Ilyen nem volt 45 éve: a kubai rezsim fő médiájában a központi cikk magyar vonatkozású. Szíjjártó Péter Havannába látogatott, ez az ok.
A 80-as években Magyarországnak rendkívül rossz hírneve volt a kubai vezetésben. Egyrészt a túl laza magyar rendszer miatt, másrészt a különutas magyar külpolitika miatt – főként Magyarország IMF-tagsága 1982 óta, miközben Kuba számára az IMF kb. a Ku-Klux-Klán kategóriájának minősült -, harmadrészt a csekély magyar segítség miatt: Magyarország adta a legkisebb mértékű pénzügyi ajándékozást a kubai rendszer számára az egész szovjet blokkból. Az általános kubai álláspont az volt, hogy Magyarországon a vezetés “ellenforradalmi”, de legalábbis nem eléggé lelkesen kommunista.
Persze ez így nyíltan sose volt kimondva, inkább amolyan morgás alakjában jelentkezett. De Fidel komolyan elhitte: Kádárék bontották le a kommunista világrendszert. Még Gorbacsov megítélése is kicsit jobb volt, mint a magyar vezetésé.
1989 végén és 1990 elején ez szinte hisztérikussá vált. Magyarországon ugyanis 1990. májusáig kommunista vezetés volt, legalábbis formailag, hiszen nem volt jogilag olyan változás, mint több más ex-kommunista országban: 1989 júliusától Lengyelország hivatalosan se kommunista, ahogy 1989 decemberétől Csehszlovákia és Románia se. Kubai szemmel jobban fájt tehát a magyar “árulás”, mint a csehszlovák, román, lengyel, hiszen az utóbbiakat legalább nem azok követték el, akik korábban a kubai rendszer barátainak mondták magukat.
Egyébként ez aztán megváltozott. A kelet-európai térségből a kubai rendszer ellen a legaktívabban a csehszlovák, majd cseh vezetés lépett fel. Míg a magyar vezetés inkább hallgatott. De az “árulás” bélyege maradt végig.
Most, egészen más elgondolásból, hirtelen Magyarország ellenségből semleges lett a kubai rendszer számára. A kommentek viccesek, több kubapárti kommentelő nem érti miért fogadja a legmagasabb szinten a “fasiszta” Magyarország külügyminiszterét a “forradalmi” Kuba elnöke.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
