Magáncég felügyelte a tűzszerészeket

Magáncég felügyelte a tűzszerészeket

Minden szakmaisággal ellentétes, hogy egy magáncég szakfelügyelete alatt végezték a honvéd tűzszerészek a hortobágyi volt bombázó lőtér mentesítését. A vállalkozás szerződése szerint a tűzszerészeknek a megsemmisítendő bombákat egy külön helyre kell szállítaniuk és ott felrobbantaniuk. A projekt 3,4 milliárdos keretéből pedig mindössze 11 százalékot szántak a legfontosabb, legveszélyesebb munkálatokra, a tűzszerészeti mentesítésre.

A honvédelmi miniszter 30 napot adott a július 1-jei, négy emberéletet és egy súlyos sebesülést követelő hortobágyi tűzszerész-tragédia katonai kivizsgálására. Ezzel párhuzamosan folyik a rendőrség közigazgatási eljárása. A vizsgálatok lezártáig egyik érintett szervezet és a tűzszerészi mentesítést elnyerő magáncég részéről sem kívánnak nyilatkozni a részletekről. Így lapunk a fellelhető iratok elemzéséből, valamint volt és jelenlegi tűzszerészekkel folytatott háttérbeszélgetések során bukkan rá újabb és újabb megdöbbentő részletekre.

A birtokunkba jutott dokumentumok szerint például a volt bombázó lőtér európai uniós pénzeket is felhasználó tájrehabilitációs projektjeit elnyerő vállalkozás szakfelügyeletet gyakorolt a tűzszerészek munkája felett, ami minden szakmaisággal ellentétes. A honvédség tűzszerészei a vonatkozó törvények és szabályzatok alapján végzik a munkájukat, a szakmai felügyeletet kizárólag parancsnokaik gyakorolhatják. Ám a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. között 2013-ban megkötött két szerződés szerint a munkálatok során a tűzszerészeti szakfelügyeletet a magáncég látja el a Magyar Honvédség I. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tűzszerész-alakulatának munkája során is. Azaz egy magáncég szakmai felügyeletével végezték a bombák megsemmisítését.

Ennél is érthetetlenebb a szerződések azon kitétele, amely a bombák szállításáról rendelkezik. „Azon robbanótesteket, melyeket nem lehet elszállítani, a projektcélterület déli részén kijelölt, bombatölcsérekkel sűrűn tarkított területen lehet felrobbantani.” A tragédia utáni napokban szakemberek sora jelezte a sajtónak, hogy – egyes kivételekkel – a bombákat a feltalálás helyén kell megsemmisíteni, és hogy a hatástalanított, szállításra előkészítendő bombák mozgatása során következhetett be a tragédia. A tilalom oka, hogy például egy évtizedek óta földben lévő robbanótest esetében nem lehet tudni, hogy megváltozott-e a robbanóanyag összetétele, ami azt a mozgatásra rendkívül érzékennyé teszi. A kivételt egyébként az jelenti, amikor a bomba emberi életet veszélyeztet, például sűrűn lakott területen találják meg. Ilyenkor a tűzszerészek „orosz rulettet” játszanak, és a gyújtószerkezet eltávolítása után legtöbbször ölben viszik a testet a szállító járművükhöz. Megjegyzendő, hogy a hét végén a Ferihegy 2-n talált bombát a szabályoknak megfelelően a helyszínen semmisítették meg.

A szakmaiságot figyelmen kívül hagyva

A hortobágyi mentesítéskor azonban szakértők szerint minden szakmaiságot felrúgva olyan gyakorlat alakult ki, hogy a megsemmisítésre váró robbanótesteket lőtéren belül szállították egy központi gyűjtőhelyre. Ezzel a jelek szerint időt spóroltak meg, a szerződésben ugyanis olvasható, hogy a magáncég feladata a fémrepeszek összeszedése is, egy helyről pedig gyorsabban begyűjthető a repesz is, mint több ezerről.

A hortobágyi bombázó lőtér tájrehabilitációja két ütemben folyik. Az alapkiírás szerint 1,9 milliárd forintba került volna, európai uniós fejlesztési pénzek és hazai költségvetési forrás felhasználásával. Ám a projekt költségvetése igencsak alultervezettnek bizonyult, hiszen még egy év sem telt el az indulás óta, és 2014-ben a kormány 3,4 milliárdra emelte a rá fordítandó összegét. A 3,4 milliárdból a projektgazda nemzeti park mindössze 11 százalékot szánt a legfontosabb, legbonyolultabb és legveszélyesebb munkálatokra, a tűzszerészeti mentesítésre. Amiről aztán nagyon gyorsan kiderült, hogy szintén alultervezett, betarthatatlan határidőket tartalmazott, és 2015-ben maga a nemzeti park kezdeményezte a határidők módosítását a magáncéggel aláírt szerződés módosítása során. Indoklásukban a fő hangsúlyt a terület szennyezettségének alulbecsülése kapja. „Az előtalálások számának nagyarányú növekedése különösen nem volt előre látható. A projekt előkészítési szakaszában a célterületen egy szúrópróbaszerűen kiválasztott 0,25 hektáros mintaterületen történtek előzetes mérések a robbanótestekkel való szennyezettség felmérésére, becslésére.” Más érdeklődő cégek úgy jártak el, hogy a bombázó lőtér több területén próbamérést végeztek, és ezek eredménye alapján álltak el a pályázattól. A szerződés teljesítése során ki is derült, jóval nagyobb a szennyezettség, mint ahogy becsülték.

A szerződés módosításának másik fő indoka, hogy mivel a tűzszerészeti mentesítés csak azután jelenthető készre, hogy a tűzszerészek megsemmisítették a robbanótesteket, és a maradványokat is összeszedték, a magáncég nem tudott a szerződés szerinti ütemben számlázni, így egy évig csak a szerződés szerinti összeg 10 százalékát jelentő előlegért dolgozott alvállalkozóival (!) a területen. Az alvállalkozók bevonása szintén a projekt tervezésekor elkövetett hiba következménye, a feladat alábecsülése miatt történhetett meg. A vártnál több munkához ugyanis több szakember kell.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »