Az elmúlt száz évet lezártuk és megindultunk a következő évtizedek nemzeti sikerei felé. Csak mi nyerhetjük meg és csak mi ronthatjuk el.
Az idei esztendő második negyedévében újraindult a magyar gazdaság, sőt a GDP 2019. év végi – járvány előtti – szintje is helyreállt. Gazdasági fejlettségünk az Európai Unió 27 tagországának átlagához képest – a jobb válságkezelés eredményeképpen – még nőtt is 2020-ban, ennek köszönhetően az előző évi 73 százalékról 74,2 százalékra jöttünk fel.
Eljött az idő, hogy a Trianon utáni századik Szent István-ünnepre is emlékezve, levonjuk a magyar nemzetstratégia számára legfontosabb tanulságokat az elmúlt száz év kudarcaiból és eredményeiből.
2021 közepén, Szent István ünnepére, Magyarország több korábbi korszakot is lezárt. Sikeresen lezártunk egy minikorszakot, a 2020–2021-es válság idejét. Újrakezdhetjük a vírus által megszakított nemzeti felemelkedés és gazdasági felzárkózás kalandját. Ehhez szolgáltat jó alapot az a tény, hogy a második világháború után hazánk Európai Unióhoz mért fejlettsége 2020 végén volt a legmagasabb. Még jobb hír, hogy az USA-hoz mért fejlettségünk százéves csúcsra, 52,1 százalékra emelkedett 2020 végére.
Lezártuk a 2010-es évtizedet, ami az elmúlt száz évet tekintve kivételes nemzetstratégiai sikert hozott. A nemzet jövőjét meghatározó valamennyi stratégiai területen kedvező fordulatot hajtottunk végre, amelyek révén eséllyel nevezhetünk be a XXI. század nemzeti sikereiért folytatott küzdelembe.
Az eddigi sikerekben döntő, hogy történelmi hiba nem történt. A gazdaság, demográfia, egészségügy és felsőoktatás területén lehettünk volna még jobbak, de a nemzetstratégia történelmi fordulataihoz ezek a területek is jelentősen hozzájárultak.
Véglegesen lezártuk az 1990 utáni átmenetek két, sikert és kudarcot felváltva hozó, bukdácsoló évtizedét. Hasonló módon véglegesen lezártuk a kommunista diktatúra és tervgazdaság történelmi kudarcot hozó négy évtizedét. Az 1950-es évek elején még a mai uniós tagországok 70 százalékát érte el a magyar fejlettség szintje, ami az 1980-as évek végére 55 százalékra csökkent. Közel négy évtized alatt az európai fejlettségi szinthez képest 15 százalékkal csökkent a magyarországi szint. Ezt még tetézi az 1990 utáni évtizedben mért újabb lemaradás, ami jelzi a korábbi rendszer árnyékát és a korábbi rendszer szanálásának az árát.
Végül lezártuk az 1920 és 1950 közötti tagolt időszakot is. Ennek első szakaszában – az 1920-as évek közepétől az 1930-as évek közepéig – sikeresen újjáépítettük az államot és a gazdaságot. Ennek eredményeképpen értük el 1936-ra a mai uniós országok átlagos fejlettségi szintjének 83 százalékát, ami az elmúlt száz év fejlettségi csúcspontját jelentette.
A jövő megnyerése érdekében érdemes levonnunk az elmúlt száz év tanulságait. Nézzük ezek közül talán a legfontosabbakat:
Az elmúlt száz évet lezártuk, sőt megindultunk a következő évtizedek nemzeti sikerei felé. Csak mi nyerhetjük meg és csak mi ronthatjuk el. Válasszuk az első lehetőséget!
Az elmúlt száz évet lezártuk, sőt megindultunk a következő évtizedek nemzeti sikerei felé. Csak mi nyerhetjük meg és csak mi ronthatjuk el. Válasszuk az első lehetőséget!
„A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagyunk” – Széchenyi István
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »