Meghalt a modern építészet ikonja Juhász Katalin2025. 12. 07., v – 12:06
Saját házán kísérletezett, neki köszönhetően került fel Bilbao a világ építészeti térképére, de azt is sikerült bebizonyítania, hogy a házak tudnak táncolni. Kilencvenhat éves korában elhunyt Frank Gehry, a modern kori építészet megkerülhetetlen alakja.
Frank Gehry rövid légzőszervi megbetegedés után hunyt el Santa Monica-i otthonában, amelyet egykor szintén ő tervezett. A szakma és a közönség világszerte gyászolja azt az alkotót, aki a 20. század végi és 21. század eleji építészetet radikálisan új formanyelv felé terelte.
1929-ben született Torontóban Frank Owen Goldberg néven, lengyel származású zsidó emigráns családban. A család 1947-ben költözött az Egyesült Államokba, ő pedig a Dél-Kaliforniai Egyetem építészeti karán szerzett diplomát 1954-ben – ekkor vette fel a Gehry nevet is. Los Angeles-i irodáját 1962-ben nyitotta meg, és a nyolcvanas évek közepére már olyan tervezőként tartották számon, aki látványosan feszegeti a szakma határait.
A Santa Monica-i saját ház megtervezése és átépítése volt első kísérleti terepe. Innen indult az a pályaív, amely 1984-ben az első komoly megbízáshoz, a Loyola Jogi Egyetem új épületéhez vezetett. 1989-ben megkapta az építészek Nobel-díjaként emlegetett Pritzker-díjat, hivatalosan is a nemzetközi élvonalba emelve őt.
Gehry neve összeforrt a látványos, hajlított felületekkel, csavart vonalakkal és a szoborszerűen formált épülettestekkel – olyan jellegzetességekkel, amelyekhez a számítógépes tervezés korai és merész alkalmazása adott technikai hátteret. Nem egyszerűen épületeket, hanem ikonikus kulturális jelképeket alkotott: a spanyolországi Bilbaóban 1997-ben átadott Guggenheim Múzeumot a kortárs építészet egyik legnagyobb hatású művének tekintik. A város gazdasági és kulturális fellendülését elindító „bilbaói csoda” máig a Gehry-jelenség egyik legerősebb bizonyítéka.
Prágában Václav Havel államfő felkérésére, Vlado Milunič építésszel közösen tervezte meg a Táncoló Házakat (Ginger and Fred), amelyeket 1996-ban avatott fel a cseh főváros. A páros különleges eleganciával fordította át építészeti formába Ginger Rogers és Fred Astaire táncának dinamizmusát.
Gehry Los Angelesnek is maradandó ajándékot adott: a Walt Disney Concert Hall 2003-as megnyitásával a város kulturális életének új központja született. 2010-ben készült el első felhőkarcolója, a New York-i Spruce Street 8., 76 emeletével és hullámzó homlokzatával a metropolisz egyik új vizuális jelképévé vált. Remekművei sorát tovább gyarapította a párizsi Louis Vuitton Alapítvány futurisztikus székháza, majd 2018-ban a Facebook Szilikon-völgyi központja zárta le több mint hat évtizedes alkotói pályáját.
Kevesekhez mérhető módon volt képes az embereket érzelmileg is megszólítani – fogalmazott Paul Goldberg, a róla szóló életrajz szerzője, aki szerint Gehry halála napjáig dolgozni akart. Mark Carney kanadai miniszterelnök részvétét kifejezve hangsúlyozta: a tervező félreérthetetlen víziói ikonikus alkotásokban élnek tovább világszerte.
Épületei nem csupán lenyűgöző formák, hanem városokat átformáló kulturális erőközpontok. Halálával egy korszak zárult le – ugyanakkor művei azt hirdetik, hogy az építészet lehet egyszerre kísérlet, játék, technológiai teljesítmény és mélyen emberi élmény.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
