Tombol a háborús pszichózis. Emmanuel Macron francia elnök legújabb interjújában ismét szárazföldi erők ukrajnai bevetését szorgalmazta Emmanuel Macron. Közben a finnek is az intervenció pártjára álltak, így már hét ország beszél nyíltan erről a lehetőségről, illetve ide sorolhatjuk még Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A francia elnök egy szombaton megjelent interjúban kijelentette, hogy „valamikor a jövőben” szükség lehet szárazföldi hadműveletekre Ukrajnában a Nyugat részéről. Ez annak a narratívának a folytatása, amelyet február végén indított útjára Macron, mikor kijelentette, hogy terítékre kell venni a nyugati katonák bevetését Ukrajnában.
„Lehet, hogy, bár nem akarom, és nem akarom kezdeményezni sem, a helyszínen kell katonai műveleteket végrehajtanunk, annak érdekében, hogy szembeszálljunk az orosz erőkkel”
mondta a francia államfő a Le Parisien francia lapnak nyilatkozva.
„Franciaország ereje abban rejlik, hogy mi ezt meg tudjuk csinálni”
mondta Macron, hozzátéve, hogy továbbra „sem zárható ki semmi Ukrajnával kapcsolatban.
Fontos részlet, hogy a héten történt egy szivárogtatás egy francia lapba, ahol katonai források szivárogtatása arra hívták fel a figyelmet, hogy az ukránok mennyire rosszul állnak és hogy az orosz haderő mennyit fejlődött ütőképesség terén.
A valóságtartalma a szivárogtatás valóságtartalma nem is annyira fontos, mint inkább az üzenete: valakik figyelmeztetést küldtek Macronnak, hogy Franciaország nem feltétlenül van abban a helyzetben, hogy ukrajnai beavatkozásról beszéljen. A francia hadsereg 250 ezer főből áll, és ennek zöme kiszolgáló személyzet, nem pedig harcban bevethető katona. Összehasonlításképp: nagyjából egymillió ember harcolhat az orosz-ukrán fronton.
Erre az üzenetre reagálva jelentette ki Macron egy nappal később, hogy Franciaország igenis képes csapatokat küldeni Ukrajnába, és ebben a kérdésben egyedül ő dönt, mert ő Franciaország elnöke.
A francia álláspont mellé állt Csehország, Lengyelország és a három balti állam. Újabban pedig most már Finnország is. Persze, a finnek a nagyobb amerikai szerepvállalás ösztönzése céljából tettek ilyen kijelentést.
Elina Valtonen finn külügyminiszter szombaton kijelentette, hogy az USA-nak „sem szabadna teljesen elleneznie” az ukrajnai beavatkozás ötletét, ha romlana a helyzet a fronton. Majd gyorsan hozzátette, hogy a „finn hivatalos álláspont az, hogy jelenleg nem küldünk csapatok Ukrajnába és nem vagyunk hajlandók erről tárgyalni sem”.
A finnek tehát a „katonai kétértelműség” mellé próbálja betolni Washingtont, persze erre minden oka megvan. Miután feladta történelmi semlegesség stratégiáját és csatlakozott a NATO-hoz, Finnország komoly stratégiai kihívás elé néz. Neki van a leghosszabb közös határa Oroszország a nyugati államok közül, Moszkva pedig jelezte, hogy csapatokat és haditechnikát fog vezényelni a finn határ közelébe.
Így a finnek most lényegében az amerikai elrettentő erőt szeretnék meglovagolni, miközben óvatosan egyensúlyoznak: a katonák küldésétől elhatárolódnak, és az USA-nak is megtiltották, hogy atomütőerőt telepítsenek az országuk területére.
Továbbra sem tudni, hogy pontosan mire megy ki a játék. Macron háborús narratívája éppúgy lehet figyelmeztetés Moszkva irányába, hogy nem akarja túlnyerni magát Ukrajnában, mint hadüzenet.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
