Meghódította a világ színpadait a legnagyobb magyar primadonna

Meghódította a világ színpadait a legnagyobb magyar primadonna

Balett-táncosnak készült, de felfigyeltek különleges hangjára. Az 1920-as években a már az ország legismertebb primadonnája, csillagászati összegeket keres. Már túl az ötvenen aratta legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben. Az operett legendás nagyasszonya, Honthy Hanna ezen a napon született 128 éve.

Honthy Hanna 1893 február 21-én látta meg a napvilágot Hügel János nyomdász és Hanrich Emma varrónő lányaként az akkor rossz hírű Külső-Erzsébetvárosban Hajnal Halna néven. Apja három évesen elhagyja a családot, ezután anyja és nagyanyja neveli.

Egy Nefelejcs utcai kis földszinti lakásban nőtt fel. 1903-ban négy elemi osztályt végzett, amikor tízéves korától az Operaház (ekkor még Népopera) balett-növendéke lett.

Egy interjúban így vallott erről: Gyerekkorom óta megszoktam, hogy én magam intézem a dolgaim. Alig tipegtem, a verklit hallottam, már táncoltam az iskolában nem tanultam jól, de jól táncoltam. A szomszéd néni azt kérdezte szüleimtől miért nem visznek az Operába. A Nefeleljcs utcában laktam és reggel 8 órára már egyedül jártam próbákra – mesélte. Ekkor 30 krajcár, egy korona járt a statiszta munkáért.

Honthy Hanna operettprimadonna portréja.(Fotó: Nemzeti Fotótár/Magyar Fotó: Cseörgő Tibor)

Pályafutását Hajnal Hajnalka néven kezdte. A színészpedagógust Bárdi Ödönt kérte meg, hogy tanítsa. Ő győzi meg, hogy szerződjön vidékre, ahol azonnal primadonna lehet. A Népopera után a Vígszínháznál is próbálkozott, de ott nem kapott számára megfelelő szerepeket.

A korszak egyik első színészügynöke, Réti bácsi (Réti István) javasolja neki, hogy váltson nevet: „Aki karriert akar csinálni, az ne faragjon szóviccet a nevéből, tanácsolta.”

Végül olyan nevet választott, hogy ne kelljen az ezüst evőeszközein a monogramját megváltoztatni. így lett Hajnal Hajnalkából Honthy Hanna.

A világháború éveiben a Bécshez közeli Pozsonyban színházi konjunktúra van. Honthy Hannáról elismerően írnak a bécsi lapok, Pozsonyi évadja alatt sztárgázsiban részesül, évente 17 ezer koronával. Réti tanácsolja, hogy szerződjön Debrecenbe, a Heltai Jenő vezette társulathoz.

Hírdetés

Akkor csillagászatinak számító huszonötezer koronáért ezt meg is teszi, az ország elsőszámú, legdrágább primadonnája lesz

Honthy nevével gyakorlatilag bármilyen darabot el lehet adni. Reggelente sorok kígyóztak a jegypénztáraknál.

Huszonhét évesen szerződött Pestre, szubrettként került egy színpadra Fedák Sárival, aki a nála jóval fiatalabb pályatársban veszedelmes versenytársát látta. Kettőjük viszonya közismert.
A kíméletlen harcból Honthy került ki győztesen, így hamarabb vált szubrettből primadonnává. A viszálykodás annyira kíméletlen volt, hogy Honthy még a nagybeteg Fedák Sári nagy visszatérését is meghiúsította 1954-ben.

A Horthy korszak alatt befutott színészek pár évig mellékvágányra kerültek. A Gáspár Margit vezette Fővárosi Operettszínházban kaptak „túlélési lehetőséget” a két világháború közti időszak legnagyobb sztárjai, mint Honthy, Feleki Kamil és Latabár Kálmán.

Már túl az ötvenen aratta legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben, a főszereplővé előléptetett Cecíliaként. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, a társulat külföldön is sokat turnézott vele.

Moszkvában is hatalmas sikert aratott a mű. Amikor a tévé élőben közvetítette a produkciót, az utcák kihaltak. Az előadáson jelen volt Nyikita Hruscsov pártvezető, aki egy Moszkvics személygépkocsival fejezte ki hódolatát a művésznőnek.

A 1969-ben az Egyesült Államok és Kanada nagyvárosait turnézza végig. Az akkor hetvenhat éves primadonna több száz, olykor ezres nézőterű színházakat tölt meg.

Honthy ellentmondásos és megosztó személyiség volt. Közismert rendszeretete a tökéletességhez való ragaszkodása. Magasra tette a mércét.

Még 70 éves korában is énekórákra járt, és 80 éves születésnapján is fellépett még egyszer. Csak a színháznak élt; ezt magánélete megsínylette. Háromszor ment férjhez, de nem tartották sokáig ezek a kapcsolatok.

Kiemelkedő humorérzék és az új iránti nyitottság is jellemezte.

Az 1967-es szilveszteri műsorban például örökzöld slágereket adta elő az akkor népszerű beatzenei kíséretre, és nem is akárhogyan. Az operett iránt idegenkedők számára is igazi csemege, hogy a művésznő előadja az Egy csók és más semmit, vagy a Hajmási Péter, Hajmási Pált.

Élete utolsó szakaszát a Deres úti villában tölti. 1978. december 31-én még vasárnapi ebéddel várja vendégeit, de másnap a bejárónője már hiába kopogtat a reggelivel.

Az Operettszínház nézőtéri társalgójának télikertjében 2016 februárjában avatták fel bronzszobrát. Díjat is elneveztek róla, amelyet 2019 óta közönségszavazatok alapján osztanak ki a legígéretesebb operett- színésznőknek.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »