A világ liberális politikai vezetőinek nem kis meglepetésére, a republikánus Donald Trump lehet az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke. A hatalmas média háttérrel rendelkező Mrs. III. Világháború, a demokrata Hillary Clinton, annak ellenére elbukott, hogy bírta a hazai- és külföldi politikai elit-, a velük egy húron pendülő átprogramozott agyú neves személyiségek-, továbbá a megtévesztett amerikai polgárok tömegeinek támogatását.
Szerintem Trump győzelme az alábbiak tudható be:
Az amerikaiak többsége beleunt a mindenkori hatalom, lobbi tevékenységnek beállított korrupciójába, a kisemberek semmibevételébe, a folytonos politikai hazudozásokba.A főleg délről érkező illegális migráció, mely ellen a hivatalban lévő elnökök nem, vagy csak keveset tettek, elviselhetetlen méretűvé vált. (11-12 millió fő!) A külföldiek beáramlása elsősorban a szegény rétegek további elszegényedését okozta, egyúttal az, a növekvő bűnözés melegágyává is lett. Növelte a problémát, hogy az Obama kormányzat egyre több figyelmeztetést adott ki a lehetséges belföldi terrorcselekményekről, amit az emberek – nem véletlenül – egyértelműen az illegálisan bevándoroltakkal hoztak összefüggésbe. (Vagyis itt öngólt lőtt a demokrata kormányzat!)Az USA multinacionális nagyvállalatai, a minél nagyobb haszon érdekében, egyre inkább külföldi országokba szervezték/szervezik ki a korábbi hazai gyártást, mely a munkanélküliség növekedését-, a munkát vállalni óhajtó társadalmi réteg elszegényedését eredményezi. Így csökkent a belföldi fizetőképes kereslet is, ami újabb és újabb munkahelyek megszüntetésével jár együtt.Az amerikai társadalom testén élősködő, dolgozni nem akaró, többnyire színesbőrű lumpen réteg, gettókba tömörülve túlszaporodott, ami robbanás közeli állapotokat teremtett. Ez a folyamat főleg a demokratáknak kedvezett, hiszen ők csak hasznos szavazóbázis növekedést látják. Egyáltalán nem érzékelték, hogy a szabad fegyvertartás visszaszorítására tett intézkedések kiváltották a nép haragját, hiszen ők már szinte készülnek az elkerülhetetlennek látszó önvédelmi faji háborúra.Az egyszerű amerikai állampolgár azt látja: miközben az ő életminősége a fentiek miatt egyre romlik, a „védelmi” (katonai) kiadások egyre növekednek, azért hogy az adminisztráció fenn tudja tartani a világban elhelyezkedő több mint 700 támaszpontját, melyek számát még folyamatosan bővítik is. Ezen túlmenően irdatlan összegek mennek el egyes baráti országok katonai segélyezésére. (pl.: Izrael) Ugyanakkor a mindenkori USA kormányzat a korábban vérüket hullató veteránokról megfeledkezik, mélyszegénységben hagyja őket.Az állam társadalombiztosítási pénztárainak óriási kiadásait csökkenteni szándékozott, un „obamacare”, Obama által szorgalmazott egészségbiztosítási reform sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Sokan, nagyon sokan vannak azok, akiknek nincs betegbiztosítása vagy, mert nem tudják annak költségét fizetni vagy, mert nem is akarják. (Az állami pénztár tagjainak az éves hozzájárulás mellett ki kell fizetni egyes gyógykezelési költségek felét, negyedét, de teljes árat kell fizetni bizonyos szolgáltatásokért. A „megfizethető” egészségbiztosítással rendelkezők adótámogatást kapnak.)Amíg Mrs. III. Világháború lehetségesnek tartott egy katonai konfliktust Oroszországgal szemben, addig Trump közeledett Putyinhoz, ami a fegyverkezési verseny visszafogását is jelenti az egyszerű emberek szemében. Nem beszélve arról, hogy a háborús retorika annál is inkább nem vonzó az amerikai állampolgárok körében, mert ők már jobban félnek az esetleges polgárháborútól, mint az orosztól.Az amerikaiaknak elege lett a fősodratú média állandó hazudozásaiból, háborús uszításából. Különösen nehezményezték, hogy a nagy sajtóorgánumok egy emberként álltak ki Clintonné mellett, illetve foglaltak állást Trump ellen. A tömegek szemében ezzel megszegték az „USA demokrácia” játékszabályait, hiszen markánsan és egyoldalúan beavatkoztak a kampány alatti politikai csatározásokba úgy, hogy közben MRS. III. Világháború – még külügyminiszterként tett – viselt dolgait elhallgatni, elbagatellizálni igyekeztek.Trump egyszerű, közérthető válaszokat adott az amerikaiakat foglalkoztató fenti problémák megoldására. Nyers megfogalmazásai, kirohanásai, egy erős leendő elnök képét vizionálták, aki képes lesz szembeszállni a hatalmasságokkal. Ennek következménye lett az, hogy az interneten rengetegen osztották meg beszédeit, ami igen jelentős ellensúlyt biztosított számára, az Ő elnökségét ellenző nagy hatalmú sajtóval szemben.
A fentieken túlmenően elképzelhető, hogy Trump azért is győzött az elnökválasztáson, mert: kényszerből egyfelől hagyták győzni, másfelől az sem elképzelhetetlen, hogy a szavazatszámláló programokat az utolsó pillanatban erre „utasították”. Az elnökségért folyó kampányban ugyanis kiderült: Clintonné személye annyira megosztotta az állampolgárokat, hogy győzelme esetén nagy eséllyel spontán megmozdulásokra került volna sor, melyben a banki maffia csak vesztes lehet. Ugyanis arra még nincs teljesen felkészülve, ezért kicsúszna a kezéből a folyamat irányítása. Egyébként is, még mindig jobbnak tűnik számukra, ha nem az általuk támogatott demokrata jelölt miatt tör majd ki a hőn óhajtott polgárháború, hanem egy politikában járatlan, nyersen fogalmazó, amúgy az „amerikai álmot” megtestesítő sikeres üzletember miatt!
A háttérhatalomnak továbbra is egyetlen célja van: az új világrend megteremtése! Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a régit sikerül megdönteni, háborúkkal, vagy polgárháborúkkal úgy, hogy közben az irányítás végig a kezükben maradjon! Az utóbbi lehetőség előkészítésének tekinthető, hogy a liberális métely legfőbb terjesztői, az amerikai médiák rögtön a választás után azt sugallják: az iskolázatlan fehér emberek szavazatának köszönhető Trump elnökké választása. Természetesen bölcsen hallgatva arról, hogy hagyományosan a demokratákat támogató színes-bőrűek között az iskolázatlanok aránya lényegesen magasabb, mint a fehérek esetében! A leendő amerikai polgárháború magja, tehát a médiák közvetítésével, a földbe került! Már csak az a kérdés sikerül-e azt Trumpnak csírájában elfojtani?
Köztudottan a megválasztott amerikai elnök nem politikus. Ezért is meglepő: nagyon gyorsan és meglepően ügyesen reagált a személyében őt ért, de a köznyugalmat veszélyeztető sajtótámadásra. Pl. nem beszél már az obamacare megszüntetéséről, csak annak átalakításáról, már nem állítja, hogy nem ad beutazási engedélyt a muszlimoknak, az illegális migrációról is megoldást keresően nyilatkozik, stb. Közben a Lindsey Graham és John McCain vezette, mindenkori amerikai kormányt revolverező, zsidó lobbinak gesztust téve, kijelentette, hogy nem ellenzi a volt palesztin területen folyó izraeli terjeszkedést és Jeruzsálemet Izrael fővárosának fogja elismerni. Bizonyára lesz még a háttérhatalomnak tetsző kemény kritikája Putyin felé is. Én csak remélni merem, hogy ezek a kampányban elmondottakkal ellentétes megnyilatkozások, a belföldi béke megteremtését szolgálják, azaz kiveszi a fegyvert az őt támadó amerikai sajtó kezéből. Persze kérdéses, hogy 2017. januári beiktatását követő első néhány hónapban milyen intézkedéseket hoz, mennyire sikerül törekvéseinek megnyerni a fegyveres szervezeteket, a többségben lévő republikánus képviselőházat, stb., úgy, hogy közben továbbra is élvezze (pór)népe bizalmát? Elnökként nehéz dolga lesz. Ha minden előkészítés nélkül üzen hadat a lobbistáknak, könnyen J. F. Kennedy elnök sorsára juthat, ami viszont közvetlen kiváltója lehet a faji polgárháborúnak!
Az elektori kollégium formális elnökválasztásáig, 2016 decemberéig, az amerikai „adok-kapok”-ban vélhetően még sok meglepetésben lehet részünk. (Ugyan kicsi az esélye, de nem teljesen lehetetlen, hogy a pénzügyi lobbi nyomására az elektorok – a népakarat ellenére – Clintonné mellett teszik le voksukat. Ha mégis ilyen forgatókönyv lépne életbe, az az amerikai társadalom szembeköpését jelentené, mely felér egy casus belli –vel, de nem csak az USA-n belül, hanem a teljes „liberális világban”!)
Trump jó üzletember, csak remélni merem: beiktatott elnökként nem követi majd a politikusokra jellemző köpönyegforgatást, amit talán egy régi viccel lehet érzékeltetni:
Meghal egy világhírű politikus. Személyesen Szent Péter fogadja, és felajánlja: választhat hová akar kerülni? Mindjárt körül is vezeti a túlvilágban. Először a mennyországot látogatják meg, ahol politikus barátunk azt látja, mindenki fehér ruhában járkál, Bibliát olvas, és közben dicsőíti Istent. Ezután a poklot nézik meg. Politikusunk meglepődve észleli, hogy ott patakokban folyik a pia, hiányosan öltözött nők, zene, tánc, nevetgélés, mulatozás, énekszó, stb. Ezt követően Péter felteszi a kérdést:
Mit választasz fiam?Gyönyörű a mennyország, csodálatos az ottani nyugalom, de én pörgéshez szokott ember, mégis inkább a poklot választanám!Te választottad fiam. – mondja Péter, és kinyitja az ajtót a politikus előtt. Bent rotyognak az üstök, emberek üvöltenek a fortyogó vízben, bűz, ordítás. Mire döbbenten a politikus:De hát az előbb teljesen mást láttam itt!Persze! Nem ismerős? Az a kampányidőszak volt! Annak már vége, ez pedig a valóság!
Madarász László
http://magaspart.hu/
Kategória:Hírek, Jegyzet, Publicisztika
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
