Virágvasárnap, a nagyhét kezdete. Ezen a napon a kereszténység Jézus diadalmas Jeruzsálembe való bevonulását ünnepli, mikor földi királyhoz méltó módon köszöntötte őt a nép. Pálmaágakat és saját ruháikat terítették elé. Európában pálmaágak híján barkát szentelnek és körmeneteket tartanak ezen a napon. A jelenlegi helyzetre való tekintettel azonban ezek a szokások elmaradnak. Mi is online kapcsoltuk stúdióvendégeinket, Szanyi Mária néprajzkutatót, akivel a népszokások és hagyományok felől világítottuk meg a virágvasárnapot, valamint Várszegi Asztrik püspök úr elmondta, milyen üzenete is lehet húsvétnak a jelenlegi világjárvány idején.
A már megszentelt barkának földöntúli erőt tulajdonítottak, két nézőpont is kialakult, egyfelől voltak, akik megették a barka vigágát a betegségek elkerülése érdekében és a bőség jelképeként néztek rá, másfelől voltak házak, ahova nem lehetett bevinni, nehogy megszaporodjanak a legyek és rovarok. A virágvasárnapi különleges néphagyományok közé tartozik a kiszehajtás, amely a tél, s vele együtt minden rossznak, betegségnek, bajnak látványos, szimbolikus értékű, tárgyban kifejezett elmulasztása. A villőzés a következő népszokás, amit virágvasárnap apropóján meg kell említeni.
A villőzés jellegzetes virágvasárnapi leányszokás Zobor alján. A zoborvidéki magyar falvakban virágvasárnap a kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a házakat. A villőágakat felszalagozták, esetleg kifújt tojásokkal díszítették. Énekük végeztével a gazdasszony letört egy kis gallyat az ágról és “Mind menjetek férjhez!” szavakkal megveregette a lányokat.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
