Horthy-mise: Lezsák nem visszakozik, Boross Pétert „mérhetetlenül zavarja” az egybeesés
Lezsák Sándor nem visszakozik, a parlament alelnöke ott lesz és beszél a Horthy-misén január 27-én – tudatta munkatársa az atv.hu kérdésére. Boross Péter sem mondja le a szereplést, bár „mérhetetlenül zavarja”, hogy pont az auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulójára, január 27-ére esik a Horthy-megemlékezés.
Lezsák Sándor, a parlament alelnöke ott lesz és fel is szólal a Horthy-misén január 27-én – tudatta munkatársa ma délután az atv.hu kérdésére. Arra, hogy Lezsák Sándor annak ellenére is részt vesz-e a Nagyboldogasszony Főplébánián a Horthy-megemlékezésen szombaton, hogy január 27. az auschwitzi haláltábor felszabadulásának a nemzetközi emléknapja is, a politikus munkatársa megerősítette: igen.
Lezsák Sándor tehát nem visszakozik a tiltakozások ellenére sem. Kerestük a politikust is, de nem értük el.
Boross: „Vállalom egy hibás vállalás következményeit”
Boross Péter sem mondja le a szereplést. Az ATV főmunkatársa telefonon beszélt a volt miniszterelnökkel, aki kérdésünkre, hogy lemondja-e a részvételét, azt mondta: „ez egy nagyon nehéz dolog”. Négy hónappal ezelőtt kérte fel a KÉSZ Belvárosi Csoportja, és neki a sok dátum között eszébe sem jutott, hogy január 27-e az auschwitzi emleknap is. És bár „mérhetetlenül zavarja”, hogy pont az auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulójára, január 27-ére esik a Horthy-megemlékezés, az a legvalószínűbb, hogy elmegy, és beszél is.
Nem szeretem a gyávaságot, vállalom egy hibás vállalás következményeit is – mondta arra, hogy komoly tiltakozáshullám alakult ki a Horthy megemlékezés időzítése miatt.
Boross Péter azt mondta, a Horthy-misén azzal fogja kezdeni majd a beszédét, hogy megemlékszik Magyarország ’44-es német megszállásáról, a zsidók elhurcolásáról és a Holocaust áldozatairól, és aztán Horthy Miklósról, „aki egyedülállóan le merte állítani a zsidók deportálását. 1943-ban azzal voltak tele a lapok, hogy Európában egyedül Magyarországon voltak biztonságban a zsidó családok”.
Horthy-mise a holokauszt-emléknapon: Lezsák és Boross sem mondja le a részvételt
A parlament alelnöke nem visszakozik, a volt kormányfőt zavarja az egybeesés, de elmegy.
Nem mondja le részvételét a Horthy Miklósért és menyéért megtartandó budapesti misén Lezsák Sándor. Az országgyűlés alelnöke – ahogyan ezt az ATV-nek megerősítette – azután sem visszakozik, hogy kiderült: az eseményt éppen az auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulójára, azaz a holokauszt nemzetközi emléknapjára, január 27-re szervezték.
Boross Péter volt miniszterelnök is ott lesz a misén, annak ellenére, hogy „mérhetetlenül zavarja” az egybeesés. Boross a csatornának telefonon azt mondta, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége négy hónappal ezelőtt kérte fel a részvételre, neki pedig eszébe sem jutott, hogy január 27-e a holokauszt-emléknap is. „Nem szeretem a gyávaságot, vállalom egy hibás vállalás következményeit is” – mondta az egykori kormányfő.
Hozzátette: a Horthy-misén azzal fogja kezdeni a beszédét, hogy megemlékezik Magyarország 1944-es német megszállásáról, a zsidók elhurcolásáról és a holokauszt áldozatairól, és csak aztán Horthy Miklósról, „aki egyedülállóan le merte állítani a zsidók deportálását. 1943-ban azzal voltak tele a lapok, hogy Európában egyedül Magyarországon voltak biztonságban a zsidó családok”.
Már tüntetés is szerveződik a holokauszt-emléknapi Horthy-mise ellen
Megszólalt a Horthy-misének helyszínt biztosító Plébániatemplom is, véleménye szerint a korszakot jól ismerő hozzászólók beszélnek majd a kormányzóról, és Horthy amúgy is mindent megtett a zsidó magyarok védelméért.
Szombatra tiltakozó tüntetés szerveződik a nagy felzúdulást kiváltó, tisztelettel és szeretettel teli Horthy-emlékmise ellen. A misét, ami ellen – pontosabban Lezsák Sándor országgyűlési alelnök részvétele és támogatása ellen – a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is tilakozott, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kezdeményezte január 27-re, a nemzetközi holokauszt- emléknapra – ekkor szabadult fel az auschwitzi haláltábor.
A tüntetés Facebook-posztja alatti posztok között az egyik a Belvárosi Plébánia válaszát is tartalmazza.
A plébánia szerint a rendezvény célja „megemlékező imádság, melyhez kapcsolódóan – a szentmisét követően – a korszakot jól ismerő felkért hozzászólók osztják meg gondolatikat a résztvevőkkel”. Ezek: Boross Péter politikus, Lezsák Sándor, Szakály Sándor történész, aki szerint a numerus clausus zsidók jogait korlátozó törvény nem volt jogsértő.
Horthy „mindvégig támaszkodott azokra a magyarországi nagyvállalkozókra és tudósokra, akik a zsidóság köréből tanácsaikkal segítették a haza talpra állítását a trianoni tragédiát követően”. A mise célja, hogy igazolja, „nincs ellentét a kormányzó iránti tiszteletadás és az áldozatokra való megemlékezés között”.
Az, hogy a mise épp a nemzetközi holokauszt-emléknapra esik, véletlen. Ez logikus, hiszen Horthy Miklós 150. és menye Edelsheim-Gyulai Ilona 100. születési évfordulójára van időzítve a mise: Horthy születésnapja június 18., Edelsheim-Gyulaié pedig január 14.
.jpg)
Köves Slomó: az időpontválasztásnál lényegesebb szempontok is vannak a Horthy-emlékmise körül
Nagy felháborodást keltett a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége belvárosi csoportjának kezdeményezése, hogy éppen a holokauszt emléknapján tartanak emlékmisét Horthy Miklósért és menyéért, özv. Horthy Istvánnéért a belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplomban. Az egybegyűltek a „szentmise keretében szeretettel és tisztelettel” fognak emlékezni néhai kormányzónkra”.
A Mazsihisz elnöke szerint ez minden magyar áldozat emlékének megtiprása, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija pedig azt mondta az ATV-nek, hogy „itt az igencsak méltatlan időpontválasztásnál lényegesebb szempontok is vannak”. Elmondta, úgy általában nem érti, hogy lehet azonosulni a Horthy Miklós személyét és munkásságát méltató megnyilvánulásokkal. „Egy olyan politikai vezető aki – egy, a nemzet valóban tragikus és sorsfordító korszakában – személyes és osztálya önös érdekeitől vezérelve „hárommillió koldus Magyarországának” volt büszke kormányzója, a teljességgel irracionális németbarát politika végrehajtója, a háborúba való belépés támogatója, a Don-kanyari katasztrófa felelőse, nem utolsósorban pedig nagy- és dédszüleim jogfosztásának, majd családjaik megsemmisítésének – legkevesebb – passzív szemlélője, az én értékrendem szerint, maximum tudományos szempontból érdemes a megemlékezésre” – közölte.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
