Erdő Péter bíboros, prímás, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Pokorni Zoltán, Budapest XII. kerületének polgármestere tartott közös sajtótájékoztatót a Szent Anna-réti engesztelő kápolna építési terveiről március 16-án a budavári prímási palotában.
Évszázados vágya a hívőknek egy kápolna felépítése a budapesti Anna-réten a Normafánál. A „Szűz Mária, a Világ Királynője Engesztelő Kápolna” különleges engesztelő helyként való létrehozását sokan és sokféle módon kérték, imádkoztak érte. A hívők most összefogtak, hogy adományaik által megvalósulhasson a kápolna.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Hegyvidéki Önkormányzat március 16-án közös sajtótájékoztatót tartott, amelynek témája a Szent Anna-réti kápolna megépítéséhez szükséges összeg összegyűjtése a hívő közösség támogatásával.
Erdő Péter bíboros prímás a sajtótájékon örömét fejezte ki, hogy „a Szent Anna-kápolna felépítése most már reális közelségbe kerülhet.
De hogyan is épülnek a keresztény templomok, kápolnák? – tette fel a kérdést a bíboros, majd kifejtette: Ismert, hogy már a keresztényüldözések korai időszakában, talán a második, de biztosan a harmadik században már keletkeztek keresztény kultuszhelyek. Onnan is tudjuk ezt, hogy a Diocletianus császár uralkodása alatti üldözés idején mindegyiket elkobozták, s elkezdték lerombolni. Nagy Konstantin császár azután részben visszaépíttette ezeket, másrészt újabb épületeket adományozott az Egyháznak. Szükség volt a kultuszhelyekre.
A szükség azonban hamarosan túlzásba fordult – folytatta a bíboros –, hiszen magánszemélyek elkezdtek templomokat építeni a saját földjükön, birtokukon. Hamar kialakult az a kritérium, hogy ezeket csak akkor használhatták szentmise megtartására, ha azt a helyi püspök engedte, felügyelte. A későbbi időkben számos magánkápolna épült azért is, mert a falusi nép a maga mezőgazdasági munkáihoz, például az aratáshoz kapcsolódva, többek közt hálaadáskor mindenféle vallásos cselekedetet végzett: imádságokat, körmeneteket tartottak; annak a szentnek, akiknek az ünnepét a közeli templomban megtartották, kint a határban kápolnát emeltek, vagy legalább szobrot készíttettek. Ismerjük például a Szent Orbán-kápolnákat a szőlőtermő területeken. Amikor pedig járványok, vagy más csapások sújtották az adott közösséget, fogadalmat tettek, hogy ha elmúlik a csapás, vagy azt túlélik, akkor felépítenek egy kápolnát, vagy templomot. Erre példa itt Budapesten a Rókus kápolna.
A barokk korban a török uralom alól felszabadulva, a svábok betelepítésekor Budakeszi népe is kápolnákat emelt a határban. Ennek egyike a mai Szent Anna-rét közelében volt. A bíboros megjegyezte, hogy „a magyarországi németség folklórjának része, hogy a Szűz Mária-tisztelet erősen összekapcsolódik Szent Annáéval”. Tehát a barokk korban kápolna épült itt, ami az idők folyamán elpusztult. A XX. század elejétől már közismert volt a szándék, hogy ott, azon a helyen újra fel kellene építeni egy kápolnát. A régit már nem lehetett újjáépíteni.
Ehhez járult később egy másik szándék is. A Fatimai jelenések során Szűz Mária engesztelő imádságot hirdetett a békéért, s attól kezdve már ehhez a szándékhoz kapcsolódva is kápolnát terveztek. Ez a két törekvés összekapcsolódott, és ehhez járult még az 1930-as és 1940-es évek közepén egy magánkinyilatkoztatás is, amelyet azonban az Egyház hivatalosan sohasem hagyott jóvá, de mindenesetre az emberekben ott élt az engesztelési gondolat. Annál is inkább, mert Mindszenty József bíboros úr és az egész magyar püspöki kar felszólította a híveket a rendszeres engesztelő imádságra (gyónásra, áldozásra), s elsőszombatonként ez azóta is szokásban van, megtörténik, főpásztori vezetéssel, amelynek keretében rózsafüzér imádságot végzünk az engesztelés szándékával – tette hozzá Erdő Péter.
A Szent Anna-rét esetében konkrétan az a helyzet, hogy nem az Egyházé a terület – folytatta a bíboros. De amikor kitört az orosz-ukrán háború, megerősödött a hívek szándéka, hogy kézzelfogható módon „tegyük láthatóvá” a könyörgésünket a békéért, és azért, hogy a magyar nép sértetlenül kerülhessen ki ebből a „nemzetközi viharból”. Ennek a törekvésnek nyitott szabad utat a XII. kerületi önkormányzat azzal, hogy lehetővé teszi a számunkra az építkezést, jóllehet a terület ma sem a miénk – szögezte le a főpásztor. Mi a magunk kezdeményezésére ott rendelkezni nem tudunk. Ugyanakkor az is fontos dolog, hogy az év bizonyos napjain a Szent Anna-réten engesztelő imádság zajlik, több esetben egy-egy meghívott pap vezetésével szentmisét is tartanak. Ennek a hitéleti tevékenységnek egy látható jele, helyszíne lehet ez a kápolna – mondta Erdő Péter.
A sajtótájékoztatón a továbbiakban drónvideó-felvételek segítségével bemutatták a felépítendő kápolna látványtervét. A tizenkét férőhelyes különleges kápolna keletre is nyugatra is nyitható, a völgy felé megnyitva akár ezer fős szabadtéri misét is lehet tartani, nyugat felé nyitva pedig több mint száz főnek szervezhetnek szertartásokat – mondta Pokorni Zoltán Budapest XII. kerületének polgármestere, aki a rendezvényen átnyújtotta Erdő Péter bíborosnak a kápolna építési-tervezési tervdokumentációjának egy bekötött példányát.
Márkus Péter és Koczka Kristóf építész nyerte el a kétkörös tervpályázatot, Merkel Tamás építész-stúdiója dolgozta ki, véglegesítette a terveket.
Pokorni Zoltán elmondta, a kápolna Natura 2000-es területen épül fel, nem volt könnyű ezt a tervet engedélyeztetni. Mindenesetre a felépítendő kápolna a természetről nem vonja el a figyelmet, ugyanakkor alkalmat ad az elmélyülésre, imádságra az erdő mélyén. A polgármester hozzátette: a Svábhegyi Világ Királynője Engesztelő Kápolna Egyesület részéről felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett kápolna nem az, ami a már említett magánkinyilatkoztatásban, Natalia nővér látomásában szerepelt, ez egy sokkal visszafogottabb, kisebb méretű, léptékű „jel”. Ugyanakkor azon a helyen épül, ahol a nővér „meglátta” azt a templomot.
A kápolna felépítése a jelenlegi számítások szerint 127 millió forintba kerül, ennek céljából adománygyűjtési akció indult, amelybe be lehet kapcsolódni. Eddig 47 375 485 forint érkezett be. A legkisebb adomány 1500 forint volt, a legnagyobb összeget Márkus Szilvia és Attila orvosházaspár, illetve Világ Királynője Engesztelő Mozgalomért Alapítvány adományozta. Elkészült már egy harang is, amelynek átmérője 44,5 centiméter, épp akkora, amekkora a tervekben szerepel. A harangot a pápalátogatás idejére szeretnék elvinni a Szent István-bazilika lépcsőjéhez.
Pokorni Zoltán mindenkit buzdított, hogy kapcsolódjon be az adománygyűjtési akcióba.
Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, hogy „az adományozók közt van Kovács Ákos zenész-énekes és Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész is, akik most nem lehetnek itt”, egyúttal kért mindenkit, aki számára fontos az engesztelés és a béke, hogy támogassa adományával az építkezést. Az állam nevében köszönte az Egyház, az önkormányzat és a tervezők összefogását a nemes célért, s hozzátette, az elmúlt tíz évben a kormányzat kétszáz keresztény templom építését támogatta Kárpát-medence szerte, a háborús időkben most az a cél, hogy ne állami, hanem civil összefogásból épüljön fel a kápolna.
A polgármester újságírói kérdésre elmondta, az összegyűlt adományok az Egyházhoz kerülnek, s hozzátette: a százezer forint feletti összegek adományozóival szerződést kötnek, ha az építkezés bármely okból meghiúsul, a pénzt visszakapják.
„Ha pedig idén szeptember 13-ig nem jön össze a 127 millió forint, akkor van mód, hogy kiegészítsük az addig beérkezett adományokat.” – mondta Pokorni Zoltán.
Erdő Péter bíboros megerősítette: „emberileg reális, hogy az idei évben megépül az Szent Anna-réti kápolna, imádkozunk is érte. Az építkezés a reményeink szerint Húsvét után elindulhat”.
Szerző: Körössy László
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
