Megkezdte a nemzetközi adatcserét kiszolgáló informatikai rendszer üzemeltetését biztosító projektjét a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ – mondta el Vargáné Kunos Ágnes, a központ informatikai osztályának vezetője az InfoRádióban.
A központ 2017-ben jött létre a korábbi Bűnügyi Szakértői és Kutató Központ, illetve az Igazságügyi Szakértői és Kutató Központ egyesülésével. Különböző szakterületeken végzünk szakértői tevékenységet, például a daktiloszkópiai és a genetikai szakterületeken is, a bűnügyi adatcsere ezzel a két területtel van összefüggésben – mondta Vargáné Kunos Ágnes.
Ezen a két szakterületen biometrikus adatokat tartanak nyilván, illetve kezelnek,
a daktiloszkópiai szakterület ujjnyomatadatokat, a genetikai szakterület pedig DNS-mintákat tárol és kezel.
Adatcseréket folytatunk az ezzel kapcsolatos nemzetközi követelményeknek megfelelően, többek között a Prümi Egyezmény alapján, ami tulajdonképpen egy bilaterális adatcsere az Európai Unió tagországainak hasonló biometrikus adatokat nyilvántartó rendszereivel – tette hozzá.
Ez az uniós pályázatból megvalósuló projekt ujjnyomatadatokat, illetve DNS-mintákat érint.
A bűnügyi adatcsere, illetve az alapjául szolgáló nyilvántartások már régóta léteznek. 2022-ben kezdték meg a nyilvántartásokat kiszolgáló informatikai infrastruktúra megújítását, és 2023-ban fejeződött be az a szerveroldali kapacitásbővítés, illetve technológiai megújítás, aminek eredményeképpen létrejött ez a biometrikus adatnyilvántartó és adatszolgáltató központ. Ezeknek a gyártói támogatásával kívánjuk megoldani a folyamatos üzemeltetést, hiszen nekünk 24/7-es a rendelkezésre állási időnk, vagyis a hét minden napján, a nap 24 órájában kell biometrikus adatcserét folytatnunk – mondta Vargáné Kunos Ágnes, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ informatikai osztályának vezetője az InfoRádióban.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
