– Jó napot! Egy retúrt kérek az 55 Cancri e-re.
– Sajnálom, ilyen bolygó nem szerepel a nyilvántartásunkban.
– Lehet, hogy 55 Cancri Ae néven van benne.
– Úgy sincs.
– Rho Cancri e-nek is mondják.
– Semmi.
– Janssen?
– Az sincs.
– Gliese 324 e?
– Nincs!
– HD 75 732 e?
– Az van. Miért nem ezzel kezdte? 3,28-szor tíz a huszonnegyediken forint lesz. Érintős vagy bedugós?
– Bedugós.
– Tessék. Jó utat!
Nem irigylem távoli utódainkat. Az ember néha akkor sem képes eljutni oda, ahová menni akar, ha meg tudja nevezni az úti célját. Általában meg tudja, hiszen a településeknek egyedi, hivatalos elnevezésük van. A Popular Science magazin viszont arra figyelmeztet, hogy a csillagközi utazások beköszöntével a helyzet sokkal bonyolultabbá válhat.
Mostanság ugyanis a csillagoknak és a Naprendszeren kívüli planétáknak akár öt-hat elnevezésük is lehet. Ahány katalógus, annyi név. A csillagászok az előző évtizedben olyan sok bolygót fedeztek fel, hogy a névadók nem tudtak lépést tartani a fejlődéssel. A probléma a Nemzetközi Csillagászati Uniónak is szemet szúrt, ezért 2015-ben kiemeltek 14 csillagot a Tejút több száz milliárdjából, és emberi ésszel is megjegyezhető nevet adtak nekik, valamint a körülöttük keringő 31 bolygónak is. A napokban pedig bejelentették, hogy további 227 csillagot kereszteltek el.
Ezeknek a csillagoknak már volt nevük más katalógusokban, ám azok a jelölések inkább hasonlítanak egy tajszámhoz, mint egy névhez. Ráadásul a különböző katalógusok más-más elnevezéssel illetik a csillagokat, ezért bolygóiknak is eltérő nevei lehetnek a nyilvántartásokban.
A Naprendszeren kívüli bolygókat anyacsillagukról szokták elnevezni. A fenti párbeszédben szereplő 55 Cancri e például az 55 Cancri csillag körül kering, amelyet Rho Cancriként és HD 757 332-ként is jegyeznek. Az 55 Cancri név John Flamsteedtől, az első brit királyi csillagásztól ered, aki a XVIII. században több mint 2500 Dél-Angliából látható csillagot rendezett katalógusba. A Rho Cancri név viszont német eredetű, és Johann Bayertől származik, aki 1603-ban regisztrálta szülőföldje égboltjának 1500 legfényesebb csillagát. A HD 757 332 elnevezést a XX. század elején kapta, a több mint 225 ezer égitestet tartalmazó Henry Draper-katalógusban szerepel így. A fentieken túl HR 3522, Gliese 324 és HIP 43 587 néven is szoktak hivatkozni rá. A Nemzetközi Csillagászati Unió 2015-ös katalógusába végül Copernicus néven jegyezték be.
A bolygók nevét úgy képzik, hogy csillagának neve után kisbetűt tesznek. A napjához legközelebb keringő planéta betűjele b, kifelé haladva a c következik és így tovább. (Az a betű általában magát a csillagot jelöli.) A párbeszédben szereplő 55 Cancri e-ről ezen logika alapján feltételezhető, hogy csillagától számítva a negyedik planéta. A bolygók efféle jelölése ránézésre ésszerűnek tűnik, pedig nagyobb káoszt szül, mint a csillagok többes elnevezései. Az 55 Cancri e ugyanis minden más bolygótársánál közelebb kering a csillagához. Ebből következik, hogy igazából 55 Cancri b-nek kellene hívni. Csakhogy a tudósok akkor bizonyosodtak meg a létezéséről, amikor három másik planétát már felfedeztek a rendszerben. Ekkor két lehetőség állt előttük. Vagy odaadják neki a b-t, és akkor a többi bolygó nevét is megváltoztatják, vagy meghagyják a korábban felfedezett planéták nevét, az új bolygó pedig e jelölést kap, bár nem az a negyedik a naprendszerében. Mint látható, utóbbi mellett döntöttek, és ezzel kidobták a kukába az egész névadási logikát. Ma már nem lehet megmondani, hogy egy bolygó betűjele a csillagtól való távolságát jelöli, vagy azt, hogy hányadikként fedezték fel.
A Nemzetközi Csillagászati Unió névrendszerénél ez a probléma nem áll fenn, igaz, meg sem próbálkozott a bolygók sorrendjének jelölésével. A Mu Arae csillagot például elnevezték Cervantesnek, a bolygói pedig a Quijote, Dulcinea, Rocinante és Sancho nevet kapták. Vagyis a Gutenberg-galaxisból választottak neveket saját galaxisunk égitestjeinek. Ez a módszer kézenfekvőnek tűnik, csak annyi vele a probléma, hogy az emberi kultúra nem elég gazdag ahhoz, hogy a Tejút minden planétájának nevet adjon. Akkor sem, ha a fegyverhordozó szamarának, Ruciónak bal füléről is külön bolygót neveznek el. Galaxisunk csillagainak száma elérheti a négyszázmilliárdot, a körülöttük keringő, említésre méltó bolygók számát pedig megbecsülni sem lehet.
Megoldást nyilván az jelentene, ha szabványosítanák a jelöléseket. Ez esetben valószínűleg hozzá kell szoknunk a hosszú számsorokat tartalmazó jelölésekhez, viszont nem kell tíz elnevezést beütnünk a galaktikus GPS-be, hogy egyet felismerjen. Persze az elgépelésekre nagyon kell majd figyelni, különben könnyen úgy járhatunk, mint néhány éve az Athletic Bilbao ötven szurkolója, aki az Atlético Madrid elleni Európa-liga-döntőt szerette volna a helyszínen végigszurkolni. Végül azonban a tévében nézték a meccset egy budapesti bárban. A döntőt ugyanis Bukarestben rendezték.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
