Máris lehúzta a rolót az első lakáslottós cég?

Máris lehúzta a rolót az első lakáslottós cég?

Teljes a káosz a kormány lakáslottó programja körül. Ahogy lapunk néhány napja beszámolt róla, egy év csend után váratlanul megjelent az első nemzeti otthonteremtési közösséget (nok) szervező titokzatos csoport az interneten, és az ElsőLakás.hu honlapon megkezdte a jelentkezők toborzását. Tegnap azonban a Portfólió.hu már arról számolt be, hogy a honlap – cikkünk megjelenése után – elérhetetlenné vált, a látogatót csupán egy hatalmas piros felirat fogadja: „Még nem…” A honlap gazdája egyébként egy ceglédi cég, a 2015-ben mindössze 1,4 milliós árbevételt és 105 ezer forint adózott eredményt elért K-ING Hungary Kft., amely a portál kérdésére csak annyit mondott, hogy a honlapot már „bezárták”. Csak fokozza rejtélyt, hogy Azénpénzem.hu talált egy másik, a nokos konstrukció elindítását ugyancsak márciusra ígérő szerveződést is. Lapzártánkig azonban nem sikerült utánajárni annak, kik állhatnak a kezdeményezés mögött.

Eközben azt is tudni lehet, hogy egy vállalkozás már beadta a nok szervezése iránti engedélykérelmét, amit a jegybank felügyeleti részlege is megerősített. Ám nem tudni, melyik cégről van szó, és lapunk kérdésére a legesélyesebbnek tartott cég, a Carion részéről is csak annyit válaszoltak: nem ismerik az ElsőLakás.hu honlapot, és annak üzemeltetőit sem. Azt is hozzátették: a nokkal kapcsolatban sem tudnak információval szolgálni.

Nem veszélytelen

Hírdetés

Pedig nagyon nem mindegy, milyen cég jelentkezik szervezőnek, ugyanis a sokak által csak lakáslottónak nevezett nok nem éppen veszélytelen: sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem egyéb szervezet nem garantálja a latin-amerikai mintára szervezett fogyasztói csoport számlájára befizetett összegeket, noha az ilyen típusú közösségek gyakori kísérőjelensége a csalás. A konstrukció lényege az, hogy a lakásra áhítozók rendszeres pénzbefizetésekkel beszállnak a magáncégek által szervezett otthonteremtési csoportokba, a közösség pedig sorsolással, illetve licitálással dönti el, ki juthat hamarabb ingatlanhoz. Még ha nem dől is be idő előtt egy ilyen vásárlói klub, a szegényebb befizetők szinte garantáltan rosszul járnak vele – hívják fel a figyelmet szakértők.

További csavar a történetben az, hogy a jogszabály eredeti feltételeinek a Fidesz-közelinek tartott Carion-csoport két cége felelt meg a leginkább. A Carion-csoport egyik tagja, a Poligrupo 2006-ban a fogyasztók megtévesztése miatt tízmillió forintos bírságot kapott. A Carion maga pedig információnk szerint évekkel ezelőtt kapcsolatba kerülhetett a Fidesz-közeli Századvég-csoporttal. Utóbbi – forrásunk elmondása szerint – 2009 őszén a Cariontól bérelt irodát a Pauler utca 6. szám alatt. A törvény végső változata szerint végül is a Carion ügyvezetői által javasolt szervezők is bekerülhetnek a körbe. Az előírások szerint az a cég nyerheti el a megbízható szervező címkét, amely az engedélykérelem benyújtását megelőzően legalább ezer lakóingatlan építésében, illetve értékesítésében vett részt. A másik feltétel pedig az, hogy az aspiráns fogyasztói közösségekről szolgáltatott adatokat legalább két évig, és elvárás még a százmillió forintos tőke.

Kétely esetén a járási hivatalhoz mehetünk

Gergely Péter, a BankRáció.hu vezető elemzője lapunknak korábban elmondta, a licit szabályai ködösek, nem tudni, pontosan ki és milyen feltételekkel kaphatja meg a rendszerben összegyűlt összegből a lakásvásárláshoz szükséges tőkét. Az IFL Gazdaság blog szerzője, Szarvas Norbert pedig arra hívta fel a figyelmet: azok lennének előnyben a licitálásnál, akik nagyobb összeget tudnak előre befizetni, illetve a havi kötelezettségen felül extra összegeket tudnak felajánlani. Ezért szinte törvényszerű, hogy a tehetősebbek viszik el az első lakásokat. Ezzel szemben a szegényebb tagok akár 8-10 évig vagy még ennél is hosszabb ideig fizethetik a havi több tízezer forintos kötelezettséget, mire lakáshoz juthatnak. A bizonytalanságok miatt az Azénpénzem.hu portál azt javasolja: az érdeklődő forduljon a járási hivatalokhoz, ha ellenőrizni kívánja, hogy a nokot ajánló „legális vállalkozás-e”.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 03.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »