A kazahsztáni Aktau, a kazah riviéra egyik kikötővárosa adott otthont az ötödik kaszpi csúcsnak. A tengerrel határos öt állam, Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán, Irán és Azerbajdzsán vezetői írtak alá megállapodást a Kaszpi-tenger használatának jogi státuszáról.
A Szovjetunió szétesése után az önállósodó négy tagállam és Irán között nem mindenhol volt egyértelmű a partvonal megosztása, a területi viták elhúzódó konfliktusokat generáltak az öt ország között.
A Kaszpi-tenger jogi helyzetét rendező egyezmény előkészítésén több mint húsz éven át dolgozott több mint ötven munkacsoport. A megállapodással az eddig vitázó öt ország most új fejezetet nyit, együttműködést a közlekedés, a kereskedelem, az energetika és az ökológia terén.
Az öt nemzethez a partvonaltól számított 15 mérföldig szuverén területként tartoznak a vizek, további tíz tengeri mérföldön át folytathatnak halászatot az országok, ezen a távolságon túl pedig közösnek számít a tenger.
“Az egyezményt aláíró országok vállalták, hogy elfogadják és alkalmazzák a megállapodásban rögzítetteket. Így a Kaszpi-tenger a jó szomszédság és barátság térsége lehet. Az öt állam békés céllal használja a vizeket, tiszteletbe tartva a Kaszpi-tenger országainak szuverenitását. A Kaszpi-tengeren egy külföldi ország sem létesíthet katonai bázist” – mondta a kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev.
Az iráni elnök konkrétan egyszer sem nevezte meg az Egyesült Államokat, de elemzők szerint Washingtonra utalt, amikor kijelentette, hogy a Kaszpi-tenger kizárólag a vízzel határos országokhoz tartozik:
“A megállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy egy külföldi ország katonai ereje sem léphet a térségbe. Deklaráltuk, hogy egy külföldi ország hadserege vagy tengerészete sem hajthat végre műveleteket a Kaszpi-tengeren. Ennek betartatása érdekében fokozzuk a térségben a biztonsági jelenlétet, ami mindannyiunk számára fontos” – hangsúlyozta Hassan Rouhani.
A Kaszpi-tenger jogi helyzetéről szóló egyezmény mellett a térség öt országa kormányközi megállapodást is aláírt, ami a kereskedelmi, gazdasági, közlekedési együttműködés alapja a jövőben.
Vlagyimir Putyin szintén a biztonságot nevezte legfontosabbnak:
”A Kaszpi-tengert övező országok számára a biztonság a legfontosabb. Hatékony válaszlépéseket kell tennünk a nemzetközi fenyegetésekre, amiket napjainkban tapasztalunk. A Kaszpi-tenger közel esik több nemzetközi konfliktuszónához, a terrorizmus fészkeihez. A közel-keleti és afganisztáni gócpontok a közelben vannak” – magyarázta az orosz elnök.
A most aláírt megállapodásig eljutni hosszadalmas és nehézkes volt. Az átfogó előkészítés ellenére maradtak rendezetlen ügyek az öt ország között. Ilyen a Kaszpi-tenger medencéje alatt húzódó szénhidrogén-kincs elosztása, mondta Zumarek Szarabekov. külpolitikai elemző:
“A tengerfenék alatti gáz- és olajmezők felosztásáról szóló egyeztetések nem mozdultak el az eddigi patthelyzetről. Mind az öt állam ragaszkodik a kiaknázás lehetőségéhez. A most elfogadott szöveg csak annyit tartalmaz, hogy az ásványi vagyont a szomszédos országok közösen hasznosítják.”
A Kaszpi-tenger alatti kőolaj- és földgázkészletek hasznosításáról később tervez megállapodást kötni az öt ország. Az államfők a mostani csúcson vállalták, hogy az energiahordozók és ásványkincsek elosztásáról országaik elkezdik kidolgozni egy későbbi egyezmény alapjait.
A következő kaszpi csúcsot Türkmenisztánban rendezik, dátumáról később határoznak.
Aktauból Kurikba repült az Euronews stábja, ahol ünnepélyes keretek között avatták fel az új kikötőt. A dokkok a nemzetközi közlekedési folyosókhoz kapcsolódnak közvetlen vasúti összeköttetéssel.
Euronews
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
