Marxista propaganda közpénzből?

Marxista propaganda közpénzből?

Az élet újra és újra bizonyítja, hogy igaza volt Szakács Árpád újságírónak, amikor közel egy évvel ezelőtt föltette a kérdést a Magyar Idők hasábjain: ugyan bizony kinek a kulturális diktatúrája fojtogatja még mindig a köztudatot?

Karl Marx a több mint százmillió halottat maga után hagyó kommunizmus elvi megalapozója, aki így szította a gyűlöletet a Friedrich Engelsszel közösen 1848-ban megjelentetett Kommunista kiáltványban: 

A marxizmus alaptétele tehát a társadalmi felforgatás, a gyilkolás, a nemzetellenesség.

Mégis Marxra emlékezve konferenciázik október 26-án és 27-én a Társadalomelméleti Kollégium a gyűlöletpropagandista születésének 200. évfordulója alkalmából. E társaság 1981-ben alakult – nagyon jellemzően az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi egyetem szakkollégiumaként. A csoportosulásról szóló Wikipédia-szócikk szerint az 1980-as évek nyári Tőke-táborainak népszerűsége nyomán döntöttek úgy a kezdeményezők, hogy „egy olyan új szakkollégiumra van szükség, ahol elsősorban Marx munkássága nyomán gondolkodnak.” 

Ezt mi sem jellemzi jobban, mint hogy „az első években szinte kizárólag Marx műveit olvasták a kollégisták, a szellemi pluralizmus miatt a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az egyik szemináriumon marxi nyelven fogalmaztak meg liberális gondolatokat, a másikon pedig marxi nyelven neosztálinista nézeteket.” 

1990 után „addig tiltott polgári tudományterületeket próbált bevonni tevékenységébe, de kereste a szellemi kapcsolatot a nyugati marxizmussal is.” Emellett az „életmódkísérleteket” végeztek: „a kollégiumi együttlakás lehetőséget teremt arra, hogy tagok olyan társas érintkezési formákat próbáljanak ki, melyek elütnek a szokásos társadalmi sablonoktól. Az 1968-as diákmozgalmak halovány visszfényeként a házfoglalások és a kommunák direkt demokratikus örökségét viszik tovább ezek a kísérletek, és hozzájárulnak a társadalmi valóság kritikus megismeréséhez.”

E mentális űzöttségben gyökerezik tehát a Társadalomelméleti Kollégium, melynek kedvenc témái között rendre felbukkan a homoszexualitás és a feminizmus. Október végi két napos konferenciáján pedig azt vizsgálja, hogy „a társadalomkritikai eszköztár használata miképpen segítheti elő saját korunk konkrét társadalmi helyzetének megértését.”

Ennek jegyében Tamás Gáspár Miklós nyitja a szellemi kútmérgezést, előadásának címe A marxi osztályelmélet hiánya és az etnicizmus. Ízelítő egyéb előadások címeiből: „A jog elnyomó természete”, „Patriarchátus, szexizmus és gender”, „Szimbolikus térfoglalások forradalmi helyzetekben”, „Lehetséges-e ma még forradalomról beszélni?”, „Biocentrikus ökoszocializmus”, „Az új marxi pillanat beköszönte: globális emberiség születése”, „A fasizmus második korszaka”, „Új jobb- és szélsőjobboldali pártok felemelkedése Európában”, „Párhuzamok a történeti és a kortárs szélsőjobb között”,  „A kalapács-paradoxon: a lehetséges baloldali kultúrpolitika felé?”, „A magyar zenészek munkája és autonómiája a digitalizáció, a genderviszonyok és a globális iparági viszonyok tekintetében.” 

Garantáltan tartalmas és elmélyült rettegésben lehet tehát része azoknak, akik részt vesznek a két napos tudatmódosuláson. 
Mindez persze teljesen érdektelen lenne, ha e szélsőbaloldali szeánsz magánháznál, önköltségből zajlana.

Csakhogy sajnálatos módon e szellemi brigantizmusnak a Budapesti Corvinus Egyetem ad helyet.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által fenntartott intézmény idei költségvetésében 400 millió 400 ezer forint államháztartási forrás szerepel. Költői kérdés, hogy a Corvinus vajon befogadna-e szélsőjobboldali, mondjuk fajbiológiai vagy eugenikai kérdésekről filozofáló szellemi műhelyt. A válasz nyilvánvaló, egyértelmű. Épp ezért erkölcsi alapvetésnek kellene lennie, hogy áltudományos szélsőbaloldali, nemzet- és emberellenes önhergeléseknek közpénzből működő intézményekben nincs helyük.

Ágoston Balázs – www.demokrata.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »