Június 15-én, pénteken helyezték örök nyugalomra Stephen Hawking hamvait a londoni Wetminsteri apátságban tartott hálaadó istentisztelet keretében. A szertartás után szavait a béke és a remény üzeneteként sugározták az űrbe – egy fekete lyuk irányába, – írja az MTI.
A közelmúltban írtunk Stephen Hawking egyik, rá talán legjellemzőbb munkásságáról, a Mindenség elméletéről. Megtudtuk, hogy míg a mi világunkban a hagyományos fizika érvényes, addig a mikrovilágban a kvantumfizika törvényei uralkodnak.
A mai tudomány szerint a két fizika közötti határ a fekete lyukak szingularitásának – tehát a legkisebb pontjának – a közelében van. Hawking munkásságának köszönhetően megtudtuk, hogy a fekete lyuk folytonos zsugorodásban van, méghozzá úgy, hogy a tömege is folyamatosan csökken (a fekete lyuk „párolog”). Nevezzük el ezt a jelenséget kisebbedésnek.
Vannak tehát a világunkban olyan tartományok, ahol csak a kvantumfizika törvényei érvényesek, ez pedig a mikrovilág, a részecskék világa.
Az ember a mikrovilágot segédeszközök segítségével tanulmányozza. Ezek közé tartozik jellemzően a mikroszkóp, a detektor. Tanulmányozása, vizsgálódása közben számtalan rejtéllyel találkozik. Egyik, talán a legjellemzőbb ilyen rejtély, amikor a figyelt részecske egyszer csak eltűnik a szemünk elől, majd egy pillanat alatt újra a látóterünkbe kerül, előtűnik. Ha mozog, akkor számunkra szokatlan módon változtatja a sebességét, a mozgásának az irányát. Ezt a világot ma csak a kvantumfizika módszereivel tudjuk nyomon követni, az általánosan alkalmazott fizika módszereivel nem. Pedig egy és ugyanazon világról van szó.
Miért nem érvényesek ugyanazok a törvények? Mi lehet a titok nyitja? Hol rejlik a Mindenség Elméletének a megoldása?
Nos, a tudomány ma már sejti, hogy azokban a tartományokban, ahol csak a kvantumfizika módszereivel tudunk számolni és vizsgálódni, a problémát az idő mértékének a változásai jelentik.
Ám, ha következetesek akarunk lenni, fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy csak az idő mértéke változásának a követése elégséges ismeretet ad-e nekünk, vagy szükséges az idővel összefüggésben a távolság mértékének a változását is követnünk? Ha feltesszük, hogy szükséges, akkor tulajdonképpen a dimenziók változásáról beszélünk, akkor már egy másik dimenzióról beszélünk.
A mi egyszerűen vett fizikai fogalmaink között a dimenziót a tér három mértéke és az idő mértéke jelenti. A mi dimenziónkban ezek a mértékek a méter és a szekundum.
Most használjunk a fizikai fogalmak helyett általános filozófiai fogalmakat. A mi dimenziónk helyett használjuk a mi világunk, a mi távolságunk, a mi időnk fogalmait. Így adjunk esélyt annak, hogy esetleg létezhetnek más világok is.
Ám ez kevés, próbáljunk meg utánajárni ennek az esélynek.
Az ember létezésétől kezdve saját magához viszonyította a körülötte levő világot. Számára a hosszmérték az a távolság volt, amit megtett egy lépéssel (kb. 1m). Az idő mértéke pedig az idő, amennyi az egy lépés megtétele alatt eltelt a számára (kb. 1s).
Ez tehát a mi világunk, az ember világa. Fizikai szempontból pedig ez a mi dimenziónk.
Ismerkedjünk most meg a gyakran használt „más világ”, „más dimenzió”, fogalmával. Létezhet-e vajon olyan világ, olyan dimenzió, ahol az ember számára a lépésének hossza és ideje ugyanolyan lesz, de mégis más? Ha létezhet, akkor ez már más világ, vagy más dimenzió lesz.
A magyarázathoz használjuk fel a filozófia módszerét, a gondolkodást. Bizonyára az olvasók közül sokan látták a Fantasztikus utazás című amerikai filmet. Ott egy orvos csoportot lekisebbítettek a szükséges mértékig, egy beteg ember érrendszerén keresztül befecskendezték őket a szívhez. Amikor meggyógyították a szívet, visszanagyították őket a mi világunkba.
Nos, a világok másságát akkor értjük meg igazán, ha a kisebbítést következetesen folytatjuk tovább. Kisebbítsük tehát a csoport egyik tagját bele a mikrovilágba, majd állítsuk meg a kisebbedését egy részecske közelében. Az egyszerűség kedvéért helyezzük el őt egy olyan részecske szintjén, amely egybilliárdszor kisebb, mint a mi Föld nevű bolygónk.
Mi történt? Ha szerencsénk van, emberünk egy ugyanolyan világba érkezett meg, mint itt a mienk. Ugyanúgy süt a nap, a tenger felől szellő fújdogál. Egy új világba érkezett.
De vajon ez az új világ más világ lesz-e?
Milyen lesz itt az ember hosszmértéke? Olyan, amit megtesz egy lépéssel (1m). Milyen lesz az idő mértéke? Olyan, amennyi eltelik egy lépés alatt (1s). Ám a lépése hossza és ideje az otthoninak tulajdonképpen az egybilliomodik része, de ott lenn ez lesz neki a métere és a szekunduma, ez lesz neki a dimenziója. Mindent ki tud számolni a fizika általános módszereivel.
Az új dimenzió fizikális másságát akkor tudjuk megállapítani, ha ismerjük a kisebbedés mértékét, és az ottani világ fizikális adatait. Ha ezeket ismerjük akkor már föntről is tudjuk használni az általános fizika módszereit – átszámolással.
Ez pedig kedves olvasó a Mindenség Elméletének egy lehetséges megoldása. Fantasztikus? Igen, az. A mikrovilág rejtélyeinek a problémája létezik, erre az emberiség keresi a megoldást, és meg is fogja találni.
Az emlitett fekete lyukak kisebbedése is tulajdonképpen kisebbedési folyamat a természetben. Hogy hogyan függhet össze a fekete lyukak kisebbedése a ma sokat emlegetett UFO rejtéllyel? Nos erről legközelebb többet is megtudhat, ha figyelemmel kiséri a Körkép.sk-t
Mede Géza
Felhasznált irodalom:
Stephen Hawking Az idő rövid története
Mede Géza: Apóka-Lipszis
Nyitókép: sikerado.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
