A magyar kormány heves tiltakozása ellenére, az Európai Tanács és az Európai Parlament közötti új megállapodás értelmében, a jövőben jogállamisági feltételekhez köthetik az uniós kifizetéseket.
Mint ismert, hosszú idők óta heves viták folynak arról, hogy az uniós kifizetéseket milyen metódus szerint menjen végbe. Júliusban a tagállami vezetők megállapodása még csak arról szólt, hogy pénzügyi következményekkel csak az unió „pénzügyi érdekeinek” sérelme járhat, azonban az Európai Parlament már akkor jelezte, hogy részletesebb és körültekintőbb megfogalmazás esetén hajlandó támogatni a következő időszakra vonatkozó költségvetést, amelynek kötelező része a jogállami feltételrendszer.
A magyar választópolgárok többsége támogatta az elképzelést, hiszen a legfrissebb felmérések szerint
hazánk lakosságának 72 százaléka jó ötletnek tarja, hogy jogállamisághoz kell kötni az uniós kifizetéseket.
Fenyegetőzés?
Nem volt ilyen lelkes Varga Judit igazságügyi miniszter a döntéstől, hiszen a saját közösségi oldalán arról beszélt, hogy szerinte az Európai Uniónak inkább a járvány megfékezésével kéne törődnie.
Varga Judit elmondta, hogy az Európai Parlament ezzel az uniós költségvetés elfogadását veszélyezteti. Mint fogalmazott, Magyarország tartja magát a szerződések rendelkezéseihez és az állam- és kormányfők júliusi megállapodásához.
A miniszter úgy látja, az EP meg akarja kerülni a szerződéseket és fel akarja rúgni a történelmi költségvetési alkut, ami felelőtlen és elhibázott lépés. Korábban a magyar fél már jelezte, hogy a magyar parlament nem fogja támogatni az európai gazdaság beindításához szükséges 750 milliárd eurós uniós hitelfelvételt, ha a jogállamisági feltételeket meghozzák.
A szakértő elégedett
Ez egy nagyon jó hír
– mondta örvendezve Győrffy Dóra közgazdász, aki kifejtette: eddig az EU tehetetlen volt azzal a helyzettel, hogy az uniós forrásokat nem igazán arra használták fel, amire szánták őket. A közgazdász aláhúzta, nem jó, ha nem független a bíróság és az ügyészség, és nem járnak el olyan esetekben, amikor a korrupció gyanúja felmerül.
Mint kifejtette, az uniós pénzek nem rendeltetésszerű felhasználása nem tekinthető adottságnak, a jogállamiság kapcsán pedig annyi történt, hogy
meg lehet vonni ezeket a forrásokat azoktól a tagállamoktól, amelyek megsértik a rendeltetésszerű felhasználás elvét.
Hangsúlyozta, a mostani megállapodás kevesebb, mint amit az Európai Parlament szeretett volna, a megállapodás szerint azonban csak akkor vonható meg az uniós forrás, ha az az unió pénzügyi érdekei emiatt sérülnek. Ám ez is elég tágan van értelmezve, ez a fogalom rendszerszintű problémákra is használható.
Győrffy Dóra hangsúlyozta, az unió eddig csak a hetes cikkely szerint járhatott el, az azonban teljes egyetértést igényelt, ez a megállapodás azonban rögzíti, hogy a tagállamok kétharmadának elítélő álláspontja is elég a szabályozás életbe léptetéséhez.
A szakember úgy véli, a kormányzat ennek ellenére továbbra sem szeretné, ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, pedig az egy olyan jelzés lenne, hogy ők nem szeretnének korrupciós ügybe keveredni. Tehát marad ez a jogállamisági mechanizmus, ami független az Európai Ügyészségtől.
Gyöngyösi Márton garanciákat szeretne a hazai vállalkozások érdekében
A Jobbik EP-képviselője, Gyöngyösi Márton szerint üdvözítő a döntés, ám még több kört is le kell futni annak érdekében, hogy valóban életbe léphessen ez a kritérium. Mint elmondta, akkor fogják végleg jogállamisághoz kötni az uniós kifizetéseket, ha erről az Európai Tanácsban, az Európai Parlamentben és a bizottságban megállapodás születik.
„Egy nagy lépést tettünk abban az irányba, hogy ez a megállapodás megszülessen, mert végre nem egy gumiszabályként van meghatározva, hanem végre egy konkrét fogalomról is beszélhetünk, hiszen terítékre került a bíróságok függetlensége.”
Gyöngyösi úgy véli, közelednek az álláspontok a tekintetben, hogyan lehetne lerövidíteni az ezzel kapcsolatos eljárást. A jelen megállapodás szerint legkésőbb három hónapon belül döntenie kell az Európai Tanácsnak, ha a jogállamiság sérül.
Hozzátette ugyanakkor, hogy van egy veszélye is ennek a törvénynek, ugyanis, ha valóban megvonnák a renitens tagállamoktól az uniós kifizetéseket, akkor hogyan garantálják azt, hogy ne az önkormányzatok és a kis- és középvállalkozások legyenek a kárvallottjai a büntetésnek, hanem a jogsérelmet elkövető kormányok.
„Ha valóban megvonják a kifizetéseket, akkor lehet, hogy nem Orbán Viktor, Tiborcz István vagy Mészáros Lőrincet fogja érinteni, hanem a magyar választópolgárokat”
– emelte ki a Jobbik képviselője, hozzátéve: éppen ezért szükséges a megfelelő garanciákkal biztosítani a feltételeket.
Egy olyan mechanizmust kell kidolgozni, hogy ne a kormányokon keresztül menjen végbe teljes mértékben az uniós kifizetések elosztása vagy a pályázatok megírása, hanem közvetlenül akár az önkormányzatok, akár a vállalkozók részvételével.
Cseh: a Fidesz nem legyőzhetetlen
Az Európai Parlament részéről egyedüli magyar EP-képviselőként Cseh Katalin vett részt a tárgyalásokon, aki elmondta:
Végre van egy olyan garancia az Európai Unió kezében, ami a jogállamisági garanciákhoz kötheti az uniós pénzek kifizetését. (…) Az elmúlt egy évben sok embertől hallottuk, hogy Orbán Viktor olyan erős, hogy egy ilyen mechanizmus létrejötte elképzelhetetlen. Emlékezzünk erre minden alkalommal, amikor a Fidesz állítólagos legyőzhetetlenségéről van szó.
Facebook-oldalán bejegyzésében úgy nyilatkozott, ma Brüsszelben az Európai Unió intézményeinek tárgyalói az úgynevezett trilógus tárgyalásokon megállapodtak egy jogállamisági mechanizmus szövegében.
A jogállamisági mechanizmus azt jelenti, hogy az uniós források ennek a mechanizmusnak a keretei között felfüggeszthetőek abban az esetben, ha az EU illetékes szervei a jogállamiság sérülését állapítják meg
– fogalmazott.
Hozzátette, a mostani mechanizmus három ponton is tükrözi frakciójuk, a Megújuló Európa követeléseit, azaz:
„Rendszerszinten lopják az uniós pénzt”
Daniel Freund német zöldpolitikus korábban azt mondta a Euronews-nak, hogy azért van szükség van szükség új eszközökre, mint a jogállamisági mechanizmus és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, mert a jelenlegi eszközök nem képesek arra, hogy megállítsák a rendszerszintű korrupciót,
„Magyarországon rendszerszinten lopják az uniós pénzt, nem csak néhány projektről van szó. Minden egyes projektnél biztosították azt, hogy az ő politikai szövetségeseik és barátaik nyerjenek, majd a haszon egy részét visszautalják a hatalmi központ felé. Vagyis az uniós pénz Orbán belső köreihez kerül és segít megtartani a hatalmukat”
– emelte ki akkor a politikus.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
