Magyarellenes húrokat penget a Matica slovenská lapja Nagy Roland2026. 08. 27., cs – 16:09
Az adófizetői pénzzel is támogatott Matica slovenská sajtóterméke, a Slovenské národné noviny pár nappal ezelőtt közzétett egy írást, melyben kifogásolják a Felvidék szó használatát, illetve az államnyelvtörvény szigorítását szorgalmazzák. A cikk szerzője nem először szólal fel a „szlovák nyelv védelme” érdekében.
Idén júliusban immár 10. alkalommal rendezték meg a Felvidéki Vágta nevű kulturális és sportrendezvényt Dunaszerdahelyen. A verseny a régió egyik legnagyobb lovas kulturális fesztiválja, és egyben a budapesti Nemzeti Vágta hivatalos szlovákiai előfutama. A rendezvény támogatói között szerepel a magyar kormány, valamint a Bethlen Gábor Alap is.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
Tizenöt lovas állt rajthoz az idei, jubileumi X. Felvidéki Vágtán, amely szombat délelőtt vette kezdetét a sikabonyi reptéren. Az előfutamokból négy lovas jutott tovább az esti döntőbe, ahonnan a felnőttek közül mind a négy versenyző kivívta a jogot, hogy ott legyen a szilvásváradi XIX. Nemzeti Vágtán.
Közösségépítés és fesztiválhangulat Sikabonyban
A hivatalos megnyitó előtt már délelőtt benépesült a rendezvény helyszíne, ahol a fedett nagyszínpadon gyermekprogramok szórakoztatták a legkisebbeket, a gyereksarokban játékok várták a családokat, miközben kézművesek, árusok és vendéglátósátrak gondoskodtak a fesztiválhangulatról. A rendezvény műsorvezetői, Tilajčík Edit és Bíró Éva magyarul és szlovákul köszöntötték a közönséget, majd a részt vevő települések polgármestereit hívták a színpadra. Az ünnepélyes megnyitón elsőként Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere mondott köszöntőt.
Beszédében hangsúlyozta, hogy a járvány miatti kényszerszünet után idén valóban jubileumot ünnepel a rendezvény, hiszen tizedik alkalommal rendezik meg a Felvidéki Vágtát. Kiemelte, hogy az esemény jóval több egy lovasversenynél: a települések összefogását, a közösségépítést, valamint a magyar nyelv, kultúra és hagyományok továbbadását is szolgálja. Mint fogalmazott, ez a nap nemcsak a lóról és a lovasokról szól, hanem a közösségről és a közösségépítésről.
A magyarság lovas hagyományait is ünnepli a rendezvény
Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke arról beszélt, hogy a kezdetek óta minden Felvidéki Vágtán jelen volt, és a megye továbbra is elkötelezett támogatója a rendezvénynek. Hangsúlyozta a lovas hagyományok és a huszárok történelmi szerepének jelentőségét, valamint méltatta a szervezők munkáját. Hozzátette, rendkívül nehéz feladat egy ilyen komoly horderejű rendezvényt balesetmentesen lebonyolítani, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szervezői gépezet kiválóan működik.
Kialakult az esti döntő mezőnye
A délutáni előfutamok során tizenöt lovas közül választották ki az esti finálé résztvevőit. Az első futamban Rostás Zsolt Királyrév képviseletében O’Bajan Pinty nevű lovával, Wiedermann Károly Szentmihályfa színeiben Hancoc Brown Happinesszel, valamint Veszelovszki Réka Patonyrétet képviselve Karamell hátán állt rajthoz. Ebből a hármasból végül Wiedermann Károlynak és Veszelovszki Rékának sikerült kiharcolnia a továbbjutást.
A második előfutamban Czakó Norbert Nyírágót képviselve Rafa nevű lovával, Pőthe Zoltán Nagyszarva színeiben Dorelainnel, míg Lukács Jázmin Nagymegyer képviseletében Kövespataka Párta nevű lovával versenyzett. Ebből a futamból Pőthe Zoltán magabiztosan biztosította helyét a döntőben. A harmadik előfutam hozta a nap legszorosabb küzdelmét, ahol Garai Roland Tallós színeiben Roven Rolexszel, Pőthe Laura Dunaszerdahely képviseletében Teresian nevű lovával, valamint Szelle Tibor Nagyabony színeiben Bacardi hátán mérkőzött meg. A legjobb időt végül Pőthe Laura futotta, így ő is csatlakozhatott az esti finálé mezőnyéhez.
Szórakoztató lovas mutatványok
A versenyek közötti időszakban sem maradtak lovas programok nélkül a látogatók. A Győri Ördöglovasok akrobatikus mutatványokkal tarkított, dinamikus show-műsora a rendezvény egyik legnépszerűbb pontjának bizonyult. Ugyancsak nagy érdeklődés övezte a Csallóközi Lovasíjászok történelmi csatajelenetét is, amely korhű viseletekkel és fegyverzettel a hunok és a honfoglaló magyarok harcmodorát idézte meg a közönségnek.
A pályát idén is a budapesti Hősök tere alapján mérték ki, így a felnőtt indulóknak futamonként 1200 métert, azaz két és fél kört kellett teljesíteniük a sikabonyi pályán. Az emeletes tribünről a nézők kiválóan ráláthattak a futamokra és szurkolhattak kedvenceiknek. Mint ismert, a Felvidéki Vágta egy a Nemzeti Vágta tíz regionális előfutama közül.
Továbbjutók az utánpótlás közt
Este 6 órakor álltak rajthoz a Huszárgyerek Vágta és a Kishuszár Vágta indulói. A 13 év alatti huszárgyerekek között két versenyző mérte össze tudását: Nádszeg képviseletében Nagy Zoé Klára Herceg nevű lovával, illetve Dunaszerdahely színeiben Horváth Evelin Virág nevű lovával állt a rajtvonalhoz. Közülük végül Horváth Evelin került ki győztesen, aki így újra bizonyíthat majd Szilvásváradon.
A Kishuszár Vágtán négy versenyző indult a megmérettetésen. Somorja színeiben Bogár Sofia Darling in Pink nevű lovával, Egyházgelléről Mórocz Lilien Redbull hátán, Gál Evelyn Nyárasd képviseletében Köszke nevű lovával, valamint Molnár Borbála Bős színeiben Baba nevű lovával szállt versenybe. Ebből a számból két versenyzőnek sikerült kivívnia a továbbjutást: az első helyen Bogár Sofia végzett, míg a második helyért folytatott kemény küzdelemből Molnár Borbála jött ki győztesen, így ők is utazhatnak a döntőre.
Apa és lánya idén is együtt versenyez a Nemzeti Vágtán
A X. Felvidéki Vágta felnőtt döntőjében végül Wiedermann Károly, Veszelovszki Réka, Pőthe Zoltán és lánya, Pőthe Laura mérhette össze tudását az első helyezésért. Éles, feszült küzdelemben teljesítették a futamot a versenyzők, amelyben Pőthe Laura az első kör végén egy rendkívül dinamikus vágtatással tört előre, megszerezve az első helyet, amelyet aztán egészen a célvonalig magabiztosan megtartott.
A nyertes futamot követően a fiatal bajnok az Új Szónak elárulta: hatalmas öröm tölti el, hogy idén ismét édesapjával együtt versenyezhet majd a Nemzeti Vágtán. Hozzátette, a szilvásváradi fináléban arra fog a leginkább odafigyelni, hogy a lovát minél nyugodtabban tudja tartani egészen a rajt pillanatáig.
Egy új felvidéki lovas generáció születése
Wiedermann Erzsébet, a Felvidéki Vágta főszervezője az esemény kapcsán rámutatott, hogy azok a gyerekek, akik egykor a Kishuszár Vágtán kezdték a versenyzést, ma már a felnőttek mezőnyében állnak rajthoz, és közülük többen a Nemzeti Vágta döntőjébe is eljutottak. Mint mondta, titkon mindig is remélték, hogy képesek lesznek egy új lovas generációt teremteni a régiónkban, és az elmúlt tíz év eredményei azt bizonyítják, hogy ez a tervük sikerrel járt.
Ezen időszak meghatározó szereplője volt a Pőthe család, akik nemcsak versenyzőként értek el újra és újra kiemelkedő eredményeket, hanem saját lovasiskolájukkal is rengeteget tettek a sportág hazai népszerűsítéséért, és számos új lovast vontak be a Felvidéki Vágta mezőnyébe. Hasonlóan fontos és meghatározó szerepet játszott az évek során a Múcska család is, amelynek tagjai az elmúlt évtizedben több alkalommal, a gyermek- és a felnőttkategóriában egyaránt büszkén állhattak fel a dobogó valamelyik fokára.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
Állami ünnepen, Cirill és Metód napján rendezték meg a IX. Felvidéki Vágtát, a Nemzeti Vágta elődöntőjét Dunaszerdahelyen, melyen belül az elődöntőkkel és a döntőkkel együtt hét futamot is láthattunk. A nézők az egész nap folyamán izgalmas programokban vehettek részt.
Az ünnepélyes megnyitó előtt Kalap Jakab szórakoztatta gyermekműsorával a családosokat, majd felsorakoztak az induló lovasokat támogató települések polgármesterei a nagyszínpadon. Nagy Márton Gábor beosztott diplomata, helyettes konzul lépett a mikrofonhoz, aki köszönetet mondott Dunaszerdahelynek az esemény megrendezéséért, majd Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere köszöntötte a város nevében a jelenlévőket. Kiemelte, hogy ez nem egy politikai rendezvény, hanem egy különleges kulturális, sport- és szabadidős esemény, végül sok sikert és balesetmentes futamokat kívánt a versenyzőknek.
Négy továbbjutó
Az indulók számára nagy volt a tét, a továbbjutók a XVIII. Nemzeti Vágta magyarországi döntőjébe szerezhettek kvalifikációt, az október első hétvégéjén, 4-én és 5-én megrendezett megmérettetésre, amit a Bükk lábánál, a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpontban tartanak. A pálya előkészítését, alapos fellocsolását követően az első két elődöntőben a Huszárgyerek Vágta lovasai mérkőztek meg egymással. Innen négyen jutottak tovább az esti döntőbe, a mezőny legfiatalabbja, a Szentmihályfa színeiben induló lovas, a 10 éves Horváth Evelin, a dunaszerdahelyi Györödi Anasztázia, a 12 éves, harmadik Vágtáján induló, bősi Molnár Borbála és a Somorja színeiben, életében második alkalommal pályára lépő Kevežda Kinga.
Izgalmas indulás
A felnőttek két előfutama okozott némi meglepetést, a dunaszerdahelyi színekben versenyző Pőthe Zoltán Tizián nevű lova olyannyira megmakacsolta magát a felvezető körben, hogy a pályát szegélyező fa korlátot is kirúgta, lovasa és lovas kísérője csak nehezen tudták őt megnyugtatni, ám a rajtindítás után parádés győzelmet aratott. Mellette, Csallóközcsütörtök színeiben versenyző lánya, Pőthe Laura futott be a második helyre. A felnőttek között továbbjutott még a somorjai Bogár Miklós, aki több mint 20 év után ült újra nyeregbe és a Nyárasd színeiben induló Baranyovics Blanka, aki lovasedzőként tevékenykedik Blankzol családi ranchon. A nagyabonyi Szelle Tibor, 21 éves Jedy nevű lipicai lován ülve sajnos nem jutott be a döntő futamba, lapunknak elárulta, hogy jövőre minden bizonnyal újra versenyez majd.
Huszárgyermek- és kishuszár-győzelmek
A Huszárgyerek Vágtában a szentmihályfai Horváth Evelin lova bizonytalankodott a rajthoz állás előtt, de az indítás után hamar az élte tört és második helyezettként szerzett kvalifikációt a vágta magyarországi döntőjére. Elsőként a bősi Molnár Borbála ért célba kiegyensúlyozott lovaglásával. A Kishuszár Vágta indulóinak nem szerveztek külön elődöntőt, ugyanis csupán három induló volt ebben a kategóriában, akik közül az első befutó, a tavalyi Kishuszár Vágtán is győzedelmet arató, 14 éves dunaszerdahelyi Kohút Linda és a már kilenc éve lovagló, nagy szurkolótáborral rendelkező egyházkarcsai Mórocz Lilien jutottak tovább. Bogár Sofia, Somorja lovasának Jelly nevű lova nem könnyítette meg a rajthoz állást, már a felvezető körben sem tudta őt könnyen vezetni, a indítás után pedig harmadikként futott be.
Öröm és izgatottság
A felnőtt kategóriában családi győzelem született, a dunaszerdahelyi Pőthe Zoltán lett a második, a győztes pedig a Csallóközcsütörtök színeiben lovagoló Pőthe Laura. Negyedikként, de továbbjutó helyen Baranyovics Blanka futott be lovával, harmadik helyen pedig a somorjai színekben versenyző Bogár Miklós. Az ünnepélyes eredményhirdetés előtt a Vígszínház tagja, Medveczky Balázs, a Hunyadi című sorozatban Újlaki Miklós fejedelmet alakító színész lépett a színpadra, aki pályájáról mesélt a közönségnek, majd a futam résztvevőit szólították, hogy átvegyék jutalmukat. Bóna Erzsébet, a Felvidéki Vágta főszervezője elmondta, örül annak, hogy balesetmentesen zajlottak le a futamok, jövőre pedig a X. Felvidéki Vágtára komoly meglepetéssel készülnek, ám azt, hogy az mi lesz, még nem árulhatta el.
Gazdag nyeremények
A huszárgyerekek és a kishuszárok az oklevelek és emlékplakettek mellett tárgynyereményekkel is gazdagodtak, a felnőtt kategóriában pedig az első három helyezett mindezek mellett még 500, 1000 euróval, valamint az első helyezett 2000 euróval gazdagodott. Pőthe Laura, a felnőttek nyertese lapunknak elárulta, nagyon büszke arra, hogy édesapjával egy kategóriában versenyezhetett, hozzátette, rengeteget készültek a futamra.
A továbbiakban is szeretnék fejlődni és erősödni és a Nemzeti Vágtáig még sok tapasztalatot gyűjteni, mert úgy érzem, hogy ott biztosan kelleni fog
– árulta el Pőthe Laura.
Kifogásolják a Felvidék szó használatát
Az idei Felvidéki Vágtáról a Slovenské národné noviny nevű hírportál is közölt egy cikket, mintegy másfél hónappal a rendezvényt követően. A cikkben a Felvidék szó használatát kifogásolják, mondván, a kifejezés lealacsonyító, sértő Szlovákiára nézve. A szerző, Ľudovít Gunčaga a cikk elején megjegyzi, a magyar kormány által támogatott rendezvényen felszólalnak magyarországi tisztviselők és a Magyar Szövetség politikusai is. Mindemellett Dunaszerdahely önkormányzata a város hivatalos honlapján is népszerűsíti a versenyt.
Ezt követően Gunčaga a Felvidék szóval kapcsolatos eszmefuttatásba kezd. Kifejti, hogy a Felvidék szó az elnyomást szimbolizálja a szlovákok számára, és egyben megkérdőjelezi a Szlovák Köztársaság államiságát. Példaként a Trianon előtti berendezkedést, valamint az 1938 és 1945 közötti időszakot említi, amikor a bécsi döntés értelmében Szlovákia déli részét a Horthy-féle Magyarországhoz csatolták.
„Magyarország akkori erkölcstelen és törvényellenes rendszere megfosztotta a szlovákokat alapvető emberi jogaiktól, ami kiterjedt megtorlásokkal, üldöztetéssel és a szlovák nemzetiségű állampolgárok elűzésével járt. Ezt csak azok tudják, akik ismerik a történelmet, különösen az idősebb generáció tagjai. A fiatalok a történelemórákon nem értesülnek a szlovákok szenvedéseiről. Oktatási rendszerünk elhallgatja ezeket az információkat”
– olvasható a cikkben.
Az államnyelvtörvény szigorítását hiányolja
Rátérve a rendezvényre Gunčaga megállapítja, hogy szervezők deklarált célja a felvidéki identitás építése, melynek a vizuális megjelenést is alárendelik. Megemlíti, hogy a verseny része egy zászlós felvonulás, melyen a dél-szlovákiai települések nevei következetesen előbb magyarul szerepelnek, csak aztán következik a szlovák helységnév. Kitér arra is, hogy a színpadon kizárólag magyar nyelvű reklámfelületek vannak, ami állítása szerint ellentétes az államnyelvről szóló törvénnyel.
„Megdöbbentő, hogy sem a kormány, sem a belügyminisztérium, sem pedig az ország egyéb illetékes állami szervei nem reagálnak a dél-szlovákiai kulturális és társadalmi tér fokozatos magyarosítására. Aki ismeri a történelmet, látja, hogy ezek a tevékenységek nem véletlenszerűek, hanem tudatosak és átgondoltak, és Magyarország 1938 előtti módszereit idézik”
– írja a szerző.
Végül pedig rátér az államnyelvtörvény módosításának szükségességére. Felidézi, hogy a kormánynak 2024-ben már voltak ilyen irányú tervei, de ezek végül nem valósultak meg. Állítása szerint azért, mert a kabinet engedett „a budapesti nyomásnak, valamint a média szlovákellenes propagandájának”. A cikk végén leszögezi, az államnyelv védelme egy teljesen legitim cél, amely elősegíti a társadalmi összetartást.
Kapcsolódó cikkünk
Felvidék. Az elmúlt napokban ismételten középpontba került a kifejezés, ami sokak számára semleges jelentéstartalmat hordoz, sokan úgy gondolják, nemzeti identitásuk kulcsfogalma, megint mások meg provokációnak tekintik. De mit jelent valójában a Felvidék szó és miért lehet problémás a használata?
Ahogy arról beszámoltunk, Dunaszerdahely polgármesterét, Hájos Zoltánt a Felvidék szó használata miatt hallgatták ki rendőrök. A feljelentést a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI) tette, mivel szerintük a kifejezés revizionista jelentéssel bír, a dunaszerdahelyi önkormányzat pedig két rendezvényének nevében is ezt használta: Felvidéki Vágta és Felvidéki Fesztivál. Hogy bűnösnek találják-e Hájost alapvető emberi és szabadságjogok elnyomását célzó mozgalom támogatásában, kérdéses. Maga az eset viszont jól rávilágít egy létező problémára:
helyénvaló vagy jogtalan a Felvidék kifejezés?
Mit jelentett?
A történelmi tények alapján eredetileg a „Felvidék”, illetve korábbi változatai, mint a „Felföld” vagy „Felső-Magyarország”, földrajzi kifejezések voltak, amelyek a történelmi Magyarország északi, illetve hegyvidéki területeire utaltak.
Liszka József néprajzkutató szerint a „Felvidék” szó első említése konkrétan Kossuth Lajostól származik 1848-ból, amikor
a történelmi Magyarország északi, főként szlovákok és németek lakta részeit illette ezzel a névvel.
A 19. század második felében viszont beállt egy jelentésváltozás, vagy legalábbis a fogalom politikai töltetet kapott.
Hogyan vált terheltté?
Grünwald Béla magyar nacionalista politikus 1878-ban például A Felvidék. Egy politikai tanulmány címmel jelentetett meg röpiratot, és ebben már tükröződik egyfajta lenéző attitűd a szlovák közösség felé.
„Ebben Grünwald meghatároz egy programot, amelynek lényege kettős. Egyrészt Magyarország erőteljes központosítását javasolja a nemzetiségi régiók nagy száma miatt. Másrészt arra mutat rá, hogy amikor ő ezt 1878-ban megírta, Magyarországon nagyjából 8 millió nem magyar és 7 millió magyar élt.
Ezért szerinte a 19. század végi magyarság missziója »nem az, hogy hódítsunk, terjeszkedjünk az országon kívül (…) A mi missziónk az ország határain belül van, s abban áll, hogy töltsük be az államot legvégső határáig.«
Azaz nem gyarmatosítani kell valahol Afrikában és a Távol-Keleten, hanem az országot kell magyarrá tennünk” – mondta Grünwlad felfogásáról Szarka László történész, hozzátéve:
„Ennek érdekében az akkori országgyűlési képviselő szerint az iskolákat olyanná kell tenni, mint egy gép.
Ebbe az egyik oldalon be kell tenni a tót fiúcskát, a másik oldalon pedig előjön belőle egy magyar úriember.
Grünwald szélsőséges nacionalista okfejtése miatt a Felvidék szó használata erősen irritálta a szlovák közösséget” – fejtette ki a történész, milyen hatást gyakorolt Grünwald publikációja.
Arról van szó tehát, hogy a Felvidéket mint kizárólag csak magyarokat illető vagy magyarok lakta területi egységet próbálták láttatni egyesek. Ez pedig, mint eredeti használata is suggalja, távol állt a valóságtól, mivel ahogy Liszka is írja:
„a »Felvidék« (már ha egyáltalán pontosan körvonalazható ez a térség, amit kötve hiszek) multietnikus régió, s nem csak magyarok lakják”.
A helyzet tovább bonyolódott Csehszlovákia létrejöttével 1918-ban. Ekkor a magyar közvélemény számára a Felvidék már egyértelműen a Magyarországtól elcsatolt északi területeket jelentette.
1938-ban pedig, amikor a magyar többségű dél-szlovákiai területek visszakerültek Magyarországhoz, a magyar sajtó „a Felvidék visszatéréséről” írt, ami tovább erősítette a kifejezés politikai konnotációját.
Mit jelent ma?
Ma főként a dél-szlovákiai magyarlakta régiók megnevezésére használják a kifejezést. Érdemes ezzel együtt tudatosítani, hogy politikailag mennyire terhelt, jelentése folyamatosan változott és mára nem egy behatárolható földrajzi területet, hanem sokkal inkább identitást jelöl.
A Felvidék szó mára – tetszik vagy nem tetszik – olyan területi önmegjelölés, amelyet a szlovákiai magyarság használ, a Csallóköztől a Bodrogközig terjedő területre. Hivatalosan dél-szlovákiai magyarok vagyunk, de nemzeti önmegjelölésként mára egyre gyakrabban felvidékieknek nevezzük magunkat
– véli Szarka.
Előfordul viszont az is, hogy a magyar nyelvhasználatban időnként Szlovákia egészére alkalmazzák, ami szlovák részről joggal válthat ki ellenérzéseket, mivel sokan ezt a magyar történelmi narratíva folytatásának vagy a magyarosítási törekvések visszaidézésének tekintik. És egyébként is hiba lenne nem belátni: Szlovákia teljes területére Szlovákiaként hivatkozni nemcsak pontosabb, de értékítéletmentes.
„Vannak, akik egész Szlovákiát továbbra is Felvidéknek nevezik, s még az is előfordul, hogy délfelvidéki magyarokról beszélnek, amit én abszurdnak tartok.
Az viszont szerintem teljesen rendben van, ha önmegjelölésként felvidéki magyaroknak nevezzük magunkat.
Sajnos itthon és az egynyelvű Magyarországon sokan nem tudnak mit kezdeni ezekkel a jelentésbeli árnyalatokkal és különbségekkel, ezért fontos, hogy ezt a történelemoktatásban és magunkban is tisztázzuk” – hangsúlyozta a történész.
A dunaszerdahelyi eset árnyalatai
Hájos feljelentésénél azt mindenképpen figyelembe kell venni, ki is jelentette fel egy szó miatt. A Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete egy szlovák nacionalista szervezet, amely nem először vádaskodik etnikai, nemzeti alapon magyar többségű falvak önkormányzatai vagy azok képviselői ellen. 2022-ben az szúrta a szemüket, hogy a gútai képviselő-testület alakuló ülésén a jelenlévők a magyar himnuszt is elénekelték. Az pedig pláne kontextusba helyezi a történteket, hogy a Komunita Dunajská Streda polgári társulás, amely évek óta a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásáért dolgozik a dunaszerdahelyi régióban, egyértelműen kiállt a város polgármestere mellett. Azt tehát kijelenthetjük, hogy a ZSI hungarofób módon aktivizálta magát.
A magyar mint szitokszó?
A kormányellenes tüntetések során nem volt példa nélküli a hungarofóbia. Valósággal szokássá vált az aktuális szlovák kormány képviselőit párhuzamba állítani a magyarországi kormánnyal. Ez viszont nem mindig történt egyértelműen: jó példa erre a „Fico egy magyar disznó” transzparens. Mert egy dolog Robert Fico miniszterelnököt magyarországi kollégájához, Orbán Viktorhoz hasonlítani, és megint másik általánosan, szitokszóként használni a magyar jelzőt. Hasonló véleményen van Gyenge Veroni slammer is, aki Rastislav Káčer, volt külügyminiszter fogalmazásmódján háborodott fel:
Úgy használta a Felvidék szót, hogy gyakorlatilag egyenlőséget tett a magyarországi és a felvidéki magyarok közé, ráadásul Orbánnal hozta összefüggésbe a fogalmat
– mondta az aktivista, majd kifejtette, hogy ő a problémát az információhiányban látja.
A gond, hogy nincs valódi párbeszéd a két fél között. Szerintem annyi kéne, hogy tisztázzuk azt, ennek van történelmi meg mostani jelentése is. Mert jelenleg ez egy olyan szó, ami összeköt minden magyart Szlovákiában
– fogalmazott.
Mečiarhoz vezetnek a politikai szálak
A Slovenské národné noviny (SNN) a Matica slovenská sajtóterméke, amely nyomtatott formában és internetes portálként egyaránt működik. Emellett képviselteti magát a Facebookon, az Instagramon és egy saját Youtube-csatornával is rendelkezik. Önmagát a Ľudovít Štúr által 1845-ben létrehozott SNN történelmi utódjaként definiálja.
Az internetes portálon olvasható információk alapján a lapnak 8 állandó munkatársa van. A főszerkesztő, Maroš Smolec – aki egyben a Matica slovenská operatív igazgatói feladatkörét is ellátja – 2011 óta vezeti a lapot.
Smolec önmagát egy nemzeti érzetű újságíróként mutatja be az életrajzában, aki korábban több szerkesztőségben (Republika, Slovenská Republika, Národná obroda) is megfordult, de azok mára mind megszűntek, így egy ideig felhagyott az eredeti szakmájával. Ezt az időszakot Smolec a következőképpen írja le:
„A jelenlegi »demokráciában« megismétlődött az 1969-es helyzet. Akkor a kommunisták a prágai tavaszt követően megtisztították a szerkesztőségeket a szovjetellenes újságíróktól – ezúttal a »kártevőírtás« a nemzeti orientációjú újságírók ellen zajlik”.
Az említett Slovenská Republika nevű lap az 1990-es években működött, és nyíltan a Vladimír Mečiar által vezetett HZDS politikáját támogatta. Főszerkesztője, Ján Smolec – aki Maroš édesapja – egy ideig a HZDS színeiben politizált. Az említett sajtóterméktől korántsem állt távol a magyarellenes retorika.
Maroš Smolec később Ján Cuper és Gustáv Krajči (mindketten HZDS) asszisztenseként dolgozott, majd egy ideig Pozsony Főrév (Ružinov) városrészének polgármesteri szóvivője, a Ružinovské ECHO című havilap főszerkesztője, majd a TV Ružinov igazgatója volt.
Külön említést érdemel, hogy az SNN-t működtető Matica slovenská évente részesül állami támogatásban, melynek összegét a szervezetről szóló jogszabályok határozzák meg. A Központi Szerződésnyilvántartás (CRZ) nyilvánosan elérhető adatai alapján a szervezet 2026 februárjában 2 millió eurót kapott a kulturális minisztériumtól, de kisebb szerződéseket kötött a környezetvédelmi és a külügyminisztériummal is.
Összefoglalva tehát: az adófizetői pénzből is működő Matica slovenská egy olyan sajtóterméket tart fenn, amely kifogást emel a Felvidék szó használata ellen, valamint az államnyelvtörvény szigorítását szorgalmazza.
A szerző nem ismeretlen a szlovákiai magyar közösség előtt
A cikk szerzője, Ľudovít Gunčaga a SNN honlapja alapján nem tagja a szerkesztőségnek. A szlovákiai magyar közösség előtt azonban nem ismeretlen a neve: Gunčaga a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesületének (ZSI) tagjaként korábban feljelentést tett a dunaszerdahelyi zászlóállítás ügyében, amelyet a sajtóban csak Trianon-perként emlegetnek. Az ügy egészen 2020-ig nyúlik vissza, amikor egy helyi kezdeményezés keretében egy emlékművet adták Dunaszerdahelyen. Gunčaga a feljelentésében szélsőséges szimbólumok használatára hivatkozott, de a bíróság első fokon felmentette a vádlottakat.
Nem ez volt az egyetlen eset, hogy a ZSI büntetőfeljelentést tett: 2025-ben például Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármestert hallgatta ki a rendőrség, szintén a Felvidéki Vágta, illetve a Felvidéki Fesztivál miatt.
Gunčaga a ZSI honlapján egyébként korábban már publikálta azt a cikket, amelyet később az SNN is átvett, azzal a különbséggel, hogy az eredeti anyagban a szerző az állításait fotókkal is alátámasztja.
A ZSI honlapján emellett számos olyan cikket találhatunk, amelyek szlovákiai magyar rendezvényekről szólnak.
Kapcsolódó cikkünk
A dél-szlovákiai régiókban egymást érik a furcsa feljelentések a nemzetiségi ügyek kapcsán. A feljelentések mögött álló Szlovák Értelmiségiek Egyesülete (Združenie Slovenskej Inteligencie, ZSI) a kilencvenes évek hagyományait követve vallja, hogy Dél-Szlovákia az irredentizmus fellegvára. A parlament kisebbségi bizottságának alelnöke is érintett.
Kinek köszönhető a rengeteg nemzetiségi vonzatú feljelentés?Melyik aktuális politikai szereplő vonódott bele a nemzetvédők tevékenységébe?Mit kifogásol a Szlovák Értelmiségiek Egyesületének jelentése?Miért kellene betiltani a Magyar Szövetséget?
A Szlovák Értelmiségiek Egyesülete dokumentálhatóan nagyjából öt éve foglalkozik aktívan a déli régiók nemzetiségi viszonyainak monitorozásával. A visszásnak tartott fejlemények listázásán túl több esetben is feljelentéseket is tesz. Az elmúlt években többen is szembesültek az ellenük zajló rendőrségi eljárással: Berényi József négy éve került az egyesület figyelmének központjába, dunaszerdahelyi és gútai esetekkel kapcsolatban is nyomozás indult, miután a magyar szimbólumokat és a himnuszt kifogásolták. A múlt héten Bős polgármesterének, Fenes Ivánnak volt jelenése a rendőrségen, méghozzá a településen elhelyezett emléktáblák és megemlékezések kapcsán. A feljelentésáradat borítékolhatóan folytatódik a jövőben is, a ZSI ugyanis aktívan követi a régió eseményeit.
Kapcsolódó cikkünk Bős |
Újabb feljelentést tett a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI), ezúttal Fenes Iván, Bős polgármestere ellen, akit május végén ki is hallgattak emiatt Nagyszombatban. A szervezet a Bősön található 1848–49-es emléktáblát, a turulmadár oszlopot és a polgármester 2023-ban elhangzott trianoni beszédének tartalmát nehezményezte.
Fenes Iván kihallgatását a Büntető törvénykönyv alapvető emberi és szabadságjogok elnyomását célzó mozgalom támogatásának népszerűsítését tartalmazó passzusra hivatkozva rendelték el.
Több pontban is gyanúsították
A nyomozati osztály kétoldalas idézése alapján három tettével követhetett el bűncselekményt.
Elhelyezett egy, az 1848–49-es szabadságharcban kivégzett magyar tábornokokat ábrázoló emléktáblát az Egészségügyi Központ homlokzatán,mellette egy turulmadarat ábrázoló emlékművet állíttatott,valamint a 2023. június 4-én a Bős város által szervezett trianoni békeszerződés aláírásának 103. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott beszédének tartalmát is vizsgálták.
Amennyiben nem jelent volna meg a kihallgatáson, 1660 euróig terjedő pénzbírságot is kiszabhattak volna rá.
Nem veszélyeztetné az ország szuverenitását
Megjelentem a kihallgatáson, ahol elmondtam, hogy a turulmadár egy mitológiai élőlény, a 13 tábornok pedig, akiket kivégeztek, a szabadságért haltak meg. A beszédemet is lefordították, amiről szintén kérdeztek. Ahogy arról is, hogy veszélyeztetni akarom-e az ország szuverenitását és akarom-e, hogy a magyarok által lakott régió elszakadjon Szlovákiától. Elmondtam, hogy nem. Maga a kihallgatás nem is tartott sokáig, tiszteletteljesen bántak velem
– osztotta meg lapunkkal a polgármester. Mindemellett rákérdeztek arra is, hogy bősi ünnepségeken eléneklik-e a Himnuszt és felhúzzák-e a zászlót, azt felelte, igen, hiszen a Himnusz is a miénk, a zászló pedig nemcsak Magyarországé, hanem minden magyaré.
Egyelőre nincsenek további kérdések
A kihallgatáson készült jegyzőkönyvet elküldték az ügyésznek, további kérdések esetén, visszatérnek még az ügyhöz. Amennyiben igazat ad a feljelentőnek a bíróság, az e cikkelyt megszegő állampolgárokat a törvény értelmében enyhébb esetben 5, súlyosabb, a nyilvánosság előtt elkövetett bűntény esetén pedig akár 8 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik.
A „Felvidék” sem tetszett
Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármesterét hasonló feljelentést követően hallgatták ki ez év elején, aki a Felvidéki Vágta és a Felvidéki Fesztivál kifejezések használatáért került bajba. Az állítólagos bűncselekményt azzal követte el, hogy a 2023. július 8-án hetedik alkalommal Dunaszerdahelyen megrendezett sport- és kulturális esemény a „Felvidéki Vágta – Žitnoostrovský galop” nevet viselte. A feljelentő ebben az esetben is a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI) volt, akik szerint a „Felvidék” kifejezésnek revizionista jelentése van.
Ez a szervezet korábban, 2022 decemberében is tett hasonló feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, akkor a magyar himnusz eléneklése miatt, amit a november 22-én tartott gútai alakuló testületi ülésen énekeltek el a megválasztott polgármester beszéde után.
Kapcsolódó cikkünk
Felvidék. Az elmúlt napokban ismételten középpontba került a kifejezés, ami sokak számára semleges jelentéstartalmat hordoz, sokan úgy gondolják, nemzeti identitásuk kulcsfogalma, megint mások meg provokációnak tekintik. De mit jelent valójában a Felvidék szó és miért lehet problémás a használata?
Ahogy arról beszámoltunk, Dunaszerdahely polgármesterét, Hájos Zoltánt a Felvidék szó használata miatt hallgatták ki rendőrök. A feljelentést a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI) tette, mivel szerintük a kifejezés revizionista jelentéssel bír, a dunaszerdahelyi önkormányzat pedig két rendezvényének nevében is ezt használta: Felvidéki Vágta és Felvidéki Fesztivál. Hogy bűnösnek találják-e Hájost alapvető emberi és szabadságjogok elnyomását célzó mozgalom támogatásában, kérdéses. Maga az eset viszont jól rávilágít egy létező problémára:
helyénvaló vagy jogtalan a Felvidék kifejezés?
Mit jelentett?
A történelmi tények alapján eredetileg a „Felvidék”, illetve korábbi változatai, mint a „Felföld” vagy „Felső-Magyarország”, földrajzi kifejezések voltak, amelyek a történelmi Magyarország északi, illetve hegyvidéki területeire utaltak.
Liszka József néprajzkutató szerint a „Felvidék” szó első említése konkrétan Kossuth Lajostól származik 1848-ból, amikor
a történelmi Magyarország északi, főként szlovákok és németek lakta részeit illette ezzel a névvel.
A 19. század második felében viszont beállt egy jelentésváltozás, vagy legalábbis a fogalom politikai töltetet kapott.
Hogyan vált terheltté?
Grünwald Béla magyar nacionalista politikus 1878-ban például A Felvidék. Egy politikai tanulmány címmel jelentetett meg röpiratot, és ebben már tükröződik egyfajta lenéző attitűd a szlovák közösség felé.
„Ebben Grünwald meghatároz egy programot, amelynek lényege kettős. Egyrészt Magyarország erőteljes központosítását javasolja a nemzetiségi régiók nagy száma miatt. Másrészt arra mutat rá, hogy amikor ő ezt 1878-ban megírta, Magyarországon nagyjából 8 millió nem magyar és 7 millió magyar élt.
Ezért szerinte a 19. század végi magyarság missziója »nem az, hogy hódítsunk, terjeszkedjünk az országon kívül (…) A mi missziónk az ország határain belül van, s abban áll, hogy töltsük be az államot legvégső határáig.«
Azaz nem gyarmatosítani kell valahol Afrikában és a Távol-Keleten, hanem az országot kell magyarrá tennünk” – mondta Grünwlad felfogásáról Szarka László történész, hozzátéve:
„Ennek érdekében az akkori országgyűlési képviselő szerint az iskolákat olyanná kell tenni, mint egy gép.
Ebbe az egyik oldalon be kell tenni a tót fiúcskát, a másik oldalon pedig előjön belőle egy magyar úriember.
Grünwald szélsőséges nacionalista okfejtése miatt a Felvidék szó használata erősen irritálta a szlovák közösséget” – fejtette ki a történész, milyen hatást gyakorolt Grünwald publikációja.
Arról van szó tehát, hogy a Felvidéket mint kizárólag csak magyarokat illető vagy magyarok lakta területi egységet próbálták láttatni egyesek. Ez pedig, mint eredeti használata is suggalja, távol állt a valóságtól, mivel ahogy Liszka is írja:
„a »Felvidék« (már ha egyáltalán pontosan körvonalazható ez a térség, amit kötve hiszek) multietnikus régió, s nem csak magyarok lakják”.
A helyzet tovább bonyolódott Csehszlovákia létrejöttével 1918-ban. Ekkor a magyar közvélemény számára a Felvidék már egyértelműen a Magyarországtól elcsatolt északi területeket jelentette.
1938-ban pedig, amikor a magyar többségű dél-szlovákiai területek visszakerültek Magyarországhoz, a magyar sajtó „a Felvidék visszatéréséről” írt, ami tovább erősítette a kifejezés politikai konnotációját.
Mit jelent ma?
Ma főként a dél-szlovákiai magyarlakta régiók megnevezésére használják a kifejezést. Érdemes ezzel együtt tudatosítani, hogy politikailag mennyire terhelt, jelentése folyamatosan változott és mára nem egy behatárolható földrajzi területet, hanem sokkal inkább identitást jelöl.
A Felvidék szó mára – tetszik vagy nem tetszik – olyan területi önmegjelölés, amelyet a szlovákiai magyarság használ, a Csallóköztől a Bodrogközig terjedő területre. Hivatalosan dél-szlovákiai magyarok vagyunk, de nemzeti önmegjelölésként mára egyre gyakrabban felvidékieknek nevezzük magunkat
– véli Szarka.
Előfordul viszont az is, hogy a magyar nyelvhasználatban időnként Szlovákia egészére alkalmazzák, ami szlovák részről joggal válthat ki ellenérzéseket, mivel sokan ezt a magyar történelmi narratíva folytatásának vagy a magyarosítási törekvések visszaidézésének tekintik. És egyébként is hiba lenne nem belátni: Szlovákia teljes területére Szlovákiaként hivatkozni nemcsak pontosabb, de értékítéletmentes.
„Vannak, akik egész Szlovákiát továbbra is Felvidéknek nevezik, s még az is előfordul, hogy délfelvidéki magyarokról beszélnek, amit én abszurdnak tartok.
Az viszont szerintem teljesen rendben van, ha önmegjelölésként felvidéki magyaroknak nevezzük magunkat.
Sajnos itthon és az egynyelvű Magyarországon sokan nem tudnak mit kezdeni ezekkel a jelentésbeli árnyalatokkal és különbségekkel, ezért fontos, hogy ezt a történelemoktatásban és magunkban is tisztázzuk” – hangsúlyozta a történész.
A dunaszerdahelyi eset árnyalatai
Hájos feljelentésénél azt mindenképpen figyelembe kell venni, ki is jelentette fel egy szó miatt. A Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete egy szlovák nacionalista szervezet, amely nem először vádaskodik etnikai, nemzeti alapon magyar többségű falvak önkormányzatai vagy azok képviselői ellen. 2022-ben az szúrta a szemüket, hogy a gútai képviselő-testület alakuló ülésén a jelenlévők a magyar himnuszt is elénekelték. Az pedig pláne kontextusba helyezi a történteket, hogy a Komunita Dunajská Streda polgári társulás, amely évek óta a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásáért dolgozik a dunaszerdahelyi régióban, egyértelműen kiállt a város polgármestere mellett. Azt tehát kijelenthetjük, hogy a ZSI hungarofób módon aktivizálta magát.
A magyar mint szitokszó?
A kormányellenes tüntetések során nem volt példa nélküli a hungarofóbia. Valósággal szokássá vált az aktuális szlovák kormány képviselőit párhuzamba állítani a magyarországi kormánnyal. Ez viszont nem mindig történt egyértelműen: jó példa erre a „Fico egy magyar disznó” transzparens. Mert egy dolog Robert Fico miniszterelnököt magyarországi kollégájához, Orbán Viktorhoz hasonlítani, és megint másik általánosan, szitokszóként használni a magyar jelzőt. Hasonló véleményen van Gyenge Veroni slammer is, aki Rastislav Káčer, volt külügyminiszter fogalmazásmódján háborodott fel:
Úgy használta a Felvidék szót, hogy gyakorlatilag egyenlőséget tett a magyarországi és a felvidéki magyarok közé, ráadásul Orbánnal hozta összefüggésbe a fogalmat
– mondta az aktivista, majd kifejtette, hogy ő a problémát az információhiányban látja.
A gond, hogy nincs valódi párbeszéd a két fél között. Szerintem annyi kéne, hogy tisztázzuk azt, ennek van történelmi meg mostani jelentése is. Mert jelenleg ez egy olyan szó, ami összeköt minden magyart Szlovákiában
– fogalmazott.
A múlt és a jelen emberei
Az, hogy pontosan ki is áll a feljelentések és a monitorozás mögött, nem teljesen világos. A ZSI a nemzetiségi ügyekben deklaráltan a társulás mellett működő úgynevezett „szlovák–magyar kapcsolatok szakértői bizottságára” támaszkodik, az érintett bizottság dolgozta ki az irredenta aktivitásokról szóló jelentést – benne az utalásokkal a feljelentésekre. A testület a párkányi születésű, kulturológus végzettségű és a Matica slovenskában is aktív Margaréta Vyšná koordinálásával ténykedik. Vyšná szakterülete a szlovák kultúraszervezés a déli járásokban, rendszeresen ő publikálja a bizottság állásfoglalásait az aktuális, jellemzően szlovákiai magyar érintettségű témák kapcsán.
A bizottság tagjainak névsora több állásfoglalás alatt is feltűnik és időnként változik. Vannak állandó tagok, akik neve a magyar közösség előtt is ismert: például Rafael Rafaj, az SNS volt képviselője és egyik legaktívabb tagja – aki 2022-ben egyébként belépett a Republika pártba. További két volt SNS-képviselő, a nyugdíjas Štefan Paulov és Jozef Prokeš is feltűnik a tagok között, dél-szlovákiai érintettsége van Edita Rechtorisová ógyallai vállalkozónak.
Noha leginkább visszavonult politikusok kapnak szerepet a szervezetben, a jelenlegi kormánykoalíció is személyesen kötődik az ZSI tevékenységéhez. A szakértői bizottság tagjai között 2024 végén egy nyelvi jogi állásfoglalásban ugyanis felbukkant Ivan Hazucha mérnök neve.
Hazucha jelenleg is aktív parlamenti képviselő a Smer színeiben, rimaszombati születésű és a Matica slovenská aktív tagja, ráadásul a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának alelnöke. 2024 májusában Rimaszombatban a Matica slovenská rendezvényén foglalkozott többek között a magyar településeken megszűnő szlovák iskolák kérdésével. Hazucha lapunknak elmondta, hogy valóban tagja a szakértői bizottságnak, de annak tevékenysége nem esik a ZSI hatáskörébe. A rimaszombati képviselő állítása szerint nem vett részt a jelentés megírásában, de ismeri annak tartalmát és „nagyon súlyosnak tartja”.
Ideális esetben mindenkinek el kéne olvasnia és annak alapján kialakítania a saját véleményét
– jelentette ki Hazucha.
Minden bokorban irredenta
Bár az nem teljesen világos, hogy pontosan ki is a legaktívabb a Szlovák Értelmiségiek Egyesületében és a magyar szakértői csoportjában, a társulás az egyik kiemelt feladatának tekinti a nemzetiséginek tartott visszaélések dokumentálását – és az esetek nagy részében feljelentéssel is megpróbálkozik. Az interneten is fellelhető, 2023-as jelentés a „dél-szlovákiai irredentizmus növekedéséről” részletesen taglalja, mi minden sorolható ebbe a kategóriába. A 2021 és 2023 közötti fejleményeket taglaló kiadvány terjedelmes anyag, 244 oldalon keresztül sorolják a sérelmeket és az esettanulmányokat.
Általánosságban véve elmondható, hogy az ZSI szerint több fronton is zajlik a szlovák állam hatalmának aláásása – például a nemzetközi kapcsolatok, a kultúra, a sport, az iskolaügy, a vállalkozások, a politika és az egyházpolitika terén. A szuverenitás megsértése több módon történhet, a szimbolikus megemlékezések mellett jellemzően azokat a kezdeményezéseket listázzák, amelyeknek köze van a kisebbségpolitikához.
Az egyesület kiindulópontja, hogy „Magyarország (…) rendszerszinten a Szlovák Köztársaság meggyengítésén és széthullásán dolgozik.” A ZSI úgy látja, hogy ezek az ambíciók száz év alatt sem változtak, ráadásul a szlovák állam a széthullás küszöbén áll a hatóságok tehetetlensége miatt. A szakértői bizottság szerint a magyar terv a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 nevű iratból fejthető meg, ami az önkormányzatiság és az autonómia minél szélesebb körű megvalósításával számol és azzal, hogy a magyar régiók a jövőben egy gazdasági egységet alkotnak. A koncepciót egyébként Szász Jenő Nemzetstratégiai Kutatóintézete dolgozta ki, de aligha nevezhető hivatalos, a magyarországi külpolitikát befolyásoló dokumentumnak. Említésre kerül több más stratégiai dokumentum is, például a valóban relevánsnak tekinthető, déli régiók gazdasági összekapcsolására törekvő Baross Gábor terv. A Szlovák Értelmiségiek Egyesülete szerint a szlovák állam felszámolását elősegíti a történelmi kerettanterv, amely azt sugallja, hogy a Magyar Királyság előtt nem létezett érdemi államalakulat a régióban, de a Selye János Egyetem és a Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) szintén cinkosai a folyamatnak.
Kapcsolódó cikkünk Gúta |
A Legfőbb Ügyészségnek címzett panaszt a két éve létező Szlovák Értelmiségiek Egyesülete (Združenie slovenskej inteligencie, ZSI) jegyzi. Halász Béla (független) polgármester lapunknak elmondta, továbbra sem lát kivetnivalót a magyar himnusz eléneklésében.
A november 22-én tartott gútai alakuló ülés – amelyről lapunk is beszámolt – annak rendje és módja szerint a szlovák himnusszal kezdődött. A magyart nem egész 40 perc múlva, Halász Béla kérésére énekelték el, miután az újonnan beiktatott polgármester befejezte a beszédét.
„Magyar revizionizmus”
A magyar himnusz elhangzásáról a Felvidék.ma hírportál tudósításából szerzett tudomást a ZSI – legalábbis erre a cikkre hivatkoznak a honlapjukon a napokban közölt szövegben. Ebben többek között az áll, hogy
„a magyar revizionizmus folyamatában résztvevő aktivisták sajnos az állami közintézmények szintjén sem haboznak megszegni a Szlovák Köztársaság törvényeit”.
A ZSI szerint a magyar himnusz eléneklésével Gútán megsértették az állami jelképeiről és azok használatáról szóló törvény 13. paragrafusának második bekezdését. Itt ugyanis az szerepel, hogy egy másik állami himnusz akkor hangzik el Szlovákiában, ha az adott helyszínen jelen van annak hivatalos delegációja – ám ez nem érinti a fizikai és jogi személyek arra való jogát, hogy ezt mégis megtegyék. A ZSI szerint ugyanakkor a gútai képviselő-testület az államhatalom közfeladatot ellátó szervének minősül, s ezért nem vonatkozik rá az utóbbi kitétel. Így pedig megsértették az alkotmány 34. cikkelyének harmadik bekezdését, mely szerint „a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok ezen alkotmányban lefektetett jogai nem vezethetnek a Szlovák Köztársaság területi egységének és szuverenitásának veszélyeztetéséhez és a többi lakosság diszkriminációjához”. Emiatt a ZSI veszélyeztetve látja Szlovákia területi integritását, valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy Gútán még a büntető törvénykönyv közfeladatot ellátó személyek bűncselekményeiről szóló szakaszát is megsértették. A Legfőbb Ügyészséget arra kérik, hogy folytasson le részletes vizsgálatot az ügy kapcsán, ha pedig bebizonyosodik a törvényszegés, szükségesnek látják a megfelelő büntetőjogi és személyi következmények megtételét.
Halász: nincs alapja a panasznak
Az eset kapcsán állásfoglalást kértünk Halász Bélától. „Mindig megnézzük, hogy ki az, aki a feljelentést teszi. Szerintem őket minősíti, ami az internetes oldalukon látszik. Szerencsétlen csoportosulásnak tartom ezt. Próbálják meglovagolni ezt a dolgot” – mondta az Új Szónak a gútai polgármester, majd hozzátette, szerinte teljesen természetesnek kell lennie annak, hogy egy magyarok lakta településen a szlovák mellett a magyar himnuszt is eléneklik a képviselők, Gútán pedig ez teljesen spontán módon zajlott. A ZSI cikkében olvasható jogi hivatkozásokat már jogászokkal is megnézették, s úgy látják, nincs alapja a panasztevésnek – mit több, valójában a szlovák egyesület kelti rossz hírét a városnak és polgármesternek, amely szintén büntetőjogi következményeket vonhat maga után.
„Megvárjuk, hogy egyáltalán érkezik-e valami a Legfőbb Ügyészségtől ezzel kapcsolatban. Ha nem, akkor nem foglalkozunk vele, nem szeretnénk piedesztálra helyezni ezt a csoportosulást”
– mondta Halász.
Az eset kapcsán megkerestük a ZSI-t és a Legfőbb Ügyészséget is. Ha válaszolnak, azzal majd külön cikkben foglalkozunk.
Mi az a ZSI?
A polgári társulásként működő szervezet honlapja (aki szeretné, itt elmélyülhet az előzményekben) szerint 2020-ban alakultak, s jelenleg a Turócszentmártoni járásban található Szucsányban (Sučany) van a székhelyük. A honlapjukon közölt cikkek alapján különös figyelmet szentelnek a magyar nacionalizmusnak, amely szerintük Szlovákia területi integritását fenyegeti. Alelnökük idén számos szöveget közölt a témában. Emellett pedig például arról is cikkeztek már, hogy Jozef Tiso valójában nem volt háborús bűnös, míg az egyik első kiadványuk František Vnuk szlovák nacionalista szerző Aleksander Machról szóló könyvének harmadik kiadása volt. Mint ismeretes, Mach a klerofasiszta Szlovák Köztársaság belügyminiszteri, valamint a Hlinka-gárda főparancsnoki posztját is betöltötte.
Nyugatra fókuszálva
Bár a jelentés a nevében országosan foglalkozik a magyar térnyeréssel, a listázott sérelmek közül feltűnően sok olyan eset kerül említésre, amely Dunaszerdahely önkormányzatához kötődik, esetileg Bős, Gúta, Komáro, vagy határ menti projektek kerülnek még elő a példák között. Közép- és Kelet-Szlovákia az irredentizmus szempontjából a ZSI szerint gyakorlatilag nem is létezik. A korszellemnek tudható be, hogy a jelentés kiemelt célpontja Gyimesi György, aki 2021 és 2023 között egyedüli parlamenti képviselőként foglalkozott a kisebbségi jogkiterjesztéssel.
A kultúra és sport területén a ZSI nehezményezi Dunaszerdahely stratégiáját, mivel a város 2020-tól a magyar vonatkozású ünnepeken kitűzi a magyar zászlót – ez a társulás szerint feszültséget vált ki a helyi közösségben. Említésre kerül az Új Egység mozgalom trianoni motoros rendezvénye és az, hogy a Daniel Lipšic vezette Különleges Ügyészség nem volt hajlandó érdemben is cselekedni a ZSI hazaárulást említő beadványaival kapcsolatban. Szladits Károly jogász szobrának felállítása, valamint a lakosságcserére és a magyarok deportálására emlékező 2023-as konferencia szintén zavarja az egyesületet, a szlovák szervezet olyan ellenemlékművet emelne, ami a drasztikus magyarizációra és a szlovákok 1938–45 közti jogfosztására emlékeztet.
A dunaszerdahelyi sérelmek között szerepel, hogy a társadalmi tér a városban „magyarizálódik” – példa erre a Csemadok Duna Menti Tavasz színjátszó fesztivál 40. évfordulójára emlékező plakettje, az utcák célzatos elnevezése, de az is, hogy az I. és II. világháború emlékére készült emlékművön a szlovák felirat az előtérben elhelyezett márványtömbre fért „csak” fel.
Irredenta kulturális eseménynek számít a Pázmaneum Polgári Társulás gálaestje, a Magyar Majális, a bősi magyar zászlóállítás, a trianoni fáklyás menet. Túllépve a dél-szlovákiai régión a Sine Metu társulás Szilágyi Dezső tátrai turizmusfejlesztésre utaló, tarajkai kilátón újraavatott emlékplakettje sem jutott át a ZSI nemzetiségi kritériumain.
Bajkeverő iskolák és vállalkozók
„A gyermekeket a magyar tannyelvű óvodákban és iskolákban rendszerszinten ellenségesre nevelik a szlovák államisággal szemben” – állapítja meg a ZSI a jelentésben és káros példaként említi a tömegeket egyesítő és civil szervezetek által megvalósított trianoni összetartozás táncát, valamint a dunaszerdahelyi szlovák nyelvű iskola megszüntetését – ez ügyben egyébként Berényi József megyei alelnököt is kihallgatta a rendőrség, 2021-ben. Feketelistára került a magyar óvodaépítés (szintén egyetlen konkrét dunaszerdahelyi példával illusztrálva), a Rákóczi Szövetség Szülőföldön magyarul programja és a dunaszerdahelyi MCC, amely „irredenta oktatási szervezet” megjelölést kapott.
A következő fejezet a vállalkozásoké, a ZSI bevezeti a „Szlovák Köztársaság-ellenes vállalkozási tevékenységek” fogalmát. Ilyet végez, aki erősíti a magyar vállalkozók piaci pozícióit, a gazdasági autonómiát, vagy megszilárdítja a magyar–magyar vállalkozói kapcsolatrendszert.
Némileg zavaros összefüggéssel említi a jelentés Világi Réka 78 vállalatos céghálózatát és Világi Oszkár nagyvállalkozó szponzorációs tevékenységét a Felvidéki Vágta és a fesztiválok kapcsán. A jelentés sajátos színfoltja egy lakosági panasz a Billához, amelynek célpontja a dunaszerdahelyi részleg biztonsági őre, aki „Magyarul!” kijelentéssel kommentálta a hangosbemondó értesítését. Egy öntudatos és kiváló hallással rendelkező szlovák hazafi meghallotta a kijelentést és írásos panaszt tett a cégnél.
Külön fejezetet kapott az éves szinten megrendezett Felvidéki Vállalkozói Expo, valamint – szintén némileg érthetetlen módon kiemelve a többi hasonló együttműködés közül – a párkányi régió községeit tömörítő Ister-Granum társulás, amely a ZSI szerint egy „magát európainak álcázó magyar–magyar együttműködés,” valamint az a tény, hogy a lévai kórház feliratait állítólag Gyimesi György nyomására kétnyelvűsítették.
Politikai sérelmek
A Szlovák Értelmiségiek Egyesülete a jelentés politikai szekciójában említi a gútai képviselő-testületi himnuszéneklés ügyét, valamint az április 12-i, Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjának bevezetésére irányuló törekvéseket. A ZSI szerint az, hogy ezzel a témával egyáltalán foglalkozhatott a parlament, az elemi tájékozatlanság jele, mivel a szlovák képviselők nem tudtak eleget az 1938-as kitelepítésekről és arról, hogy ennek apropóján inkább november másodikát kellene az üldözött és kitelepített szlovákok emléknapjává nyilvánítani.
Ódor Lajos kinevezése ügyvezető miniszterelnöknek egy bekezdést ért meg a jelentésben, itt említik meg azt is, hogy az akkor még Bukovszky László vezette kisebbségi bizottság egyik hosszú távú célja Szlovákia multietnikus állammá változása – aminek egyik jele a vietnámi kisebbség hivatalos elismerése. Külön szekciót kaptak a magyarországi politikusok szlovákiai megnyilvánulásai: Pánczél Károly kijelentései az elszakított területekről, Navracsics Tibor 2023. szeptemberi „irredenta” vizitje, Szijjártó Péter külügyminiszter gútai és dunaszerdahelyi látogatása (a szlovák külügy részvétele nélkül), Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter 2023. októberi komáromi útja, valamint Zsigmond Barna Pál képviselő dunaszerdahelyi munkaútja.
A ZSI kritikájából nem marad ki a Magyar Szövetség sem – a szakértői csoport szerint a párt programja egyenesen alkotmányellenes, mivel szorgalmazza egy kisebbségvédelmi törvény elfogadását. Ez a szlovák nemzetvédők szerint átlépi a törvény által biztosított kereteket, mivel előnyben részesíti a magyar kisebbséget másokkal szemben, meghaladja Szlovákia nemzetközi keretvállalásait és még a hazai jogrendbe is beavatkozik. A kisebbségi törvény mellett a magyar egyházmegyére, az állami szimbólumokra, a vasúti kétnyelvűségre és a magyar segélyhívó vonalakra vonatkozó célkitűzések is jogsértőek – utóbbi azért, mert akár járhatna a vietnámiaknak is.
Őry Pétert, a Magyar Szövetség jelenlegi alelnökét a „szlovákellenes ultraaktivizmus” képviselőjeként említi a dokumentum, Ravasz Ábelt az új kisebbségek – például a goralok – öntudatosodási ösztönzése miatt vonják felelősségre, Gyimesi György pedig visszatérő szereplőként kap bírálatot a kisebbségi vonatkozású célkitűzéseiért.
Esterházy János emlékének ápolása kapcsán a Szövetség a Közös Célokért („ultrairredenta társulás”) is említésre kerül, csakúgy, mint a martosi Esterházy Akadémia.
A ZSI zárómegállapításában kijelenti, hogy a szlovák intézmények tétlenül nézik az állam szétesését és szabad kezet engednek a magyar terjeszkedésnek. A bűnüldöző szervek „végső soron felelőtlenül együtt dolgoznak a magyar irredentával, aminek nincs párja egy szomszédos államban sem” – panaszkodik a társulás. Mindenesetre a feljelentésekkel következetesen foglalkoznak továbbra is.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
