Közleményben "ajánlották fel a segítségüket":
A Budapest Pride felajánlja segítségét a Fidesznek, hogy építsünk olyan országot, ahol senkinek nem kell úgy élnie, mint Szájer Józsefnek
A Budapest Pride felajánlja a Fidesznek, hogy segíti a pártot abban, hogyan tudnak elfogadó és biztonságos közeget teremteni LMBTQ tagjainak, hogy biztonságosan előbújhassanak és szabadon, hazugságok nélkül megélhessék önmagukat politikai munkájuk során. Szívesen segítünk a kormánypártnak abban is, hogy egy valóban befogadó, az egyenlő emberi méltóságot és szabadságot hatékonyan védelmező Magyarországot tudjunk építeni, ahol senkinek nem kell félnie azért, mert nem heteroszexuálisnak született.
Az, hogy Szájer Józsefről 30 éve tudják a Fidesz-tagok, hogy a férfiakhoz (is) vonzódik, mégis titkolnia kellett, sokkal többet elárul a Fidesz politikai kultúrájáról, mint Szájer Józsefről, és testközelből figyelhetjük meg, mit tesz a kormánypárt azokkal a tagjaival, akik nem illeszkednek az aktuális pártideológiába – hiába nyilatkozza folyamatosan még most is a Fidesz tagjai, hogy Szájer rengeteget tett le az asztalra és építette a pártot 30 éven keresztül. A Szájer-ügyből leginkább arra következtethetünk, hogy a Fideszben jelenleg teljesen mindegy, hogy milyen munkát végzel: ha a saját nemedhez (is) vonzódsz, számodra az egyetlen opció az, ha titkolózol és hazudsz magadról a nyilvánosság előtt, különben búcsút mondhatsz a pártban betöltött helyednek. A Fideszben, úgy tűnik, úgy lehet magas pozíciókat elérni, ha vagy heteró vagy, vagy azt hazudod magadról, hogy heteró vagy. Egy ilyen politikai közösség pedig, mint az már a napnál is világosabban látszik, megnyomorítja a tagjait.
Mi azért dolgozunk, hogy minden LMBTQ embernek jobb legyen Magyarországon élni, azoknak is, akik a Fidesz vagy a KDNP tagjai és szimpatizánsai. Sajnos rengeteg olyan magyar és nemzetközi példát ismerünk arról, hogy milyen hatással van az emberekre az, ha évtizedeken keresztül hazugságban és bujkálva kell élniük – nem ritka az sem, hogy belőlük lesznek a leghangosabban buzizó homofóbok.
Legutóbb pont Gyarmathy Éva Prima-díjas pszichológus írta meg a Meseország Mindenkié kapcsán, hogy “a homofóbia gyakran az egyén saját, elnyomott homoszexuális késztetéseinek a kitüremkedése. Minthogy mélyen elnyomott érzésekről van szó, tudatosan nem képes velük foglalkozni az ember, és ha valami mégis felszínre hozza ezeket, az zsigeri ellenkezést vált ki a lelkében. A homofób ember önmaga késztetéseit utasítja el másokra kivetítve, és nem is észleli, micsoda gyűlöletet gerjeszt maga körül.” Gyarmathy erre a kutatásra hivatkozik.
Két napja bukott le hasonló módon a homofób litván parlamenti képviselő, Petras Grazulis is, aki LMBTQ-ellenes retorikájáról és a Vilnius Pride ellen szervezett tüntetéseiről híres. Grazulis épp a parlament online, nyilvánosan közvetített kulturális bizottsági ülésén vett részt, ahol egy pillanatra bekapcsolta a kameráját, és egy meztelen férfi tűnt fel mellette a videón.
A kényszerű titkolózás, az önmagunk elfogadásával való küzdelem mindenkit megnyomorít, pláne azokat, akik olyan közegben élnek, ahol a szexuális kisebbségekről vagy a transzneműekről mint másodrendű állampolgárokról, bűnösökről, perverzekről vagy betegekről beszélnek. Az öngyűlölet könnyen fordul át mások gyűlöletébe, vagy akár az élet megvetésébe. Célunk, hogy senkinek ne kelljen így élnie, és mindenki szabadon és biztonságosan önmaga lehessen, szexuális orientációtól és nemi identitástól függetlenül.
Szájernek, bár minden bizonnyal rendkívül nehéz volt évtizedekig kettős életet élnie, ezt az elmúlt 15 évben az Európai Unió második leg-LMBTQ-barátabb országában, Belgiumban tehette (az ILGA-Europe 2019-es Rainbow Indexe szerint). Szájernek nem kellett attól félnie, hogy ha elmegy egy melegbárba, azt radikálisok Molotov-koktéllal fogják megdobálni, vagy ha részt vesz egy LMBTQ rendezvényen, azt szélsőjobboldaliak fogják megzavarni, és a rendőrség a szélsőségeseket fogja védeni a rendezvény résztvevői helyett. A magyar LMBTQ közösség számos tagjának azonban ezek a mindennapok részei. Az ünnepek közeledtével pedig rengetegen kénytelenek szembenézni azzal is, hogy a családjuk nem fogadja el őket, titkolózniuk kell előttük, vagy még rosszabb: nincs már család, ahová hazamehetnének, mert kitagadták őket.
Mi a Budapest Pride-nál hiszünk abban, hogy Magyarország lehet egy elfogadó ország, ahol senkinek nem kell rejtőzködnie és szégyellnie magát azért, mert nem heteroszexuális. A Budapest Pride ezért ajánlja fel segítségét a Fidesznek. Reméljük, a kormánypárt kihasználja ezt a történelmi pillanatot arra, hogy szembenézzen saját hibáival, kirekesztő hozzáállásával, és a változás útjára lépjen. Addig pedig, ameddig ez nem történik meg, továbbra is küzdeni fogunk a kirekesztés és a jogfosztás minden formája ellen.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
