Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje (vagyis az Európai Bizottság egyik elnökjelöltje) saját bevallása szerint nem aggódik amiatt, hogy az EU vezető mást is jelölhetnek az EB élére. Pedig ez a csúcsjelölti rendszer megsértése lenne.
A csúcsjelölti rendszer szerint, az európai parlamenti választások győztes pártcsaládja jelölheti ki az Európai Bizottság új elnökét. Mivel a felmérések szerint – bár jelentősen meggyengülve, de – még mindig az Európai Néppárt lehet a befutó a szavazatok 24 -26 százalékának megszerzésével, Weber elvileg jó eséllyel indul.
Csakhogy számos tagállam nem ért egyet az EB-elnök kiválasztási folyamatával. A nagyszebeni uniós csúcson a liberálisok és Emmanuel Macron francia elnök is jelezte, hogy a csúcsjelölti rendszer az EPP-t (és kimondatlanul így Németországot) hozza helyzetbe, ezért ők inkább több jelölt egyidejű állítását javasolják.
Üres frázisok, magasztos célok, nyugati nagyképűség. Weber és Timmermans vitázott a német tévében
Többen elégedetlenek Weberrel
Az már korábban is sejthető volt, hogy a német túlsúly növekedése ellen a francia elnök akár vétóra is hajlandó az EB-elnök kérdésében. A jelöltet ugyanis az Európai Tanácsnak (ET) is jóvá kell hagynia, ahol a tagállamok vezetőinek vétójoga van. Hivatalosan egyelőre két miniszterelnök jelezte, hogy nem elégedett Weberrel: Orbán Viktor magyar és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő.
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a német érdekeket rendszeresen kiszolgáló ET-elnök, Donald Tusk jelezte, hogy hajlandó akár minősített többségi szavazáson dönteni az EB-elnök személyéről, amivel gyakorlatilag kizárják a vétó lehetőségét. A franciák ezt természetesen ellenzik, szerintük ugyanis ez az uniós szabályok durva megsértése lenne. A csúcsjelölti rendszer ugyanis csak egy íratlan szabály, amit ráadásul csak egyszer alkalmaztak eddig, Jean-Claude Juncker luxemburgi ex-kormányfő 2014-es megválasztásakor.
Öt évvel ezelőtt az Európai Tanácsnak két uniós csúcs után sikerült dűlőre jutnia az EB-elnök személyét illetően. Donald Tusk most erőltetett menetet akar diktálni, és már a következő, június 28-i csúcson végeredményt akar.
Weber: Magyarország rossz irányba tart
Az Európai Parlament összetétele is kulcskérdés
Kérdés, hogy a minősített többség megmentené-e Weber pozícióját. A csúcsjelölti vitákon nem szerepelt nagy eredményekkel – bár ez a többi jelöltről is elmondható. A Frans Timmermansszal folytatott tévés vitája pedig inkább csak arra szolgált, hogy kiderüljön, mennyi a közös nevező a szocialisták (PES) és a néppártiak (EPP) ideológiájában. A két pártcsalád koalícióra akar majd lépni az uniós kormányzás érdekében.
A liberális ALDE a macronistákkal köt majd szövetséget, valószínűleg csatlakoznak majd hozzájuk a Zöldek is. Ők jelenleg támogatják a csúcsjelölti rendszer eltörlését, illetve több jelölt állításáért kardoskodnak. A csoportnak valószínűleg nem lesz meg a blokkoló kisebbséghez szükséges mandátumszáma az Európai Parlamentben.
Hasonló a helyzet a Matteo Salvini-féle népi-nemzeti pártcsaláddal, az AEPN-nel, de a jelek szerint akár 84 mandátumot is szerezhet, ami már dobogós helynek számít az EP-ben. Az EP mandátumelosztása is fontos az EB-elnök megválasztásánál: utolsó lépésben az Európai Parlamentnek kell megszavaznia a kiválasztott bizottsági elnököt.
Orbán: a magyar kormány nem támogathatja Manfred Webert
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
