Az alaptörvény tizenegyedik módosításának általános vitájában a nemzetiségi szószóló véleményének ismertetésével és képviselői felszólalásokkal folytatta munkáját kedden délután az Országgyűlés.
Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló a magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját ismertetve elmondta: a hagyományok tisztelete jegyében támogatják az alaptörvény tizenegyedik módosításának elfogadását.
Hozzászólásában megjegyezte: a rendelet a nemzetiségi önkormányzatok képviselői és elnökei mandátumára nem tartalmaz utalást, és mivel a nemzetiségi jogokat összefoglaló jogszabály a választás napjából vezeti le mind a mandátum tartamát, mind az újonnan megválasztott testület megalakulásának dátumát, ezzel a kérdéssel még foglalkoznia kell a Háznak.
Sebők Éva (Momentum) jelezte: a pártjuk országgyűlési választási listáján is szerepelt határon túli jelölt, 2017-es programjukban pedig a külhoni magyarságnak egy 107-es, a diaszpóra magyarságának pedig egy 108-as egyéni választókerületet szerettek volna létrehozni.
Kovács Zoltán (Fidesz) hangsúlyozva azt, hogy fontos visszatérni a hagyományokhoz, felidézte: amikor korábban kormánymegbízottként dolgozott, az idősek közül sokan a pozícióra a főispán kifejezést ismerték.
Kósa Lajos előterjesztőként a más témákban kibontakozó vitáról azt mondta, az alaptörvény módosításának nem tárgya a lengyel közigazgatási rendszer, a XI. kerületi önkormányzat megbízási szerződése Czeglédy Csabával, a műemlékvédelem, vagy a kastélyfelújítási program.
A javaslat arról szól, hogy
megye helyett vármegye elnevezés lesz, illetve, hogy egy napon szerveznék az önkormányzati és EP-választásokat
– rögzítette.
Zárszavában megjegyezte: sok minden hangzott el, ami nem tartozik ide.
Nem méltányos, hogy Tóth Bertalan (MSZP) vádolja a házelnököt és a miniszterelnököt kommunista szervezetekben való részvétellel, miközben ő az utódpárt képviselője. Az külön méltánytalan, hogy az érintettek távollétében hangzott el. Sem Kövér László, sem Orbán Viktor nem volt kommunizmust építő szervezet tagja – jelentette ki.
A két választás egy napon való tartása átmeneti szabályozás lenne, egyszeri alkalomról van szó, és innentől szinkronban lenne voksolás a hivatali idővel is.
Ugyanakkor felvet kérdéseket: megvan a választás késő tavasszal, kora nyáron és utána van egy
„béna kacsa állapot”.
Erre ugyanakkor van tapasztalat, amikor 2014-ben változott a képviselői jogállás, volt egy átmeneti időszak a polgármesterek, önkormányzati tisztségviselők esetében. Ezalatt nem volt tömeges visszaélés az önkormányzatoknál – idézte fel.
Lehet gondolkodni valamilyen átmeneti rendelkezésen a helyzet rendezése érdekében, de semmiképpen nem az alaptörvényben – jelezte.
A vármegye elnevezés inkább ízlésbeli, hagyományőrző dolog, s szerinte ezen nem vesznek össze, ez nem okoz akkora vihart.
Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
