Andrew Duff bevezetőjében nem kertelt sokat, elárulta, hogy az általa képviselt Spinelli Csoportot Soros György alapítványa is támogatja, mondandójából pedig egyértelműen látszott, hogy a szervezet az európai integráció elmélyítésének feltétlen híve, és egy erősebb jogkörökkel rendelkező Európai Parlamentért, őst egyenesen egy „szövetségi kormányért” száll síkra.
Duff szerint Brüsszelből kiemelt figyelemmel kísérik, hogy Magyarországon milyen eredményt hoz a májusi EP-választás, hiszen a körülmények korántsem ideálisak. Mint fogalmazott:
a voksolás ugyan szabad, de semmiképpen sem fair, mivel a sajtóban igen komoly cenzúra és fideszes véleménytúlsúly uralkodik, az értelmiséget pedig arra ösztökéli a hatalom, hogy hagyja itt Budapestet.
Szerinte a közelgő megmérettetés lényege az lesz, hogy Brüsszel „udvariasan figyelmen kívül hagyja-e” Orbán Viktor politikáját, mint Sebastian Kurz osztrák kancellár, csatlakozik-e hozzá, mint Matteo Salvini olasz kormányfőhelyettes és belügyminiszter vagy szembeszáll vele, mint Emmanuel Macron francia elnök.
Ő úgy látja, hogy az unió előtt számos külső és belső kihívás tornyosul, melyek közül Oroszország és az Egyesült Államok, valamint az EU vívmányainak csonka volta, a befejezésükre irányuló politikai akarat hiánya és a közösség bővítésének megakadása a legfontosabb.
A szocialista Harangozó Gábor felvázolta, hogy az unióban sem a magállamoknak, sem a perifériának nem jó, hogy előbbinek időről-időre az utóbbi segítségére kell sietnie gazdasági téren, szerinte is közös jegybankra és fiskális politikára van szükség.
Az Európai Unió szerinte csak egységesen képes szembenézni az olyan problémákkal, mint a migráció, a digitalizáció/automatizáció, a többpólusú világrend. Ahhoz viszont, hogy megfelelő és hatásos válaszokat tudjon adni, világszinten kell vezető hatalommá válnia.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese és frakcióvezetője szerint – aki a beszélgetés során, egyetlen jobboldali képviselőként kapott hideget és meleget is – nemzetállami szinten nem lehet elégséges válaszokat adni az olyan kihívásra, mint a migráció vagy a globális felmelegedés. Úgy látja, jó, ha egy országnak van nemzetstratégiai válasza ezekre a kérdésekre és cselekedni is tud, de megoldásokat csak civilizációs szinten, nemzetállamok szövetsége képes kínálni.
Kiemelte, hogy az EU jelen formájában, bürokratikus természete miatt képtelen a felgyorsult világ követelményeinek megfelelő válaszokat adni, márpedig ezekre szükség van, elmaradásuk miatt pedig sok jogos kritika éri a közösséget.
„Az Orbán Viktor nevével fémjelzett probléma méregfogát úgy húzhatjuk ki, ha megpróbáljuk megjavítani az EU működését”
– fogalmazott Gyöngyösi. Hozzátette: ehhez – az alapító atyák elgondolásaival összhangban – újra egyensúlyt kell teremteni a nemzeti és a nemzetek felett álló uniós szervezetek működése között, feloldva ezzel a jelenlegi patthelyzetet.
Ezen felül a Jobbik elnökhelyettese különösen fontosnak érzi egy európai identitás kialakítását, melynek szerves része kell legyen a kereszténység, bármennyire is ódzkodnak ettől bizonyos politikai irányzatok.
„Ha nem tudjuk megmondani, hogy mi köt össze bennünket, akkor nincs jövője az Európai Uniónak”
– mondta. Kifejtette azt is, hogy a május 26-ai EP-választás legfontosabb tétje, hogy az Eu tagjai maradunk-e, vagy hagyjuk, hogy Orbán Viktor kivezesse Magyarországot a közösségből. Hozzátette, hogy a Jobbik európai parlamenti programjában négy fontos témával foglalkozik: a migráció, az elvándorlás, a határon túli magyarság autonómiája és a fake news elleni küzdelem.
Andrew Duff egyébként meglepetten hallgatta Gyöngyösi Márton szavait, mivel azt hitte, hogy a Jobbik akarja kiléptetni Magyarországot az unióból, ám az elnökhelyettes megnyugtatta, hogy erről szó sincs. A moderátor azt is elárulta, hogy előtte és a nyugat-európai politikusok előtt a fideszes politikusok azzal próbálják hitelteleníteni a legerősebb magyar ellenzéki erőt, hogy „ők még rosszabbak lennének, mint maga a Fidesz”. Duff azonban örömmel hallotta, hogy ez egyáltalán nincs így, sőt Gyöngyösi EU-kritikájával is egyetértett, bár szerinte ezek a gondok abból erednek, hogy az uniós szervezeteknek nincs kellő erejük.
Fogy a levegő a Fidesz körül az Európai Néppártban
Napi jegyzet – Két napja azt írtam, már nemcsak a Fidesz néppárti tagsága kérdés az uniós játszmában, hanem ideje lenne észrevenni: ha nem is tudatosan vagy eltervezetten, de Orbán Viktor politikája kivezeti Magyarországot az Európai Unióból. A kormány új plakátkampánya nyomán kibontakozó európai felháborodás csak tovább erősíti ezt az álláspontomat.
A Momentumot képviselő Cseh Katalin szerint két lehetőség közül választhatunk májusban:
egy gyenge és széthúzó Európát, amilyet Orbán Viktor és szövetségesei akarnak, vagy egy erős, összetartó Európát, melynek keretében Magyarország is „nagy és erős” lehet.
Hatalmas problémának nevezte, hogy az EU-ban nincs következménye annak, ha valamelyik kormány a Fideszhez-kabinethez hasonlóan trójai falóként viselkedik, bomlasztja a közösséget és nem tartja be a közösségi normákat. Szerinte ettől az EU egy olyan nagyhatalom benyomását kelti, ami képtelen élni saját nagyhatalmi mivoltával.
A választások legfontosabb tétjét ő abban látja, hogy
a szavazók végre egy egységes, igazságos választási rendszerben ki tudják fejezni az akaratukat, és nagyon fontos lesz, hogy mi magyarok elmegyünk-e, és küldünk-e jelzést nyugatra, hogy nem értünk egyet Orbán Viktor politikájával.
Bár a DK-s Arató Gergely, pártja egyértelmű állásfoglalásának szellemében, jó részt az Európai Egyesült Államok vízióját magasztalta, annyi használható gondolata neki is akadt, hogy a jelenlegi, a brüsszeli politikusok által is favorizált status quo egyáltalán nem vonzó vízió az európai polgárok számára, az EU pedig reformra szorul.
Szerinte az is baj, hogy az uniós értékeket csak a felszínen tartják és tartatják be a közösségben, az unió jelenleg effektíve képtelen és nem is hajlandó megvédeni a polgárait a jogtiprásokkal szemben.
Haraszti Miklós újságíró arról beszélt, hogy az EU-szkeptikus erőkkel szemben azoknak a politikai pártoknak is létre kellene hoznia egy „klubot”, közös platformot, akik hisznek az európai közösségben és nem akarják, hogy az szétessen. Szerinte ezzel kellene újra vonzóvá, a polgárok felé kézzelfoghatóvá és emberközelivé tenni az Európai Uniót.
Haraszti Orbán Viktor legnagyobb vereségének nevezte, hogy az uniós pénzekből EU-ellenes propagandára költött százmilliárdok ellenére a felmérések szerint az egész unióban legjobban a magyarok szimpatizálnak az EU-val.
Az EP-választásra minden ellenzéki pártnak a saját bázisát kell mozgósítania
„Európai választások – nagy a tét” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Megújuló Magyarországért Alapítvány hétfőn. A szervezők Vágó Gábor (LMP), Donáth Anna (Momentum), Jávor Benedek (Párbeszéd), Ujhelyi István (MSZP), Gyöngyösi Márton (Jobbik) és Niedermüller Péter (Demokratikus Koalíció) részvételével keresték a választ az ellenzéki dilemmákra: érdemes-e közös indulásban gondolkodni, milyen témák dominálják majd a kampányt és mi is lesz a voksolás valódi tétje.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »