Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára levélben arról tájékoztatta a Magyar Orvosi Kamarát (MOK), hogy ezek a szabadságok elvesztek – írja a kamara Facebook-bejegyzésére hivatkozva a 24.hu.
A MOK szerint ez az eljárás törvénytelen. A szervezet szerint az egészségügyi dolgozók szabadságának elvétele hazai jogszabályokba, az Alaptörvénybe és az EU Alapjogi Chartájába is ütközik.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió Bírósága (C-120/21. ítéletében) világosan rögzítette: az a gyakorlat, amely alapján a munkavállaló egész egyszerűen „elveszti” a tárgyévben ki nem adott szabadságát, uniós jogba ütközik. A hazai jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit márpedig az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni.
„Nyilvánosan kérjük az Államtitkár Urat, hogy szíveskedjék felülvizsgálni az álláspontját és gondoskodjon az egészségügyi dolgozók felgyülemlett szabadságának kiadásáról azzal, hogy a munkáltatói jogkörgyakorlókat felszólítja a mielőbbi intézkedésre"
– írja a MOK.
Hozzáteszik: amennyiben a kormány jogértelmezése szerint nem áll fenn ennek jogszerű lehetősége, akkor még a tavaszi ülésszakban korrigálják ezt a jogalkotási hibát.
"A betegeknek joguk van ahhoz, hogy olyan orvosok és ápolók gyógyítsák őket, akiknek az állam biztosítja, hogy munkájukat megfelelő testi és pszichés állapotban, kipihenten, kellő odafigyeléssel és koncentrációval tudják végezni”
– zárja bejegyzését az orvosi kamara.
Nincs pénz, nincs szabadság
A kormány sajátos jogértelmezése mögött minden bizonnyal az egészségügyben egyre súlyosabb mértéket öltő munkaerőhiány áll. Ennek fo oka pedig a rendszer alulfinanszírozottsága. Az aggasztó jelenségre a MOK egy nemrégiben indított kampány keretében hívja fel a figyelmet.
Az uniós országok átlagosan a GDP 8, míg Magyarország kevesebb mint 5 százalékát költi az egészségügyre. Az EU-ban Magyarország költ a legkevesebbet a betegeire: az egy betegre jutó átlagköltés Európában évi 3319 euró (nagyjából 1,3 millió forint), míg Magyarországon ez az összeg mindössze 1352 euróra (550 ezer forintra) rúg
– mutat rá a szervezet. A Magyar Orvosi Kamara szerint
évente 120 ezer forintot fizetünk zsebből a tb mellett az ellátásra, például a nem vagy csak részben támogatott gyógyszerek miatt, vagy azért, hogy a magánszektorban gyorsabban ellátáshoz jussunk.
Hordozható TB lehet a megoldás
A magyar egészségügy súlyos hiányosságainak orvoslására a Jobbik azt javasolja, hogy a kötelezően befizetett TB-járulék egy részét bizonyos feltételek mellett a magánegészségügyben is fel lehessen használni.
Már eddig is egyre komolyabb feszültségeket okozott, hogy a kötelezően fizetett TB-járulékon kívül egyre több ember kényszerül arra, hogy a magánegészségügyben költsön el komoly összegeket. A jelenségre Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője hívta fel a figyelmet november 18-i sajtótájékoztatóján.
"Az emberek a munkájuk nyomán befizetik a társadalombiztosítási járulékot, a különböző adókat, amiből az állam működteti a társadalombiztosítási rendszert és az állami egészségügyet. Ám a várólisták és a hazai egészségügy leterheltsége miatt a betegeknek sok esetben kell választaniuk a magánegészségügyet gyógyulásuk érdekében. Így duplán fizetnek"
– mutatott rá a politikus.
A Jobbik frakcióvezetője szerint
a TB hordozhatóság keretében lehetőség nyílna az államnak befizetett járulékokat, hosszú várólista, vagy helyben el nem érhető egészségügyi szolgáltatás esetén a magánegészségügyben is igénybe venni.
Lukács László György hozzátette: ebben az esetben a társadalombiztosítás akkora összeget állna, amennyiért az állami egészségügyben elvégeznék ezt a beavatkozást. Leszögezte: a Jobbik egy erős állami egészségügyben hisz, de ahhoz, hogy az állami egészségügy erős legyen, igénybe kell venni segítséget, amely támaszt most az egészségügyi piaci szereplőknél lehet megtalálni.
A probléma súlyosságát és az ennek nyomán kialakuló szakmai vitát az Országgyűlésben Orbán Viktor sem tagadta, ám egyenes választ nem adott arra, hogy a Fidesz támogatná-e ezt az elképzelést.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
