Magyarország évek óta tabukat döntöget, irányt mutat az európai politikában – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, az illegális bevándorlás szervezését megtiltó törvénycsomag és az Alaptörvény módosításával kapcsolatban. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász pedig elmondta, hogy a nemzeti önazonosság védelmének rögzítésével az Alaptörvényben Magyarország az Európai Unió felé is üzen.
Kovács István elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már három évvel ezelőtt, a francia Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadás kapcsán az európai politikusok közül elsőként kimondta, hogy az illegális bevándorlás és a terrorizmus között összefüggés van. És ha még nem is egyöntetű a vélekedés, azóta egyre többen látják be a kapcsolatot – tette hozzá.
Az elmúlt évtizedekben kiépült egy olyan globális hálózat, amelyben olyan NGO-k játsszák a szerepet, amelyek szakmai szervezeteknek és politikamentesnek adják ki magukat, valójában pedig politikai szereplők.
A nemzetközi civilszervezetek elleni fellépésre is most kezd ráeszmélni Európa. Sokan fontolgatják, hogyan lehetne őket megregulázni, sokan várják, sikerül-e ezt Magyarországnak megcsinálnia – mondta Kovács István a “Stop Soros” törvénycsomag kapcsán.
Arra a kérdésre, hogy ez európai uniós döntés felülírhatja-e az Alaptörvényt, úgy válaszolt, hogy szuverenitás híján az Európai Unió nem hozhat olyan döntést, amellyel beavatkozik egy tagállam szuverenitásába.
Hozzátette, az Alaptörvényből most is következne, hogy Magyarország szuverenitása soha nem volt átruházva az EU-ra, ezért az EU semmit nem tehet, amely sértené Magyarország szuverenitását az Országgyűlés jóváhagyása nélkül
A nemzeti önazonosság védelmével kifelé is üzenünk
Az igazságügy-miniszter javaslata szerint a kormány kiegészítené az Alaptörvény Nemzeti hitvallás szövegét egy alkotmányos identitás-meghatározással, mégpedig ekképpen:
„Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász ezzel kapcsolatban a Kossuth Rádió 180 perc című adásában elmondta, hogy a nemzeti önazonosság a történelmi alkotmányban gyökerezik, ezt kívánja rögzíteni a hetedik módosítás. A legfőbb jogforrásba történő rögzítésével kifelé, az Európai Unió felé is üzen a jogalkotó, hogy ezt mindenkinek tisztelnie kell. Ez a szakasz a külső szuverenitásunk védelmére és kinyilvánítására irányul, az idegen népesség betelepítésének tilalmát deklaráló rész pedig a belső szuverenitás védelmére irányul.
Az alkotmányjogász kifejtette: Korábban elterjedt az a téves elképzelés, hogy Magyarország az uniós csatlakozásával szuverenitásának egy részéről lemondott ezért is volt szükséges a jogalkotónak rögzítenie az Alaptörvényben, Magyarország a tagállamokkal együtt közösen gyakorol bizonyos hatásköröket az EU intézményei által, de a szuverenitásnak még egy kis szeletéről sem mondott le, amikor csatlakozott az EU-hoz.
Ez a megfogalmazás összhangban van az olasz, német alkotmánybíróságok gyakorlatával és most már a magyar alkotmánybíróság gyakorlatával is.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint nagyon fontos fejlemény, hogy a 7. alkotmánymódosítás kimondja a csoportos kiutasítás tilalmát.
„Ha Brüsszel hoz egy olyan diktátumot, amely szembe megy a magyar Alaptörvényben foglaltakkal, vagy túlterjeszkedik hatáskörén, akkor a hatáskörtúllépés felelősségét rendelkezést vizsgálhatja az Alkotmánybíróság és ütközés esetén kimondhatja a magyar alaptörvényi rendelkezések primátusát”
– fogalmazott.
A 7. alkotmánymódosítás rendelkezik a Közigazgatási Bíróság létrehozásáról is. Erről elmondta, hogy ez az intézmény az állampolgárok perjogi helyzetet erősíti és van létjogosultsága a rendes bíróságok mellett, amellett, hogy történelmi hagyományai is vannak.
hirado.hu
The post Magyarország tabukat döntöget appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
