Nekünk, magyaroknak bizonyos szempontból sorsfordító ez a mai nap: ekkorra esett ugyanis Albert magyar király születésnapja 1397-ben. Természetesen egy pillanatig sem gondolom, hogy most bárki is a fejéhez csap, hogy: hát persze, óóóóó Istenem, hát hogyan is feledkezhettem meg róla, majd küldök virágot a Vöröskeresztbe, hadd szagolgassa Habsburg György, aki tán titokban még mindig trónörökösnek érzi magát…
Nekünk, magyaroknak bizonyos szempontból sorsfordító ez a mai nap: ekkorra esett ugyanis Albert magyar király születésnapja 1397-ben. Természetesen egy pillanatig sem gondolom, hogy most bárki is a fejéhez csap, hogy: hát persze, óóóóó Istenem, hát hogyan is feledkezhettem meg róla, majd küldök virágot a Vöröskeresztbe, hadd szagolgassa Habsburg György, aki tán titokban még mindig trónörökösnek érzi magát…
Nos, tényleg nem hinném, hogy bárki is számon tartja Albert király születésnapját, sőt valószínűsítem, hogy lényegében nullára tehető azok száma, akik könyv nélkül is tudják, hogy ki is volt ez a jóember. Albert király számunkra (így, utólag) azért emlékezetes, mert ő volt Magyarország első Habsburg uralkodója, mondhatnám: az ördög vitte volna el ezt az embert – de hiába is mondanám, mert nem vitte el.
Igazán mozgalmas és krimielemekben is jócskán bővelkedő történelmi szakasz következik eztán. Jellemző, hogy az éj leplébe burkolózva még a Szent Koronát is ellopja Visegrádról egy asszony, jelesül Kottanner Jánosné – de erről a kázusról majd máskor…
Egyelőre maradjunk annyiban, hogy Albert apukája kitűnő diplomáciai érzékkel már 1402-ben Luxemburgi Zsigmond magyar királlyal örökösödési szerződést kötött, mely szerint fiúörökös híján az előző évben nagykorúsított Albert követi majd Zsigmondot a magyar trónon. A szerződés tulajdonképpen Zsigmond hálája volt a Habsburg-hercegeknek, akik politikailag és fegyveres erőkkel is segítették a magyar királyt a cseh korona megszerzéséért féltestvérével, Vencellel vívott – egyelőre sikertelen – küzdelemben.
Mondhatnánk tehát, hogy habsburgilag Luxemburgi Zsigmond a főkolompos – hát persze, őszinte bánatunkra már ő sem volt igazán Árpád-házi, mit is várhattunk volna tőle. Röviden a lényeg: elhunyt az após, Luxemburgi Zsigmond.
Eztán Albert felesége, Erzsébet (Zsigmond leányáról van szó…) öröklési jogát elismerve a főurak és a főpapok szűk csoportja Albertet Pozsonyban 1437. december 18-án magyar királlyá választotta, majd eztán jött a koronázás 1438. január 1-én Székesfehérvárott. Itt Albertet az esztergomi érsek, Erzsébetet a veszprémi püspök koronázta.
Albert mindössze két évig uralkodott – ez idő alatt nem sok nyomot hagyott a magyar történelemben, de épp elég az, hogy személyében Magyarországra rátelepedtek a Habsburgok, akik kezdeti nehézségeik ellenére (gondoljuk csak arra, hogy a Hunyadiakat is lebirkózták, hisz ki tudja milyen körülmények között halt meg igazságos jó királyunk, Mátyás…), tehát a Habsburgok a kezdeti nehézségek ellenére idetelepedtek, s György személyében, ha nem is királyként, de vöröskeresztes tótumfaktumként még most is itt vannak.
Visszatérve Albert királyhoz: a monda szerint a Szőlő-hegyen található Király-kútból ivott dinnyeevés után, aminek következtében elhunyt. Szívét és belső szerveit a neszmélyi református templom kertjébe temették, a helyet szív alakú kő jelzi. Felesége ekkor várandós volt tőle; utószülött (posztumusz) fia, a későbbi V. László magyar király, 1440. február 22-én született meg. (Majd V. László részére lopatják el a fentebb említett Kottanner Jánosné vezetésével a Szent Koronát.)
A Neszmélyen készített végrendelet szerint Albert a születendő gyermekének lakóhelyéül Pozsonyt jelölte ki, gyámságát a magyar, cseh és osztrák arisztokráciára bízta. Testamentuma szerint a bécsi Szent István-templomban kívánt volna nyugodni, ennek ellenére Székesfehérvárott temették el.
Albert rövid uralkodása következtében igen szövevényesen alakultak a hozzá kötődő események, ez idő tájt járt Magyarországon Drakula gróf is. A történet háttere: anyósa, (Cilei) Borbála királyné összeesküvése miatt a lengyelekkel kisebb háborút kellett viselnie Sziléziában, mégpedig a cseh koronáért. A tartományokban mutatkozó nehézségekből adódóan el kellett hagynia Magyarországot: ekkor a törökök és a velük szövetséges Vlad Dracul oláh vajda betörtek Erdélybe, rengeteg fogollyal távozva. A képen: Habsburg Albert király, XVI. századi ismeretlen festő műve a bécsi Kunsthistorisches Museumban)
E történet lényege valóban az, hogy Albert volt az első magyarországi Habsburg király, s nem a mohácsi csatavesztés után az ország harmadrésze fölött 38 évig uralkodó I. Ferdinánd. A kísérlet sajnálatosan nem vált be, mi meg bő ötszáz éve bánjuk már, hogy Mátyás nem talált egy igazán neki való menyecskét második feleségnek, s be kellett érnie az ugyancsak kétes hírű Beatrixszal.
Mátyás mentségére, hogy szépemlékű királyunk a legendák szerint ugyancsak próbálkozgatott, törvénytelen fia, Corvin János személyében még trónkövetelő is akadt, aki azonban a viszályok során lemondott a trónról. Két unokája (ti. Mátyásé) nem érte meg a felnőttkort. Mátyás esetében szó esett már a budakeszi környéki Szép Juhásznéról, de Mátyás e kapcsolatából nem gyermek született – hanem a Szép Juhászné nevű kirándulóhely.
Ezt őszintén sajnáljuk…
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info (Archív)
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
