Kétórás zárszó után ma véget ért a Juraj Cintula elleni per
Ma a pozsonyi bíróságon lezárult a Robert Fico miniszterelnök ellen tavaly májusban Handlován elkövetett fegyveres merénylet pere. A tárgyaláson elhangzottak a záróbeszédek: az elkövető, Juraj Cintula közel két órán át beszélt, míg a sértett, Robert Fico jogi képviselője, David Lindtner rövidebb, de annál súlyosabb jogi és morális érveléssel fordult a bírósághoz.
A közvélemény figyelme Cintula sajátos, személyes elemekkel tűzdelt vallomására irányult, ezért a Körkép most Fico védőügyvédjének záróbeszédét ismerteti – közérthető formában, illetve cikkünk végén eredeti, jogi nyelvezetként is, magyar fordításban.
Lindtner szerint a bíróság előtt lefolytatott bizonyítás „minden ésszerű kétséget kizáróan” igazolta, hogy Cintula követte el a miniszterelnök elleni támadást. A védelem és az ügyészség közötti vita nem a történtek tényén, hanem azok jogi minősítésén múlik.
Míg a vádlott védelme szerint nem terrorista cselekményről, csupán emberölési kísérletről van szó, addig az ügyészség – és a sértett képviselete is – úgy látja: a támadás minden elemében kimeríti a Büntető Törvénykönyv 419. paragrafusában meghatározott terrorista támadás fogalmát.
A védőügyvéd hangsúlyozta: a terrorizmus jogi tényállásához nem szükséges az ölési szándék – elég, ha a támadás az életet vagy az egészséget veszélyezteti.
„A vádlott közjogi tisztségviselőre, a kormány elnökére, azaz védett személyre támadt. Már önmagában ez a tény elegendő”
– fogalmazott Lindtner.
A lövések iránya és száma azonban szerinte egyértelműen életellenes támadást bizonyít, amit szakértői vélemények is megerősítettek.
A jogi képviselő részletesen ismertette a vádlott vallomásait és közösségi tevékenységét, amelyek alapján egyértelműen politikai motiváció állt a tett mögött.
Cintula korábbi kijelentései – „meg kell állítani Ficót” – és Facebook-bejegyzései („Ficot már csak egy golyó állíthatja meg”) a bíróság szerint is a gyűlöletkeltés és a radikalizálódás jelei voltak.
„A vádlott nem magányos őrült volt, hanem egy olyan társadalmi közeg szülötte, ahol a politikai gyűlölet mindennapossá vált”
– mondta Lindtner.
A védőügyvéd szerint az ellenzéki pártok és egyes sajtóorgánumok által gerjesztett, kormányellenes kampány hozzájárult a támadás közvetlen kiváltásához.
Védőbeszéde végén Lindtner túlmutatott az ítélet jogi részén, és morális felelősségre figyelmeztetett:
„A vádlott csupán a társadalmi széthullás tünete, amelynek oka bennünk, mindannyiunkban rejlik – azokban, akik a gyűlöletet terjesztik, és azokban is, akik tétlenül szemlélik azt.”
A zárómondataiban úgy fogalmazott:
„A merénylet határhelyzetet teremtett, amely paradox módon ajándék – mert ráébreszt minket arra, milyen mélyre süllyedt a közéletünk.”
A vádlott, Juraj Cintula, a záróbeszédét különös módon kezdte: Milán Rúfus egyik versét szavalta el, majd hosszasan beszélt saját életéről és a handlovái bányában töltött évekről. Amikor a bíróság elnöke figyelmeztette, hogy maradjon a tárgynál, Cintula azzal védekezett, hogy élettörténete nélkül nem érthető meg, miért cselekedett úgy, ahogy.
Az ügyész szerint Fico merénylője a mai napig nem bánta meg tettét
Azt állította, hogy nem terrorista, hanem egy elkeseredett ember, aki éveken át hordozta magában „a frusztráció és a reménytelenség” érzését.
„Amikor megláttam Ficót a téren, ő testesítette meg mindazt, ami miatt ez az ország szenved. Egy pillanat alatt kellett döntenem, hogy megszakítom-e a gonosz láncolatát, vagy hagyom, hogy minden maradjon a régiben”
– mondta a bíróságon.
Cintula szerint cselekedetét „erkölcsi meggyőződés” vezette, és tragikusnak nevezte, hogy a társadalom bűnösként tekint valakire, aki „a morális értékek védelmében” lépett fel.
Kétórás monológja végén Cintula kijelentette, hogy nem kér kegyelmet, mert „vállalja a tettét és annak következményeit”. Amikor megtudta, hogy Robert Fico túlélte a támadást, „megkönnyebbülést érzett”, de továbbra is kitart amellett, hogy cselekedetét nem tartja terrorizmusnak.
A tárgyalóteremből távozó Cintula „Megérte” („Stálo to za to”) szavakkal zárta beszédét, majd hozzátette:
„Megbocsátok nekik.”
A bíróság október 21-én, hétfő reggel hirdeti ki ítéletét.
Az ügy nemcsak Szlovákiát, hanem egész Közép-Európát szembesíti azzal, meddig fajulhat a politikai gyűlölet, ha a közbeszéd helyét az ellenségkeresés veszi át.
Az alábbiakban Robert Fico védőügyvédjének David Lintnernek a záróbeszéde olvasható, magyar jogi fordításban:
A sértett, doc. JUDr. Robert Fico, CSc. meghatalmazott képviselőjének záróbeszéde Tisztelt Bíróság, A főtárgyaláson lefolytatott kiterjedt és tartalmilag kimerítő bizonyítási eljárás alapján a sértett álláspontja szerint egyértelműen és minden ésszerű kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy a cselekmény, amely miatt Juraj Cintula vádlott ellen eljárás folyik, megtörtént, bűncselekmény történt, és azt a vádlott követte el. E tények nem voltak vitatottak, és a vádlott ezeket nem is kifogásolta. A vita az ügyészség és a védelem között a cselekmény jogi minősítése tekintetében maradt fenn. Míg a védelem azt az álláspontot képviseli (amelyet a lefolytatott bizonyítás fényében megalapozatlannak tartok), hogy a vádlott cselekménye nem minősíthető különösen súlyos bűncselekménynek, terrorista támadásnak a Büntető Törvénykönyv 419. § (1) és (2) bekezdés b) pontja szerint – többek között arra hivatkozva, hogy a vádlott állítása szerint nem akarta megölni a sértettet, csupán „megállítani” –, az ügyészség kitart amellett, hogy a vádlott cselekménye különösen súlyos bűncselekmény, terrorista támadás a Btk. 419. § (1) és (3) bekezdés b) pontja alapján. Ezzel a jogi minősítéssel a sértett is egyetért, a következő indokok alapján: A főtárgyaláson lefolytatott bizonyítás alapján meg kell állapítani, hogy a vádlott cselekménye a terrorista támadás különösen súlyos bűncselekményének valamennyi kötelező tényállási elemét megvalósította – mind az objektív, mind a szubjektív oldalon. A bizonyítás során minden kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy: 1️⃣ a vádlott a sértett – mint közjogi tisztségviselő, a kormány elnöke, azaz védett személy – egészségét és életét veszélyeztető támadást követett el. Fontos hangsúlyozni, hogy a terrorista támadás minősítéséhez még az sem szükséges, hogy a vádlott a sértett életére törjön (bár ez egyértelműen megtörtént), elegendő az, ha a támadás a sértett egészségét veszélyezteti. Ennélfogva irreleváns, hogy a vádlott meg akarta-e ölni a sértettet vagy sem (ezért az ilyen védekezése, miszerint „nem akart ölni”, jogilag közömbös). Már az is elegendő ténymegállapítás, hogy a vádlott különös szándékkal (dolus specialis) lőfegyvert használt a sértett ellen, ami már önmagában is emberi egészség elleni támadásnak minősül. Ebben az esetben azonban – tekintettel a lövések számát és irányát (a törzs felé) – egyértelműen életfontosságú szerveket célzó, tehát élet elleni támadásról van szó, amit a szakértői vélemény is megerősített. 2️⃣ a vádlott bizonyíthatóan különös szándékkal (dolus specialis) cselekedett, mégpedig: • az állam alkotmányos rendjének megsértése szándékával (a kormányfői tisztség az állam végrehajtó hatalmának egyik alkotmányos pillére), • azzal a céllal, hogy a kormányt cselekvésre, mulasztásra vagy tűrésre kényszerítse (például az Ukrajnának nyújtott segítség ügyében, illetve a kulturális és igazságügyi személyi és jogalkotási változások megakadályozásával), • és nem zárható ki, hogy az ország lakosságát kívánta súlyos módon megfélemlíteni, mivel egy kormányfő elleni merénylet objektíve alkalmas ilyen hatás kiváltására. Az események előzményeiből egyértelmű, hogy a vádlott ellenzéki politikai aktivista, és erőszakos cselekményét (a merényletet) a választások után az ellenzéki politikai körök (PS, Demokrati, SaS, OĽANO – Slovensko) részéről, valamint egyes nemkormányzati szervezetek és kormányellenes médiumok által terjesztett gyűlöletkampány indította el. Nem meglepő, hogy a 2025. október 2-án tartott főtárgyaláson, amikor az ügyésznő záróbeszédében felolvasta a vádlott azon kijelentéseit, miszerint „meg kell állítani Ficót, hogy megváltozzon Szlovákia politikai iránya”, az egyik jelenlévő újságíró – nyilván öntudatlanul, de annál kifejezőbben – bólogatott az egyetértés jeleként. A terrorista támadás jogi minősítését (és a dolus specialis fennállását) a főtárgyaláson lefolytatott bizonyítás alátámasztja az alábbi bizonyítékok alapján: Bizonyítékok és értékelés A főtárgyaláson ismertetett és elemzett bizonyítékok alapján a következők megállapíthatók: 1️⃣ A vádlott vallomása, amelyet a támadás napján, 2024. május 15-én tett gyanúsítottként: „Mivel nem értek egyet a jelenlegi kormány politikájával, különösen azzal, hogy megszüntették a Speciális Ügyészséget, és nem értek egyet a kulturális és médiamunkások üldözésével, valamint mindenekelőtt azzal, hogy katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, úgy döntöttem, cselekszem. Elhatároztam, hogy olyan módon sértem meg Robert Fico miniszterelnök egészségét, hogy ne legyen képes ellátni tisztségét. Tudatában voltam annak, hogy meg is ölhetem – ez kockázat volt. Feltételeztem azonban, hogy túléli. De a kockázat fennállt, hogy meghal. Ez vis maior.” A meghatalmazott jogi képviselő álláspontja szerint e vallomás jogszerűen felvett és felhasználható bizonyíték, mivel a gyanúsítottat a kihallgatás előtt megfelelően tájékoztatták jogairól, és önként vallott. Nem állapítható meg, hogy bármilyen módon kényszer hatása alatt vallott volna. A vallomás összhangban van más bizonyítékokkal – például az ügynökkel folytatott beszélgetésekkel, a feleségével folytatott telefonhívásokkal és a közösségi médiában közzétett gyűlöletkeltő bejegyzésekkel. 2️⃣ Nyilvánosan elérhető forrásokból származó bizonyítékok is azt mutatják, hogy a vádlott aktívan részt vett a kormány döntései elleni tiltakozásokon, ahol kormányellenes transzparenseket használt. 3️⃣ A feleség, Mgr. Elena Cintulová tanúvallomása (2024. május 15.) szerint: „A férjem Robert Ficóra ellenségesen és gyűlöletteljesen beszélt. Zavarta, hogy Fico jó kapcsolatot ápol Oroszországgal és Magyarországgal, különösen Orbánnal. Nem tetszett neki, hogy Fico negatívan nyilatkozott az Európai Unióról, és azt mondta, hogy Fico ’Brüsszellel akar harcolni’. Tudom, hogy a Facebookon is azt írta: Ficót meg kell állítani! – ezt én nem láttam, mert nem vagyok az ismerősei között, de a bátyám, Ján Hlošek mondta, hogy a felesége látta a férjem profilján, és néhány nappal korábban írta.” 4️⃣ A támadás előkészítése: a vádlott már jóval a Handlovában történt támadás előtt előkészítette cselekményét. A tanúvallomások szerint 2024. április 23-án megjelent Dolná Krupá községben, ahol a kormány másnapi kihelyezett ülését tartották. Felmérte a helyszínt, megszállt egy panzióban, és előkészítette a terepet. 5️⃣ A POSOLSTVO OBETE („Az áldozat üzenete”) című könyv, amelyet Ficónak akart átadni, a támadás során is nála volt. A könyvben kézzel írt ajánlás található, keltezve: 2024. április 24., tehát a Dolná Krupá-i kormányülés napja. 6️⃣ A kihallgatás során folytatott beszélgetések a vádlott politikai motivációját tovább erősítik. E beszélgetések a Büntetőeljárási Törvénynek megfelelően, törvényesen rögzített bizonyítékok, és nem állapítható meg, hogy a kihallgatást folytató személy provokálta volna a vádlottat. A vádlott közéleti és politikai kérdésekről folytatott párbeszédet, és kijelentései összhangban vannak korábbi vallomásaival, feleségével folytatott kommunikációjával és közösségi médiás tevékenységével. 7️⃣ A telefonhívások a feleséggel a vizsgálati fogságból – szintén törvényes bizonyítékok –, amelyekben a vádlott politikai indítékait megismételte. 8️⃣ Közösségi médiás aktivitása: A vádlott Facebookon „Angela Cintula” álnéven rendszeresen kormányellenes, erőszakra buzdító bejegyzéseket tett közzé. Például: • 2023. október 6-án: „Fico belénk vizelt. Ideje az utcára menni, tiltakozni, akár erőszakkal is.” 2023. november 3-án: „Mi kell még ahhoz, hogy az ember fegyvert vegyen a kezébe?” Egy tanú, PhDr. Monika Nemčeková vallomása szerint a vádlott profilján megjelent bejegyzés: „Ficot már csak egy golyó állíthatja meg.” A bejegyzés alatt számos „lájk” és egyetértő komment volt. E bizonyítékok összessége alapján kétségtelen, hogy a vádlott hosszú ideje fennálló gyűlöletet táplált a sértett iránt, és az új kormány megalakulása, annak politikai programja, valamint az ellenzéki pártok és médiák gyűlöletkeltése szolgált a cselekmény közvetlen kiváltó okaként. Jogi értékelés A vádlott cselekménye nem minősíthető pusztán emberölési kísérletnek, mivel az alkotmányos rend ellen irányuló, politikai motivációjú erőszakos támadás, amely a Büntető Törvénykönyv 419. §-a szerinti terrorista támadás tényállásának minden elemét kimeríti. A bíróság által feltárt tényállás alapján a vádlott tette: • különösen súlyos bűncselekménynek minősül, • célja az állami szervek kényszerítése vagy megfélemlítése volt, • és a cselekmény politikai indíttatása egyértelműen bizonyított. A terrorista támadás és az előre kitervelt emberölés (úkladná vražda) között szubszidiaritási viszony áll fenn: minden terrorcselekmény emberölés is lehet, de nem minden emberölés terrorcselekmény. A jelen esetben a különös szándék (dolus specialis) fennállása miatt a terrorista támadás minősítés alkalmazandó. Záró megállapítások A cselekmény társadalmi jelentősége túlmutat az egyedi eseten. A bírósági ítélet jogi minősítése (terrorizmus vagy emberölés kísérlete) nem fogja önmagában megakadályozni hasonló cselekmények jövőbeni elkövetését. Sokkal fontosabb, hogy a társadalom hogyan dolgozza fel ezt az eseményt. A vádlott tette – bármennyire tragikus – társadalmi tükör, amely rávilágít a közéleti gyűlölet, a politikai indulatok és a morális válság mélységére. Ahogy a záróbeszéd fogalmaz: „A vádlott cselekménye határhelyzetet teremtett, amely paradox módon ajándék, mert kivételes átalakító erőt hordoz – nemcsak a vádlott és a sértett, hanem az egész társadalom számára.” A vádlottban azonban nem jelent meg megbánás vagy alázat az élet értéke iránt, ami az emberi lét alapja. A beszéd végső sorai figyelmeztetésként hangzanak el: „A vádlott csupán a társadalmi széthullás tünete, amelynek oka bennünk, mindannyiunkban rejlik – azokban, akik a gyűlöletet terjesztik, és azokban is, akik tétlenül szemlélik azt.”
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
