A napokban új pesti értelmiségi publicisztikai műfaj született: az „élményeim falun”.
„Pesti ellenzéki értelmiségiek múlt vasárnap elmentek falura szavazatszámlálónak, egy álló napot a helyiek között töltöttek, rácsodálkoztak a vidéki magyarokra, és most csupa empátiával, sőt a szegény egyszerű vidéki emberek iránti szeretettel sorra beszámolnak arról, hogy az ellenzék azért veszített, mert a szegény egyszerű vidéki emberek nem tudnak eligazodni a világ dolgaiban, foglyai a kormánypropagandának. A pesti ellenzéki értelmiségiek most megírják, hogy a pesti ellenzéki értelmiségieknek ezentúl el kell menniük vidékre, meg kell tanulniuk a szegény egyszerű vidéki emberek nyelvét, és azon kell elmondani a szegény egyszerű vidéki embereknek, hogy mi is az igazság.
Hát egy fenét. Ezek a szövegek messziről úgy néznek ki, mintha együttérzők volnának, valójában viszont ugyanolyan gőgösek, mint ha sötétben tartott, trágyával etetett gombákról szólnának. Az ellenzék nem a szegény egyszerű vidéki emberek kormánypropaganda elleni védtelensége miatt veszített, hanem azért, mert az ellenzék alól hiányzik az eszmei fundamentum. Nincs semmi mondanivalójuk a szegény egyszerű vidéki emberek számára azokról a kérdésekről, amik a szegény egyszerű vidéki embereket első sorban érdeklik és érintik: a munkahelyekről és segélyekről, a nemzeti összetartozásról, az egyházakról, a migrációról és a menekültekről, az agrárgazdaságról. Nagyjából semmiről sincs mondanivalójuk azon kívül, hogy ők akarnak nyerni.
Úgy tűnik, hogy a honi ellenzék a választás másnapján megkezdte a hosszú menetelést a következő veresége felé. A következő négy évben a parlamentben ugyanazok a képviselőik ülnek és a lapokba ugyanazok a megmondóembereik írnak, akik a mostani vereségért felelősek, és akik négy év múlva majd újra elmennek falura szavazatot számolni és rácsodálkozni a szegény egyszerű vidéki emberekre.
Ennél rosszabbul gombolt mellényt elképzelni sem lehet.”
Bencsik Gábor: Pestiek falun
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
