság még nem alkalmazott szakavatott zsidóságtisztázó munkatársat, s nem volt ismeretes az asszony nagy nyilvánosság előtti viselkedése, cselekedetei és munkája”… A vallási bíróság egyben döntött arról is, hogy az asszony ügyében a zsidóságát megállapító új zsidóságvizsgáló aktát nyitnak.

S rabbisági bíróság az asszony zsidóságát igazoló korábbi dokumentumokat elküldte a rendőrség különleges dokumentumazonosító osztályára, ahol kiderítették, hogy a papírokat hamisították. Az ukrán származású nőt – a zsidóságtisztázó bíróság végleges döntése előtt – egyelőre felvették egy olyan feketelistára, amelyre azok a személyek kerülnek, akik Izraelben nem köthetnek házasságot „Mózes és Izrael vallása szerint”. Mindenesetre, a rabbisági bíróság „zsidóságtisztázó” eljárásának végén az elvált asszonyt, az édesanyját és a nővérét az Izraeli Belügyminisztérium nyilvántartásában nemsokára gojjá nyilvánítják.

El-Kudszi – Kuruc.info


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »