Szlovákia az elsők között kezdte el propagálni a szájat eltakaró maszkok viseletét, és már napok óta mindenhol kötelező viselni, kivéve az otthonunkat. A leggyakrabban elhangzó érvelés szerint ezzel megakadályozható, hogy a saját fertőzöttségéről mit sem tudó személy akaratlanul is továbbadja a kórt – mivelhogy a lakosság tömeges tesztelése még nem megoldható. De nem mindenki osztja a szlovákiai döntéshozók véleményét.
Magyarországon például nem kötelező a maszk viselete, sőt, az országos tisztifőorvos ajánlása szerint aki egészséges, az ne hordjon maszkot, mert csak ronthat a helyzeten.
Bár a magyar ellenzéki sajtó elég sokat foglalkozott az üggyel, valójában a WHO és a Norvég Nemzeti Egészségügyi Intézet is a magyar kormány álláspontjával azonosul.
Michael Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) válságkezelési főkoordinátora hétfőn Genfben kijelentette, hogy a WHO egyelőre nem tartja hasznosnak a koronavírus elleni harcban a maszkok viselésének általános kötelezővé tételét.
Ryan szerint ugyanis inkább több kárt okoz, ha az emberek nem használják megfelelően.
Ennek ellenére Ausztria szintén hétfőn jelentette be, hogy fontolóra veszi a kötelező maszkviselés bevezetését, hasonló lépésre készül Németország is, bár az ottani külügyminiszter, Heiko Maas azt is kijelentette, ha „nem biztosít ténylegesen védelmet, nincs értelme az intézkedésnek”.
A maszkok viselése mellett és ellen szóló érvekre mi most a Magyar Orvosi Kamara oldalán kerestünk rá. Mint írják, az orvosi maszkoknak / szövetmaszkoknak legfontosabb funkciójuk, hogy az enyhe tünetekkel rendelkező vagy teljesen tünetmentes emberek ne adják át a lappangó vírust a környezetüknek.
Azt is hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a vírust önmagában nem tudják kiszűrni, de a különböző porszemcséket, cseppeket egész jó arányban képesek feltartóztatni, így azokon már nem juthat be a vírus a légutakba.
A Kamara azonban hangsúlyozza, hogy a maszk hamis biztonságérzetet nyújt, mert a vírust nem tudja kiszűrni (ehhez a speciális szűrős orvosi maszkokra lenne szükség), csak a megfertőződés esélyét tudja csökkenteni. Azt is kiemelik, hogy a maszk viselése zavaró lehet, elmozoghat, ezért gyakrabban nyúlhatunk miatta az arcunkhoz, ami növeli a fertőzés kockázatát.
A Magyar Orvosi Kamara rendkívül gyakorlatiasan kifejezetten arra kérte a döntéshozókat, hogy ne propagálják a maszkok tömeges viselését, mert akkor az egészségügyben, tehát a frontvonalban keletkezik majd hiány belőle (ahogy ez Szlovákiában be is következett).
Erősen leegyszerűsítve a maszk kötelező bevezetése mögött inkább pszichológiai okok húzódnak meg, és most nem a placebo hatásra gondolunk, bár biztosan ez is ott szerepelt az illetékesek szándékai között.
A maszk nyilvános viselése ösztönzőleg hat embertársainkra, hogy tartsák be a járvánnyal szemben hozott intézkedéseket. Ösztönösen igyekszünk távolságot tartani a maszkos emberektől vagy legalább állandóan éberek maradunk, hogy betartsuk a két méteres távolságot egymástól és a többi megelőzést szolgáló szabályt. Ezeket a hatásokat pedig nem szabad alábecsülni egy olyan időszakban, ahol a megelőzés egyetlen eszköze a fegyelem.
Érdemes kitérni arra, hogy a Magyar Orvosi Kamara milyen javaslatokat fogalmazott meg, mert ezek is érdekes perspektívát nyújtanak. Ők a pro és kontra érveket összevetve azt javasolják, hogy a tünetmentes emberek viseljenek bátran mindenhol házilag készített maszkot.
FIGYELEM: Szlovákiai olvasóinknak szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy nekik nincs választásuk, a szlovák hatóságok döntése értelmében a maszk vagy bármilyen szájat és orrot eltakaró eszköz viselése kötelező otthonukon kívül.
A tüneteket produkálóknak, vagy ilyen embereket otthonukban ápoló személyeknek már az orvosi maszk viselését, ennek hiányában szövetmaszk viselését javasolják. De lehetőség szerint inkább azt, hogy maradjanak otthon.
Mindehhez talán még azt érdemes hozzátenni, hogy a fentiek alapján nyilvánvaló, a maszk viselése fontos össztársadalmi elvárássá fog átalakulni járványok idején, valódi védelmet azonban csak a többi szabály betartásával együtt fog nyújtani – és persze az sem ártana, ha lenne elég részecskeszűrő félálarc (FFP1-2 vagy 3) az embereknek.
És mivel a maszk külső felülete használat után fertőzöttnek tekintendő, nem mindegy, hogyan vesszük le magunkról. Íme néhány jótanács:
Felvétel:
Viselés:
Kidobás vagy fertőtlenítés:
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
