Magyar nemzeti zarándoklat Rómába

Magyar nemzeti zarándoklat Rómába

A zarándoklat csúcspontja április 25-én lesz, amikor Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadja a magyarokat. Ezt követően a Szent Péter-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatja be a zarándoklatot lezáró misét.

A lateráni Szent János-bazilika – Képek: wikipedia

Minden készen áll a közel ezerötszáz magyar hívő fogadására Rómában és a Vatikánban, akik április 23. és 25. között a nemzeti zarándoklaton vesznek részt, és többek között Ferenc pápa is fogadja őket – mondta Németh Norbert, a zarándoklat egyik szervezője, a Pápai Magyar Intézet rektora az MTI-nek csütörtökön.

A magyar nemzeti zarándoklat április 23-án délután ünnepi szentmisével veszi kezdetét, amelyet a Róma területén található, lateráni Szent János-bazilikában Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke vezet.
   
Április 24-én délelőtt az egykori városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikában Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK alelnöke mutat be misét.

A szentély XII. századi mozaikdíszítése
   
A zarándoklat csúcspontja április 25-én lesz, amikor Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadja a magyarokat. Ezt követően a Szent Péter-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatja be a zarándoklatot lezáró misét.

A magyar nemzeti zarándoklatot az MKPK hirdette meg köszönetként Ferenc pápa tavaly április 28-30. között Budapesten tett apostoli látogatásáért.

Németh Norbert elmondta, hogy a Rómába való zarándoklásnak közel kétezer éves hagyománya van a keresztény világban: a zarándokok a két apostolfejedelem, Szent Péter és Szent Pál sírját és ereklyéit őrző bazilikákat keresik fel. „Ez a két fókuszpontja a magyar nemzeti zarándoklatnak is, ezeken a helyszíneken mutatunk be magyar nyelvű szentmisét” – hangsúlyozta.

A főhajó az apszissal

Hírdetés

Megjegyezte, a zarándoklat lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők „új módon találkozzanak Istennel, egymással és önmagukkal”. Úgy látja, a zarándoklat ma is azt jelenti, hogy „az ember kimozdul a komfortzónájából, alkalmazkodnia kell, figyelnie kell egy másfajta ritmusra és a Jóisten megszólítására”.

A zarándoklat római szervezését vezető Németh Norbert az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország egész területe, majdnem minden egyházmegye képviselteti magát. Tizenhét érsek és püspök kíséri a hívőket, határon túli területekről, Felvidékről, Erdélyből, a Délvidékről is érkeznek magyar testvérek, miközben ez Kárpátaljáról, a háború miatt nem lehetséges – tette hozzá. A Nyugat-Európa különböző városaiban diaszpórában élő magyarok sem fognak hiányozni, és bekapcsolódik a római magyarok közössége és az olaszországi magyar katolikus misszió is – tudatta.

A főhajó mennyezete

A zarándokok csoportosan és egyénileg, repülővel, busszal és saját járművekkel teszik meg az utat Rómáig. „Teljesen mindegy, ki mivel teszi meg az utat.

Nem ez számít, ennél sokkal fontosabb a belső motiváció, a zarándoklatot kísérő belső utazás” – szögezte le.

A Pápai Magyar Intézet rektora elmondta, úgy állították össze a háromnapos zarándoklat programját, hogy minden napnak legyen úgynevezett csúcspontja, de marad idő idegenvezetéses látogatásra Rómában kisebb csoportokban, valamint önálló programokra is lehetőség lesz.

„Amikor a programot szerveztük, biztosak voltunk benne, hogy a Szent Péter-bazilikában bemutatott mise lesz a zarándoklat küldetési miséje, mert egy jó zarándoklat akkor sikerül, ha a végén rájön az ember, hogy most kezdődik csak az igazi zarándoklat: mindazt, amit átéltem és mindaz, amivel megerősödtem, gazdagodtam, haza kell vinnem, és ennek a fényével kell a lelki életemet folytatnom” – hangsúlyozta Németh atya.
Kifejtette, a legnagyobb római bazilikákat választották helyszínül, hogy ne legyen létszámkorlátozás. Így a zarándoklathoz az utolsó napokban is nyugodtan lehet csatlakozni az olaszországi magyar katolikus misszió, vagy az MKPK honlapján.

A főhomlokzat

Magyar nemzeti zarándoklatot Rómában utoljára 2000 októberében tartottak, amely II. János Pál pápa korábbi magyarországi látogatásait követte. Nagy számban érkeztek a Vatikánba magyar hívők 1997-ben is Apor Vilmos győri püspök boldoggá avatása alkalmából, illetve 2003-ban Batthyány-Strattman László orvos boldoggá avatásakor.  


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »