A hideg és szeles idő ellenére is sokan zarándokoltak el május 2-án gyalogosan a kápolnához, amely a Veszprém melletti Csatár-hegy oldalában található. A szentmisét Szabó János gazdasági helynök, főesperes, plébános mutatta be.
Szentbeszédében a szőlőtő példáját hozta a hívek elé, hiszen ez a veszprémiek gyümölcstermő csatári kertjeiben mindenhol megtalálható. Az Úr Jézus úgy írja le a vele való belső kapcsolatot, életközösséget, hogy a szőlővesszőhöz hasonlít minket, amelynek a szőlőtőn kell maradnia, hogy életben legyen és gyümölcsöt teremjen. Szükségünk van arra, hogy vele, az igazi szőlőtővel, az igazi és elpusztíthatatlan élet forrásával élő kapcsolatban legyünk, gyümölcsöt teremjünk, a jó tetteknek, az erényeknek, az Istennek tetsző életnek a gyümölcseit.
A szentmise végén Szabó János a jelenlévőkkel közösen elénekelte a loretói litániát, majd pedig a Szent Kereszt-ereklyével áldást adott.
*
Régi hagyománya van a csatári búcsúnak, egészen a 18. századig nyúlik vissza, amikor is egy Prokopl Hilarius nevű remete megtelepedett a Csatár-hegyen és adománygyűjtésből három év alatt felépítette a Szent Kereszthez címzett kis kápolnát. A hagyományok szerint a hegy lábánál lévő nagy síkságon győzte le Szent István király serege Koppány vezért 997-ben, s ezért a magyar kereszténység számára szimbolikus jelentőségű szent hely.
Szeretettel várnak mindenkit a csatári búcsújáró helyre 2021. szeptember 12-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén is.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
