Kártevők szempontjából az agrárium egyik slágertémája volt a poloskainvázió. Az ázsiai márványospoloska nem lopta be magát a szívekbe. Kertekben, gyümölcsösökben, veteményesekben szinte mindenhol előfordul, egészen a panellakások nappalijának tévé képernyőéig. Rág, szív, kopog az üvegen, a lámpabúrán. Zúgó repülőhangjuk mellett szaguk is elviselhetetlen.
Magyarországon már észlelték egy parazitoid faj megjelenését, melynek utódai a poloskák petéiből kelnek ki – a szamuráj darázs.
A faj a poloska természetes ellensége, és mára az európai országok mellett a tengerentúlon is megtelepedett. Mindenhova követi a leggyakoribb poloskafajt, az ázsiai márványospoloskát.
A mindössze 2 mm-es szamuráj darázs tudatosan kutatja fel a poloskák tojásait. Egy-egy döféssel petéit a poloskáéba helyezi, majd a pete a fejlődése során felfalja a poloskalárvát, majd kirágja magát a burokról és tovaszáll.
A Kelet-Ázsiai szamuráj darázs természetes környezetében évente körülbelül 10 alkalommal szaporodik, ez azt jelenti, hogy a márványpoloskák tojásainak 90%-át elpusztítják.
Mindeddig nálunk az ázsiai márványospoloskának nem volt természetes ellensége, de ahol egy invazív faj megjelenik és elszaporodik, előbb vagy utóbb követi őket a természetes ellenségük.
Minden valószínűség szerint a szamuráj darazsakat maguk a poloskák hozták nyugatra; elképzelhető, hogy a nagyobb keleti zöldség- vagy gyümölcsszállítmányokon lévő poloskatojásokban szamuráj darázs peték is utaztak, így jelenhetett meg a faj Európában és Amerikában egyaránt.
A szamuráj darázs és a poloska története a természetes, spontán betelepülés iskolapéldája, ám ez közel sem jellemző minden esetben.
Olybá tűnik, a természet maga oldja meg a poloskaproblémát, azonban mindennek két oldala van: bár a szamuráj darázs ígéretes biokontroll-alanynak bizonyul,
de vajon attól, hogy a betelepedő/betelepíteni kívánt faj fogyasztja, pusztítja a szóban forgó kártevőt, milyen valószínűséggel fordul más életformáknak ellen?
Ez egyelőre nyitott kérdés marad, bár kutatók szerint a szamuráj darázs ragaszkodik az ázsiai márványospoloska petéihez, azonban hajlamos lehet más poloskafajok petéit is megfertőzni. Ebből is látszik, hogy az emberiség próbálkozhat különféle kemikáliákkal felvenni a harcot adott esetben egy invazív faj ellen, de mint a példa mutatja, mégsem vagyunk elég okosak, néha a természet felülmúlja az emberi civilizációt.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
