A Lipcsében kutató svéd Svante Pääbo kapja az emberi evolúcióval és az ember őseivel kapcsolatos felfedezéseiért az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentette be a Nobel-díj Bizottság Stockholmban. Pääbo többek között kimutatta, hogyan befolyásolják a neandervölgyi gének az emberi egészséget a mai napig.
Hol vannak az ember gyökerei? Miben különbözik a Homo sapiens a többi korai embertől? Miért maradt életben? Ezek azok a kérdések, amelyek Svante Pääbo kutatásainak középpontjában állnak hosszú évek óta.
Az idén 67 éves kutatónak többek között sikerült szekvenálnia a neandervölgyiek genomját. Ennek során felfedezte, hogy ennek a kihalt emberi fajnak a nyomai az emberi genomban is megtalálhatók. A korai emberek génjei még ma is befolyásolják az emberi életet, például azt, hogy az immunrendszer hogyan reagál a fertőzésekre. Pääbo, aki a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben dolgozik, egy korábban ismeretlen emberi őst is felfedezett: a gyenyiszovai embert.
A paleogenetika úttörője
Munkája során a svéd genetikus egy teljesen új tudományágat hozott létre: a paleogenetikát, amelynek tárgya a fossziliákból és őskori leletekből származó genetikai minták elemzése. A kutató feltárta „a genetikai különbségeket“ a ma élő emberek és a kihalt ősök között, és „felfedezései megalapozták annak kutatását, hogy mi tesz minket, embereket olyan egyedivé“ – méltatta Pääbo eredményeit a Nobel-bizottság.
Kémiai Nobel-díjat kapott három molekuláris kutató
Az idei kémiai Nobel-díjat az amerikai Carolyn Bertozzi és Barry Sharpless, valamint a dán Morten Meldal kapja. A molekuláris kutatások terén elért eredményeikért kapnak kitüntetést – jelentette be ma Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
A kutatók által kifejlesztett kattintáskémia „zseniális eszköz a molekulák építéséhez”. Ez a második Nobel-díj Sharpless számára, aki 2001-ben kapta meg az elismerést.
Sharpless és Meldal lefektette a kémia e funkcionális formájának alapjait, amelyben a molekuláris építőelemek gyorsan és hatékonyan kapcsolódnak össze – olvasható a Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében. Bertozzi pedig új dimenzióba emelte a kattintás kémiáját, és elkezdte azt élő szervezetekben alkalmazni.
A kattintáskémia a funkcionalizmus korszakába vezette a kémiát. Ez „a legnagyobb hasznot hozza az emberiség számára” – folytatta a közlemény.
A díj tízmillió svéd koronával (mintegy 920 000 euró) van dotálva. A díjat évente december 10-én, az alapító, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Makovitzky József, a Heidelbergi és a Frankfurti Egyetem professor emeritusa, az MTA külső tagja
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
