(Fotó: MTI/AP/Laetitia Notarianni)
Tavaly háromezer keresztényellenes bűncselekményt követtek el Európában, vagyis naponta átlagosan nyolcat. A keresztényellenesség nem csak abban nyilvánul meg, hogy megrongálnak keresztény templomokat, temetőket, vagy papokat támadnak meg. Komoly problémát jelent az is, hogy egyre többször sértik meg az emberek keresztény szólásszabadsághoz, lelkiismereti szabadsághoz való jogát is.
A nantes-i Szent Péter és Szent Pál-székesegyház felgyújtása újabb esete volt az Európában egyre inkább elharapódzó keresztényellenességnek. A tűz jelentős károkat okozott, megsemmisült a székesegyház négyszáz éves orgonája is. Először balesetre gyanakodtak a tűzoltók, de hamar kiderült, hogy gyújtogatás történt. Egy ruandai menekült három helyen is tüzet gyújtott a katedrálisban.
Az Európai Keresztények Elleni Intolerancia és Diszkrimináció Megfigyelőközpont jelentése szerint 2008 és 2019 között 285 százalékkal nőtt a keresztények elleni támadások száma Franciaországban. A vizsgálat rávilágított, hogy csak tavaly háromezer keresztényellenes bűncselekményt követtek el Európában, vagyis naponta átlagosan nyolcat.
Az elmúlt években több nagy felháborodást kiváltó eset is történt, például 2016-ban két muszlim dzsihadista berontott egy békés francia kisváros katolikus templomába, túszokat ejtett, majd megölték a templom nyolcvanhat éves papját. A dzsihadista gyilkosokat végül kommandósok lőtték le.
Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője az M1 Unió 27 című műsorában rámutatott arra, hogy az európai keresztényellenesség erősödéshez jelentősen hozzájárult az illegális bevándorlás.
Elemzésekből kiderül, hogy a keresztényellenesség nem csak abban nyilvánul meg, hogy megrongálnak keresztény templomokat, temetőket vagy papokat támadnak meg. Komoly problémát jelent az is, hogy egyre többször sértik meg az emberek keresztény szólásszabadsághoz, lelkiismereti szabadsághoz való jogát is.
Őry Mariann, a Magyar Hírlap külpolitikai elemzője elmondta, a keresztényellenes támadások oka az a liberális politika, amely lehetővé tette a nyugat-európai országokban a korlátlan illegális bevándorlást, illetve az, hogy évtizedeken keresztül tétlenül végignézték, hogy bevándorlók generációi nőnek fel úgy, hogy nem integrálódnak a befogadó ország társadalmába.
„A Vatikán joggal beszél keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményekről, hiszen jól megfigyelhető, hogy például Franciaországban szélsőséges muszlimok támadtak keresztény papokra. Ezeknek a tényeknek az ismeretében elmondhatjuk, hogy sérül a keresztények vallásgyakorláshoz való joga egyes helyszíneken, amely komoly kérdéseket vet fel, és az Európai Unió vezetőinek döntését is befolyásolja” – mondta Konstanczer Tamás, a Századvég elemzője.
A magyar kormány évek óta elkötelezetten küzd a keresztényellenességgel szemben. A külön erre a célra indított program több mint hetvenezer üldözött embernek segített az elmúlt években. A program a jövőben is folytatódik.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
