Óriási kártérítést fizethet a magyar állam, ha életbe lép a lex Heinekenként emlegetett jogszabály, és emiatt gazdasági hátrányt szenvednek az érintett cégek – mondta a Magyar Nemzetnek Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte ugyanis a jogszabály elfogadása után nemcsak a Heinekent lehet majd megbírságolni, hanem például azokat a kocsmákat is, amelyek ezt a sört szolgálják fel. (A Converse-nek vannak olyan cipői, amelyeken vörös színű az ötágú csillag, a San Pellegrino és a Milky Way pedig a Heinekenhez hasonlóan ezt a jelképet használja.)
Emiatt viszont a boltok mellett a kocsmák is felfüggeszthetik az említett sör árusítását, ami értelemszerűen igen jelentős bevételkiesést okozna a cégnek. A Heineken az Alkotmánybíróságnál élhet panasszal, de ha ez eredménytelen lenne, akkor az Európai Bizottsághoz, majd az Európai Unió Bíróságához fordulhat jogorvoslatért – fogalmazott Lövétei István, aki szerint ha utóbbi a sörgyárnak ad igazat, akkor a Heineken a kiszabott bírságok és kieső bevétel megtérítéséért is perelhet.
– A bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az adott jelkép kontextusában mit jelent – fogalmazott az alkotmányjogász. A kérdés tehát az, hogy az önkényuralmiságot akarják-e népszerűsíteni, vagy csak egy ábrát használnak, amelynek semmilyen köze sincs az elnyomó rendszerekhez. Az Európai Bíróság végső soron megállapíthatja, hogy a törvény meg nem engedett kereskedelmi korlátozást, illetve diszkriminációt valósított meg – tette hozzá Lövétei István.
A törvényjavaslat az önkényuralmi jelképek haszonszerzés céljából történő felhasználását is tiltja, ami akár több budapesti tematikus kocsma működését is érintheti. A belvárosban működik például a kommunista rendszereket parodizáló Red Ruin, valamint a második kerületi Marxim Pub is. Utóbbi egyébként 1993-ban már megnyert egy pert, akkor ugyanis két MDF-es politikus azért fordult a bírósághoz, mert álláspontjuk szerint tiltott önkényuralmi jelkép szerepel a kocsma nevében. (A Marxim „a” betűje egy nyújtott ötágú csillag.) A bíróság végül a kocsmának adott igazat, álláspontjuk szerint ugyanis a nyújtott csillag nem értelmezhető önkényuralmi jelképnek.
– Egyelőre nem tudjuk, hogy milyen hatással lesz a törvény a mi működésünkre – mondta a Magyar Nemzetnek Pálinkás Attila, a Red Ruin üzletvezetője, aki azt hangsúlyozta, hogy nem népszerűsíteni, hanem parodizálni akarják ezeket a rendszereket. – Az elmúlt egy évben nem történt semmilyen atrocitás a kommunista téma miatt, az emberek ugyanis többnyire értik, hogy ez nem az eszme terjesztéséről szól. Korábban néhány idősebb nő és férfi szóvá tette a nálunk látható dekorációt, de ez sem volt jellemző – fogalmazott. Az viszont biztos, hogy a könyvesboltoknak nem lesz gondjuk a kommunizmus vagy a nácizmus témáját feldolgozó történelmi témájú könyvek miatt, a törvény ugyanis a művészeti termékek esetében kivételt tesz.
Lapunk megkereste a Heinekent is, hogy megtudjuk, tervezik-e, hogy bírósághoz fordulnak a törvény életbe léptetése után, de egyelőre nem kívántak nyilatkozni.
Bár a kormánypártok jelkép-kérdésnek állítják be a lex Heinekent, az ügy mögött valójában nem ez, hanem a Heineken és az Igazi Csíki Sör közötti vita áll (utóbbi elvesztette a Heinekennel szembeni névhasználati pert Romániában), és az is elképzelhető, hogy az új söripai szabályozással a kormány végső célja a hazai sörgyárak magyar tulajdonba terelése lehet. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten mindenesetre jelezte: a Heineken nehéz hetek elé fog nézni, mert ő a végletekig elszánt a Csíki Sör és egyáltalán a magyar sör védelmében. Akkor más, hasonló jelképet használó cégekről és termékeikről nem tett említést.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 21.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
