Míg az Európai Unió (EU) országaiban általában a lakosság mintegy 70 százalékát beoltották a koronavírus ellen, addig Romániában és Bulgáriában még a harmadát sem éri el az átoltottság – írja az EFE spanyol hírügynökség, amely arra keresi a választ, mi vezetett oda, hogy ezekben az országokban nem sikerült a bukaresti és szófia kormányzat lakosság immunizálásra vonatkozó törekvése. Romániában a lakosság kb. 32 százalékát oltották be, míg Bulgáriában a lakosság 20 százaléka kapott oltást, és mindkettő messze elmarad az EU más országaitól. Az hírügynökség szerint ezt a következő tényezők befolyásolták:
* bizalmatlanság az orvostudománnyal szemben
A EFE által megkérdezett szakértők szerint mindkét országban általános az orvostudománnyal szembeni bizalmatlanság és szkepticizmus, amelyet a politikusok is ébren tartanak.
„Különösen a vidéken nehéz meggyőzni a romániaiakat orvosi kérdésekben, ahol a babonák és a hagyományos praktikák népszerűbbek, mint a modern orvoslás” – mondta Niels Schnecker elemző. Gelu Duminică szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a bulgáriai és romániai társadalomban is erős a védőoltásellenes tendencia. Másrészt az ellenállás leküzdésére tett kormányzati stratégia is sok kívánnivalót hagyott maguk után.
*nem sikerült semlegesíti az oltásellenesek érveit
Az lap szerint mindkét országban hasonló érveket hoznak fel az emberek a vakcina ellen. „Sok szívrohamot okozott, nem akartam kockáztatni, hogy beadassam” – mondta egy bukaresti nyugdíjas a lapnak, amely Bulgáriából is hasonlót idézetet hoz. Ott egy édesapját elvesztő férfi nyilatkozta azt, hogy szerinte azért halt meg az apja, mert a vakcina trombózist okozott nála, csak az orvosok ezt nem hajlandók beismerni. Más meg azt mondta, nem hisz a járványban, mert nem hisz a vírus létezésében sem.
* túl átpolitizált volt a kampány
Duminică arra hívta fel a figyelmet, hogy az oltáskampány fő kommunikátorai azok a politikusok voltak, akikben Romániában a lakosság a legkevésbé bízik. „Az oltásellenesek nem a politikai személyiségekre támaszkodtak az üzenetük terjesztésében, így megnyerték a kommunikációs csatát” – hangsúlyozza Schnecker.
* azok számára kampányoltak, akik amúgy is meg voltak már győzve
Az elemzők úgy vélik, hogy a hatóságok a már amúgy is meggyőzött középosztályra összpontosítottak a kampányban, ahelyett, hogy a szkeptikusok meggyőzésének a módját keresték volna. Az egyik leggyakrabban megfogalmazott üzenet az volt, hogy a beoltottaknak lehetőségük lesz korlátozások nélkül nyaralni vagy részt vehetnek a nyári fesztiválokon.
„A 83 éves anyámat egyáltalán nem érdekli az UNTOLD” – hozta fel példaként a szociológus is.
* az egyház szerepe
A szociológus ugyanakkor az ortodox egyházat is kritizálta a kérdésben megfogalmazott kétértelmű üzeneteiért. Hangsúlyozta, hogy hasznos lett volna a tanárok, a háziorvosok és a plébánosok bevonása, mert az egyszerű emberek a hozzájuk közelálló értelmiségiekben bíztak volna leginkább. Schnecker szerint a kormány számára fontos lett volna a kampányba bevonni a legszegényebb rétegek körében népszerű személyiségeket. (g4media.ro)
fotó: MTI/Komka Péter
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
