Szeptember 14–15-én, szombaton és vasárnap tartották a váci Hétkápolna-kegyhely hagyományos búcsúját, amelyen a város és a környező települések hívei idén is együtt ünnepelték Szűz Máriát. A búcsúi szentmisét vasárnap délelőtt Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be.
A búcsúünnep előestéjén, szombaton a hívek hagyományos Mária-köszöntőket mondtak és énekeltek, késő este gyertyafényes rózsafüzér imádságot tartottak a stációk mellett, és virrasztottak.
18 órakor Varga Lajos váci segédpüspök, általános helynök, éjfélkor pedig Tanczik Balázs, Vác-Alsóváros plébánoshelyettese mutatott be szentmisét a zarándokok számára.
*
Szeptember 15-én, vasárnap reggel a körmenet a váci Nagyboldogasszony-székesegyház elől indult.
A Hétkápolna-liget stációi között haladva – amelyek Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelenítik meg – érkeztek meg a körmenet résztvevői a kegyhely kültéri oltárához, ahol Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be az ünnepi szentmisét.
A főpásztor szentbeszédében négy mariológust idézve jellemezte Szűz Máriát.
Utalt arra, hogy Alexandriai Szent Cirill püspök milyen érvekkel támasztotta alá a Mária Istenanyaságáról szóló dogmát, amelyet a II. egyetemes zsinat Efezusban 431-ben kimondott.
Marton Zsolt püspök idézte Szent Bernát ciszterci apátot is, aki Máriát egy szép hasonlattal tenger csillagának, azaz életünk mennyei iránymutatójának ábrázolja, akire mindig, minden körülmények között lehet számítani.
„A csillagokra jellemzőek, hogy ragyogó, szép, tiszta, határozott, de diszkrét fényt adnak. Ilyennek látjuk a betlehemi csillagot is, amely Jézus születését jelzi, és ilyen tapintatos alázattal volt jelen Jézus életének igazi csillaga, Mária, aki világra szülte őt, és mint első tanítvány a háttérben, végigkísérte Fia földi életét. A Boldogságos Szűz így tud bennünket is kísérni mindennapi életünkben, imádságainkban” – fogalmazott a váci megyéspüspök.
A főpásztor hivatkozott Páduai (Lisszaboni) Szent Antalra, a ferences rend első teológusára is, aki egész beszédsorozatot szentelt Szűz Máriának, és akinek a hagyomány szerint megjelent a gyermek Jézus és édesanyja.
Szentbeszédében Marton Zsolt püspök ezt követően Liguori Szent Alfonz itáliai morálteológust idézte, aki a 18. század első felében jelzők egész sorával elhalmozva dicsérte a Szeplőtelen Szüzet:
Engedd, kérlek, hogy úgy dicsérjelek, mint maga Isten dicsért: Egészen szép vagy és szeplő nincsen Benned, legtisztább Galamb, egészen szent, aki mindig Isten barátnője voltál.”
A megyéspüspök a Mária-napi ünnep eredetéről szólva elmondta: ezt az ünnepet Boldog XI. Ince pápa rendelte el hálából, mert Bécsnek a török megszállás alól való fölszabadításával (1683. szeptember 12-én) megnyílt az út Buda három évvel későbbi fölszabadítására (1686. szeptember 2.), és az idegen uralom veszélye elhárult Európától. A 17. század végén sokan Mária közbenjárását kérték, hogy Közép-Kelet-Európa felszabaduljon az iszlám-török uralom alól.
A búcsúi szentmisén koncelebrált Molnár Zsolt váci plébános.
A zenei szolgálatot Varga László egyházmegyei zeneigazgató vezette.
A szentmisén részt vett többek között a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Váci Kerülete: Varga Attila tiszti vezető, valamint perjelük, Varga Lajos segédpüspök.
A szentmisét követően Varga Lajos segédpüspök bemutatta a híveknek a kegytemplomot és annak szakrális és művészeti értékeit.
17 órakor régi rítusú szentmisét ünnepeltek a templomban.
*
A Szűz Mária tiszteletére épített Hétkápolna kegytemplom 1815 óta búcsújáróhely. A legenda szerint egy váci asztalosmester betegségéből felépülve egy Szűz Mária-szobrot helyezett el a templom mögött található forrásnál. A „kúti kép” átkerült a templom főoltárára, amely előtt ezt követően sokan imádkoztak a Szűzanyához gyógyulásért. Az imameghallgatások hatására a templom hamarosan zarándokhellyé lett.
Máig a Hétkápolna Vác legfontosabb történelmi emlékhelye és zarándokhelye, ahol minden évben a Mária névnapjának szeptember 12-i ünnepéhez legközelebb eső hétvégén tartják a búcsút.
Forrás és fotó: Váci Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
