Október 29-én egy fordulóban választjuk a megyei elnököket, ezzel történelmi esély kínálkozik a magyar közösség előtt, hogy visszakerüljön a szlovákiai politika élvonalába. Berényi József, Nagyszombat és Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke a Nézőpont stúdiójában arról is beszélt, melyek a megyei testületek hatáskörei, és milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítani a magyarlakta járásokban a most záruló ciklusban.
A megyei választásokon rendre alacsonyabb számban járultak urnákhoz a választók, pedig a magyar közösség szempontjából is fontos hatáskörök tartoznak a megyékhez. Melyek a megyei testületek legfontosabb kompetenciái?
Csenger Tibor: Valóban fontos tisztázni, mely területek tartoznak a megyék hatáskörébe. Első helyen említeném az infrastruktúrát: a megyék feladata a másod- és harmadosztályú utak és az azokhoz tartozó hidak karbantartása, felújítása. Ez körülbelül 75 százalékát képezi a Nyitra megye területén lévő úthálózatnak. Hasonlóan fontos az iskolaügy, hiszen a megyék látják el a középiskolák fenntartói feladatait. A harmadik nagy terület a megye által fenntartott szociális intézmények működtetése. Ugyancsak a megyék feladata a közösségi közlekedés biztosítása, gondolok itt a távolsági autóbuszjáratok üzemeltetésére.
A végére hagytam az egyik legnagyobb területet, a kulturális intézmények fenntartását – a déli régióban ilyen kiemelt intézmény a Komáromi Jókai Színház, de ide tartozik számos intézmény – például a könyvtárak, a galériák és a múzeumok is.
Ezen felül a sport, a kultúra és az idegenforgalom területén működő civil szervezetek támogatására is biztosítunk forrásokat.
Berényi József: A Csenger Tibor által felsoroltakhoz még hozzátenném a határon átnyúló együttműködést. Hat megye együttműködésével létrehoztuk a Rába–Duna–Vág euerorégiót. Ennek köszönhetően többször is sikeresen pályáztunk, legyen szó a kis alapról, vagy a nagyobb uniós pályázati kiírásokról. Az sem mellékes, hogy a kis pályázatok esetében, mivel a megyeelnökök ezt a területet átadták az alelnököknek,
az eurorégió nem hivatalos munkanyelve a magyar volt. Azt gondolom, annak idején Clemenceau-ék Trianonban nem így gondolták, hogy még száz év elteltével is lehetőség lesz erre.
Azt is tegyük hozzá, hogy a 2001-ben megrajzolt megyehatárok évszázadok során kialakult természetes régiókat szakítanak ketté. Ez különösen szembeötlő Nagyszombat megye esetében.
Berényi József: Ez pontosan így van, elég a térképre tekinteni. A megye összes járása szomszédos egy másik megyével. Ennek hatása megmutatkozik abban is, hogy a középiskoláink sok esetben gyűjtőiskolaként működnek. Konkrét példával élve, a galántai gimnázium fogadja a szenci és a vágsellyei magyar diákokat is. Előbbi Pozsony, utóbbi Nyitra megyéhez tartozik.
Térjünk át a most záruló ciklus értékelésére. Milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítaniuk a kivételesen öt évre nyúló időszakban?
Berényi József: Azzal kezdeném, hogy a pandémia ellenére is részben sikerült teljesítenünk a vállalásunkat, hogy a ciklus végéig felújítjuk a sportpályákat, sportlétesítményeket. Az egyik legnagyobb megvalósult beruházás a galántai gimnázium uszodájának felújítása volt, ugyanez a rekonstrukció megtörtént a dunaszerdahelyi sportgimnáziumban és a vidékfejlesztési szakközépiskolában is. A Vámbéry Ármin Alapiskola és a Szabó Gyula Alapiskola is kaptak egy új sportpályát. A nagyobb beruházások között említhetem a nagymegyeri kereskedelmi akadémia kollégiumának felújítását. Ami pedig a szívemhez nagyon közel álló fejlesztés, az Alsószeliben lévő gőzmalmot a megye megvásárolta, és múzeummá alakította át. Az impozáns épületben az országban egyedül itt működik gőzmalom múzeum. A másik nagy terület, az infrastruktúra karbantartása, ami véget nem érő mókuskerék.
A megyén áthaladó óriási kamionforgalom komoly kihívás, hiszen az úthálózatot nem ilyen teherbírásra tervezték, vagyis a karbantartás folyamatos feladatot jelent.
Annak érdekében, hogy a felújított utak teherbíróbbak legyenek, új technológiával végezzük a karbantartást. Ez azonban megnöveli a költségeket, és elnyújtja a felújítási munkálatokat is. Ezért is kérem a türelmét az autósoknak, akik az érintett szakaszokon utaznak!
Nyitra megyében ciklusokon keresztül összezárt a szlovák nagykoalíció, s ez hátrányosan érintette a déli járásokat. Mennyiben volt más a most záruló ciklus?
Csenger Tibor: Nyitra megyében hét járásból ötben élnek nagyobb számban magyarok, az elmúlt öt évben minden járásban sikerült kisebb-nagyobb beruházást megvalósítani. A ciklus elején a legnagyobb igény az utak felújítására mutatkozott. Szerencsés körülmény, hogy főként az utóbbi két évben lehetőség volt az uniós források felhasználására is. Jórészt a tervek szerint zajlik a másodosztályú utak rekonstrukciója, vannak szakaszok, amelyeket már felújítottunk, s vannak, amelyek átcsúsznak a 2023-as évre. A harmadosztályú utak felújítására évi hétmillió eurót fordítottunk, ami évente kétmillió euróval több, mint az előző ciklusban. Mindent összevetve a megyében 630 kilométer utat sikerült felújítani.
Mivel a korábbi ciklusokban elhanyagolták a déli régió útjait, az utóbbi öt évben elvégzett útkarbantartás hatvan százaléka a déli járásokban valósult meg, amivel a korábbi aránytalanságot sikerült kiegyenlíteni.
Az uniós források bevonásával 18 megyei fenntartású intézmény épületének energiahatékonyságát növeltük meg. Kiemelném a komáromi Selye János Gimnázium épületének teljes külső felújítását, de a Jókai Színházban is komoly felújítás történt. Megújult a komáromi ipari szakközépiskola és az érsekújvári elekrotechnikai szakközépiskola épülete és a szaktantermek is. Külön kiemelném, hogy Ipolyságon, ahová korábban végképp nem érkezett ilyen célra megyei forrás, a gimnáziumban és a szolgáltatói szakközépiskolában is megtörtént a rekonstrukció.
Berényi József: Hozzátenném, hogy mi Nyitrával összevetve kisebb területű megye vagyunk, s mondjak konkrét számokat is, a ciklus során összesen 208 kilométernyi utat újítottunk fel, ebből 45 kilométer esik a Galántai és a Dunaszerdahelyi járásra, ami magasabb arány, mint ami a népesség számából következne.
Fontosnak tartom még, hogy mindkét megye alaposan kivette a részét a Covid elleni küzdelemből. Arra törekedtünk, hogy a polgárok anyanyelvükön is a legszélesebb körű tájékoztatást kapják. Ezért alakítottunk ki megyei oltóközpontot Dunaszerdahelyen is.
Október 29-én a korábbiaktól eltérően a megyei elnökökről egy fordulóban döntünk. Bár a magyarság mindkét megyében számszerű kisebbségben van, mivel a szlovák szavazatok megoszlanak, ez lehetőséget kínál arra, hogy először kerülhessen magyar politikus a megyék élére. Adódik a kérdés, milyen többletlehetőséget jelentene, ha megyeelnökként dolgozhatnának a következő időszakban?
Berényi József: Az energiaválság miatt olyan gazdasági krízis előtt állunk, amelynek még csak nem is látjuk az igazi mélységét. Emiatt aztán nem is szeretnék semmilyen felelőtlen ígéreteket tenni a jövőre nézve. A korábbiaknál intenzívebben kell foglalkoznunk a közintézményeinknek otthont adó épületek energiahatékonyságának növelésével. Az előző öt évben mintegy hétmillió eurót költöttünk ilyen beruházásokra, ezt az összeget a jövőben biztosan meg kell emelni. Ezen túlmenően folytatni kell az útfelújításokat, a szociális intézményekben lakóknak meg kell őrizni azt a komfortot, amit eddig biztosítottunk.
El kell érni azt, hogy az energiaválság miatt az iskolák ne kényszerüljenek a távoktatásra. Szülőként magam is tapasztaltam, a diákok mennyit veszítettek amiatt, hogy a Covid miatt hónapokig nem ülhettek be az iskolapadokba.
Továbbra is feladat marad a kétnyelvűség érvényesítése: ez Dunaszerdahelyen könnyebb és egyszerűbb, de a Galántai járásban ezért már meg kell küzdeni. Amire nagyon büszke vagyok, hogy a csapatomnak sikerült elérni, azokon a településeken, ahol a törvény lehetővé teszi a magyar nyelvhasználatot, az összes intézményünk igazgatója tud magyarul is. Mivel általában a magyarok tanulnak meg szlovákul, s a szlovák közösség még nem különösebben beszéli a magyar nyelvet, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézményvezetők többnyire magyar nemzetiségűek. Az intézményvezetőknek komoly felelőssége, hogy a kétnyelvűséget érvényre juttassák, mi a megyei képviselőkkel együtt erre ösztönözzük őket. Ahogy a kérdésében utalt rá, valóban óriási esély kínálkozik, hogy mindkét megyében magyar megyeelnököt válasszanak. Ilyen közel a megyék fennállása óta ez a lehetőség még sosem volt. A kérdés az, érzékelik-e a súlyát a választók, mekkora nagy dolog lenne Szlovákiában, ahol szándékosan a magyarság kárára húzták meg a megyehatárokat, hogy magyar megyeelnök legyen. Ez a közösségünk számára komoly önbizalomerősítő fordulat lenne, nem mellesleg ezáltal visszakerülnénk a szlovákiai politika élvonalába.
Ahogy az 1998-as kormányalakítást követően bebizonyítottuk, a magyar államtitkárok, miniszterek megállják a helyüket, lehetőséget kapnánk arra, hogy bizonyítsuk, egy magyar politikus is képes mindenki javára vezetni a megyét. Ha a magyarság bekapcsolódik az ország irányításába, az jó a magyaroknak, jó a szlovákoknak, mindenkinek jó.
Berényi József említette, október 29-én nagy lehetőség kínálkozik, de az energiaválság miatt nehezen tervezhető a következő időszak. Milyen ígéreteket lehet megtenni felelősen Nyitra megyében?
Csenger Tibor: Mindenképpen pozitívum, hogy október 17-én elfogadtuk a 2023-as megyei költségvetést. Figyelembe vettük az energiaárak emelkedését, az infláció alakulását, vagyis a büdzsében számoltunk az intézményeink fenntartási költségeinek növekedésével. Ezzel biztosítani tudjuk a kiszámítható működést, vagyis a középiskoláknak, ha az energiaárak a tervezhető keretek között maradnak, biztosan nem kell áttérniük az online oktatásra, mint a Covid idején. A kiszámítható működést kell biztosítanunk a szociális intézmények esetében is, meg kell őriznünk a lakók jelenlegi komfortját, s ha van rá lehetőség, tovább növelni a kapacitásokat.
Folytatjuk a megkezdett beruházásokat, semmiképpen sem szeretnénk leállítani a most záruló ciklusban elindított hídfelújításokat.
A jövő évi költségvetésben az uniós források merítésével együtt közel hetven millió eurót különítettünk el a beruházásokra. Arra kell törekednünk, hogy a megszorítások, a források elvonása helyett a pénzeszközök felhasználásának hatékonyságát növeljük. A jövőre nézve nagyon fontosnak tartom, hogy a központi kormány figyelmét felhívjuk, a megyénket, ahogy Nagyszombat megyét is elkerülik az első osztályú észak-déli tranzitutak. Ahogy Berényi József is említette, a fenntartásunkban lévő másodosztályú utak teherbírása nem felel meg a megyékre zúduló teherforgalom kihívásainak. A tervezés alatt lévő projektekből sajnos nyilvánvaló, hogy a központi kormány továbbra sem kezeli prioritásként a déli régiók infrastruktúrájának fejlesztését. Ezen csakis összefogással tudunk segíteni.
A megyeelnök kitüntetett feladata, hogy az érintett települések polgármestereivel és a szomszédos megyék vezetésével összefogva javaslatokat tegyen le a kormány asztalára. Már csak ezért sem mindegy a közösségünk szempontjából, hogyan alakulnak a választások október 29-én.
Nemcsak az energiaválság miatt kiszámíthatatlan a helyzet Szlovákiában. Mi történik abban az esetben, ha a kisebbségi kormány nem tudja átvinni a parlamenten a költségvetést? Hogyan hat ez a megyék gazdálkodására?
Berényi József: Ha a parlamentben elbukik a költségvetés tervezete, közvetlenül nem befolyásolja a megyék gazdálkodását. A megyék bevétele a fizikai személyek adójából számítódik ki, vagyis a megyék költségvetését a központi költségvetés hiányában is el tudjuk fogadni. Nagyszombat megyében előkészítettük a jövő évi költségvetés tervezetét, arról majd az október 29-e után felálló közgyűlés szavaz. A kormány tervezett intézkedései azonban így is komoly érvágást jelentenek, 19 millió eurót vesznek ki a megyei költségvetésből a családtámogatásként beharangozott lépésekkel. Ezzel a megyéket arra kényszerítik, hogy az elvont forrásokat a családoktól vegyék vissza – hogy példát mondjak, kényszerűen meg kell emelnünk a buszjegy vagy az étkeztetés árát. Szeretnék még ráerősíteni arra, amit az imént a tranzitutak kapcsán Csenger Tibor mondott. Megyei alelnökként az államtitkári szintig jutottunk el, részeredményeket sikerült is elérni. Erre példa, hogy Észak-Csallóközben az R7-es építésekor károsodott helyi utakat a kivitelező újította fel, tehermentesítve a megyei költségvetést.
A miniszterhez azonban alelnökként csak nagyon kivételes esetben jutunk el, s ahhoz, hogy megépüljön egy Nagyszombatot Győrrel összekötő első osztályú út, vagy legalább kerülőutak a települések mellett, kell a miniszteri kapcsolat. Ezt viszont csakis a megyei elnök tudja elérni a pozíciójából adódóan.
Ezért is fontos, hogy éljünk a lehetőséggel, és magyar elnököket válasszunk Nagyszombat és Nyitra megye élére.
(Az interjúban szerkesztett formában közöljük a Ma7 közéleti magazinműsorában, a Nézőpont október 21-i adásában elhangzott beszélgetést.)
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
