Végül a korábban Gyurcsány Ferenc DK-elnök ellen forduló Leel-Össy Gábor alapította meg.
Az akkor még a Demokratikus Koalíció tagjaként politizáló Leel-Őssy Gábor kritikái Gyurcsány Ferenc ellen (a tavalyi választási kudarc után azt követelte, hogy Gyurcsány távozzon az elnöki székből) 2024 augusztusában jutottak el arra a szintre, hogy az alapszabály megsértésére hivatkozva etikai eljárást kezdeményezett a pártelnök ellen. A bizottság nem indított eljárást Gyurcsánnyal szemben, ellenben Leel-Őssy Gáborral igen, aminek a végén a Békés megyei 3. számú választókerületi szervezet fel is függesztette a párttagságát, azzal az indokkal, hogy a magatartása súlyosan sértette a párt politikáját, működési elveit, normáit.
A Blikk most azt írta, hogy a nyilvánosan elérhető bírósági dokumentumok szerint a szervezet jóval korábban, idén január 15-én terjesztette elő a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét, hat nappal az alakuló közgyűlés után, és május 5-én jegyezték be.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke már tavaly ősszel beszélt arról, hogy Duna Párt vagy Duna Egyesület néven egy olyan, a Tisza Párttal szembeni budapesti kooperációt terveznek a baloldalon, amely hivatalban lévő ellenzéki politikusok túlélését szolgálná. Az alapítást több „hírbe hozott” politikus (Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Szabó Tímea, Csárdi Antal) is cáfolta, de később az is felmerült, hogy akár a botrányairól, trombitálásairól elhíresült Szabó Bálint, aki áprilisban bejelentette a „DUNA Párt” megalapítását, azóta pedig a formáció elnökeként hirdeti magát.
A lapnak a DK-alapító, az új pártot vezető Leel-Össy Gábor azt mondta: „jó ideje lehetett hallani a közéletben, hogy a Fidesz, vagy a porfogó ellenzék a Tisza Párt ellenében szeretne egy Duna Pártot megalapítani. A célunk az volt, hogy megelőzzük őket, és ezzel a névvel már ne tudják gyengíteni a Tisza esélyeit. Teljesen nyilvánvaló, hogy jelen pillanatban csak a Tisza Pártnak van esélye leváltani a kormányt, minden máshova leadott szavazat ezt gyengíti”.
Az ötlet az új párt alelnökének, Szilágyi Lászlónak a fejéből pattant ki. A párt nem akar indulni a jövő évi országgyűlési választásokon.
Reményeik szerint a 2026-os ellenzéki győzelem után „a Tisza szélesre nyitja a demokrácia kapuját, ahol már megfér egymás mellett a Duna és Tisza”, fogalmazott. Szerinte ugyanis sok olyan ellenzéki szavazó van, aki nem feltétlenül a Tisza Pártban látja a megoldást, őket szívesen látják majd.
A hvg.hu-nak Leel-Őssy azt mondta, a Duna Párt egyértelmű célja a kormányváltás, „ha ez a Tisza segítését jelenti, akkor készen állunk rá, de ha kell, felhívjuk a figyelmet arra, ha azt látjuk, nem jó irányba mennek a dolgok”. Közölte: a Duna Párt szerint Magyarország helye az EU-ban van, és ideákban, őszinte, demokratikus párbeszédben gondolkodnak, és mint mondta, minden körzetben a legesélyesebb jelöltet kell támogatni. Hozzátette, nem a kampánypénzekért vagy az elérhető állami támogatásért jöttek létre, mert „a Duna nem bizniszpárt, hanem a demokrácia őrzője kíván lenni, ezért nem is trombitaversenyt, hanem párbeszédet hirdetünk”.
A lap megkereste Szabó Bálintot, aki úgy kommentált: számított is erre, a bírósági bejegyzésük elhúzódása miatt tudta Leel-Őssy beelőzni, ami azt támasztja alá, hogy a hatalom tart tőle. Leszögezte azonban, hogy ha nem is a tervezett néven, de mindenképp lesz pártja, és mind a 106 egyéni választókerületben elindulnak a választáson.
Időközben az is kiderült, hogy a Magyar Péter pártját március végén otthagyó, az addig a Tisza Szigeteket koordináló Farkes Dezső ígért pártja még nincs bejegyezve a cégbírósági adatok szerint.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
