Magyarország díszvendég a svédországi könyvvásáron, amely a frankfurti után Európa legnagyobb könyves seregszemléje. A magyar díszvendégség ellen néhányan már a vásár megnyitása előtt tiltakoztak Svédországban, például a drámaíró és baloldali kötődésű aktivista, America Vera Zavala, aki a migrációs probléma magyarországi kezelését kifogásolta, és élőláncot is szervez a könyvvásárra emiatt, vagy a svéd képzőművész Channa Bankier, aki jelezte, bojkottálja a magyar programokat. A vasárnapig tartó vásár hivatalos magyar programjában tizennyolc szerzőt utaztatnak ki Göteborgba, és különböző témák – például 1956, a női irodalom, a holokauszt – köré szervezik a beszélgetéseket. A hivatalos magyar programot a Balassi Intézet szervezi, amelyet tavaly év vége óta Hammerstein Judit vezet. Az főigazgatót a bojkott híréről, a vásárról és a külföldi magyar kulturális intézeteket működtető Balassi Intézet jövőjéről is kérdeztük.
– Néhány svéd közszereplő már be is jelentette, hogy problémája van a göteborgi magyar díszvendégséggel, egyikük bojkottálná is a magyar porgramot: ők többek között a migrációs probléma magyarországi kezelését kifogásolták.
– Természetesen mindenkinek szíve joga azt bojkottálni, amit akar. Nagyon sajnáljuk, hogy néhányan hiányos és fals információk birtokában, elfogultságtól és indulattól vezetve politikai síkra akarnak terelni egy irodalmi-kulturális eseményt. A vásáron számos olyan rendezvényt szerveztek civil szervezetek, amelyeknek az a célja, hogy Magyarországot lejárassák. Úgy vitatkoznak például arról, hogy Magyarország diktatúra-e vagy sem, hogy magyar részről senkit nem hallgatnak meg. (Ilyen például Birgitta Olsson Jó napot, diktátor úr – Magyarország Orbán uralma alatt című könyvének bemutatója – a szerk.)
– Ön ott lesz ezeken a beszélgetéseken?
– Amelyikre tudok, elmegyek. Csak a napokban vált világossá, hogy a migrációs probléma kiélezetten jelenhet majd meg a könyvvásáron. De ennek megvoltak az előzményei, hiszen már korábban is tudtunk például arról a szemináriumról, amelynek a Magyarország felháborít címet adták. Tényleg sajnálatosnak tartom, hogy egyesek indulattól vezérelve közelítenek ezekhez a kérdésekhez, és felszólítanak egy könyvvásárt, hogy politikai kérdéseket, például a migrációs probléma kezelését kérje számon a díszvendég országon. Mi ezen a ponton biztosan mást értünk vendégszeretet, vitakultúra és szólásszabadság alatt, mint a svédek.
– Idén egy könyvvásáron díszvendég Magyarország, ez a göteborgi vásár. Mennyibe kerül az itteni fellépés?
– A göteborgi könyvvásár Európa egyik legfontosabb könyvvására, és talán az összes közül a legdrágább a résztvevő országok számára. Jelentős összeget emészt fel a 162 négyzetméteres stand bérlet díja, 19 írót utaztatunk ki Göteborgba, és díszvendégként reklámozási kötelezettségeink is vannak. Eredetileg negyvenmillió forinttal számoltunk, de most úgy tűnik, legalább ötvenmillió forintba fog kerülni a díszvendég program. Ez a magyar irodalom külföldi népszerűsítésére szánt idei keretnek a fele. Szerencsés fordulat, hogy a fővárostól ígéretet kaptunk hárommillós támogatásra, ami indokolt is, mert a programok egyik fókusza a főváros bemutatása.
– A svéd közönség hogyan tud kapcsolódni olyan témákhoz, mint például 1956?
– 1956 a magyar identitás fontos alkotóeleme, amelyről külföldön is sokat tudnak, ráadásul az ’56-os emigránsok közül sokan Svédországban telepedtek le. Ilyen volt például Thinsz Géza költő-műfordító. Ő ismertette meg a magyar irodalommal a Nobel-díjas svéd költőt, Tomas Tranströmert, aki aztán számos magyar költő, például Weöres Sándor, Nagy László, Pilinszky János verseit fordította svédre. Igyekeztünk a programban a magyar valóság minél szélesebb spektrumát bemutatni. 1956 mellett lesz szó a roma és zsidó kultúráról, a holokausztról, a magyar nyelvről, a műfordításról, a női irodalomról, bemutatkozik Budapest és a Balaton.
Többet költenének műfordításra
– Korábban három évre előre lehetett tudni, mennyi pénz jut a magyar irodalmat külföldön népszerűsítő Publishing Hungary Programra, most évente állapítják meg ezt a keretet. Tudják már, hogy jövőre mire számíthatnak?
– Azt reméljük, hogy a Nemzeti Kulturális Alap továbbra is támogatja a programot, hasonlóan az idei év százmillió forintos költségvetéséhez. Bizonyos 2016-os könyvvásárokra már el is ígérkeztünk, például a varsói könyvvásáron díszvendégek leszünk, és Tajpejben is kiemelt programmal leszünk jelen. Folytatjuk a Donau Lounge programot, amely a Duna menti országok irodalmának biztosít közös bemutkozást különböző könyvvásárokon. Ez ráadásul a bécsi Collegium Hungaricumnak köszönhető, magyar kezdeményezés.
Ugyanakkor a Publishing Hungary programot a hosszú távú építkezés érdekében érdemes lenne újragondolni. A magyar irodalom külföldi népszerűsítése több lábon áll: a könyvvásári megjelenés, a külföldi kiadókkal való kapcsolat, a fordítás és az új műfordító generációk kinevelése is ide tartozik. Sok országban lassan kihal az idősebb műfordító-nemzedék, így erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a külföldi fiatalokat megnyerjünk a magyar irodalomnak. Érdemes lenne azt is megnézni, hogy a környező országok mindezt milyen intézményi háttérrel és mekkora forrásból bonyolítják. Az mindenesetre biztos, hogy műfordításra Magyarországon is nagyobb összegeket kell szánni a jövőben. Az erről szóló koncepciót a könyvszakmai szervezetekkel, írókkal, fordítókkal közösen szeretnénk kidolgozni.
– Tavaly év végén nevezték ki önt a Balassi élére, miután az intézet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került át, és menesztették a korábbi vezetőt, Hatos Pált. Milyen új elvárásokat fogalmazott meg önnel szemben a minisztérium?
– A Balassi Intézet – a rengeteg különböző funkció miatt is – nehézkesen működő intézménnyé vált, ahol sok esetben a szakmai terület rovására terjeszkedett a bürokrácia. Az egyik elvárás biztosan az, hogy gyorsan reagáló intézménnyé váljunk, ahol a szakmai szempontok határozzák meg az ügyintézés menetét. A másik, hogy a szakmai háttérintézmény szerepét erősítsük meg, vagyis több fogódzót kínáljunk a külföldi intézeteinknek, illetve akár a külképviseleteknek is. Legyenek meg azok a minimum követelmények, amelyek minden külföldi intézetre érvényesek. Szeretnénk, ha világosan kiderülne, hogy a 23 külföldi kulturális intézet ugyanazt az országot képviseli. Az, hogy most egy minisztériumnál található a klasszikus, a gazdasági és a kulturális diplomácia, nagy lehetőség, amelyből profitálni kell. Egyértelműen elvárás, hogy a kulturális intézetek és a nagykövetség közti együttműködés ne eseti jellegű, hanem szoros és mindkét fél számára gyümölcsöző legyen.
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet
– Mit jelent az, hogy bizonyos minimum követelményeket minden intézménynek teljesítenie kellene?
– A közönséget nyilván országonként más-más témákkal, programokkal lehet megszólítani, és az intézetek vezetőinek szakmai önállósága is megmarad, de szeretnénk, ha bizonyos hangsúlyok minden országban megjelennének. Egy nagyon egyszerű példa: ha éppen az IHRA (Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség) elnökségét látja el Magyarország, ahogyan idén, akkor célszerű, hogy mindegyik külföldi magyar intézet szervezzen ehhez kapcsolódó programot. Ugyanez vonatkozik az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára, amelyet jövőre ünneplünk. A Balassi Intézet központjából ehhez kell szakmai segítséget adni a külföldi intézeteknek. A rendelkezésre álló anyagi forrás persze egy másik kérdés, ebben a tekintetben nem áll olyan jól az intézethálózat. Hosszú távon megkerülhetetlen, hogy az üzemeltetési és szakmai költségvetés közötti kirívó aránytalanságon érdemben változtassunk.
Nincs kizárva, hogy bezárhat egy-egy külföldi magyar intézet
– Volt szó az intézethálózat átgondolásáról is; ezen belül arról, kell-e minden országban épület a kulturális intézetnek, vagy elegendő egy szakdiplomata.
– Valóban nem biztos, hogy mindenáron szükséges a házszerű működés a kulturális diplomáciai képviselethez. Ebben számos nemzetközi példa megerősít bennünket. Olyan helyszíneken, mint Berlin, Róma, Párizs vagy Moszkva, ahol nagy hagyományai vannak ezeknek az épületeknek, ez nyilván nem is kerül szóba. A szomszédos országokban is biztosítani kell, viszonossági alapon, a házszerű működést. Bizonyos helyszíneken, például most New Yorkban, az ügynökségi működés is megfelelő. De tudjuk, hogy egy agilis szakdiplomata, jó kapcsolatrendszerrel hegyeket képes megmozgatni, ha megfelelő forrás áll rendelkezésre. A oktatási-kulturális szakdiplomaták korábban hatékonyan működtek a kulturális és oktatási tárca égisze alatt. Ezt a nagyon megnehezítette, hogy a Balassi Intézet 2010-ben elkerült az oktatásért és kultúráért felelős tárca alól, és ezt követően senki nem érezte magáénak ezt a hálózatot. A szakmai felügyelete kérdésessé vált, a külön finanszírozása is megszűnt. A szakdiplomaták beépültek a nagykövetségi struktúrába, de külön forrással ma sem rendelkeznek, szemben az eredeti szándékkal. A hálózat működésének újragondolása, az álláshelyek bővítése kiemelt feladat, amelyhez, reméljük, kormányzati támogatást is kapunk majd.
A vendégoktatói hálózat lendületes bővítése is folyamatban van. Ez utóbbi hatékonyan egészíti ki az intézeti és a szakdiplomata-struktúrát. Kultúrdiplomáciai jelentősége különösen azokban a városokban kiemelt, ahol nem hogy intézettel, de külképviselettel sem rendelkezünk. Itt a vendégoktató képviseli a magyar kultúrát és Magyarországot. Ráadásul a külföldi egyetemeken oktató vendégtanáraink nem csak tanítanak és kutatnak, de kulturális programokat is szerveznek. Ehhez pályázati forrás is rendelkezésre áll. Ugyan nem túl nagy összeggel, de fél-egymillió forintból is csodákat lehet művelni, különösen, ha a befogadó egyetem is tesz mellé némi támogatást.
Arra, hogy micsoda lehetőség rejlik ebben a hálózatban, egyetlen példát említenék: a nyugat-ukrajnai Galíciáról, az Osztrák–Magyar Monarchia egykori keleti vidékéről például ma szinte semmit nem tudunk, jóformán hiányzik a mentális tudatunkból, holott számos történelmi-kulturális kötelék fűz bennünket hozzá, amelyekre a jelenben is kulturális, gazdasági kapcsolatok építhetőek. Ha minden jól alakul, most ki tudunk helyezni ide egy magyar lektort, mert Ivano-Frankivszkban teljesen rejtélyes módon összeállt tíz ember, akik magyarul tanulnak. A helyi egyetem bejelentkezett nálunk, és kérte egy vendégtanár kiküldését. Ez első lépés lehet a magyar–galíciai kulturális kapcsolatok fellendítéséhez. Az a célunk, hogy a lektori hálózatot megduplázzuk.
– Mely országok irányába terjeszkedne a Balassi Intézet?
– A szomszédos országok közül már csak Szlovéniában és Ukrajnában nincs intézetünk. A ljubljanai intézet megnyitásáról megszületett már a kormánydöntés, Ukrajnába pedig első lépésként oktatási és kulturális szakdiplomatát szeretnénk küldeni. De legalább annyira fontos lenne elkezdeni az építkezést a latin-amerikai régióban, ahol jelentős magyar diaszpóra is él, még sincs egyetlen országban sem kulturális diplomáciai képviseletünk. Egy kulturális és oktatási szakdiplomata itt is jó kezdet lehetne. Eredetileg Bakuban is intézet nyílt volna, de végül indokoltabbnak tűnt, hogy ide is kulturális szakdiplomatát küldjön ki Magyarország.
– Az intézethálózat átgondolása intézetbezárásokat is jelent? Mely intézetek lehetnek érintettek?
– Nem feltétlenül, de bizonyos helyeken ez sem ördögtől való gondolat. Egyelőre nincs ilyen döntés, most az intézethálózat áttekintése zajlik.
– Az utóbbi időben hol pályáztatással, hol egyszerűen csak kinevezéssel döntöttek a külföldi intézetek igazgatói kinevezéséről. A vegyes gyakorlatot követik a jövőben is?
– Nincs jogszabályi kötelezettsége az intézetnek a pályáztatásra, de ott, ahol ez indokoltnak tűnik, pályázatot írunk ki. Az esetek zömében ezt tesszük. Ahol szakmailag alkalmas jelöltet látunk, és megvan iránta a megfelelő bizalom, nem látom okát a pályáztatásnak. A kulturális intézet igazgatója diplomata is egyben, még akkor is, ha másféle személyiséget és felkészültséget, nagyobb rugalmasságot és nyitottságot kíván ez a pozíció, mint a klasszikus diplomáciai feladatok. A kinevezés a külügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere közös döntésén múlik, a Balassi Intézet szakmai javaslatot tehet az igazgató személyére.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
