Idén Almágy adott otthont a „Gömör és Nógrád, a tájhaza irodalmi-történelmi emlékei” elnevezésű regionális pedagógiai programnak.
A rendezvényen a résztvevő alapiskolák és gimnázium diákjai az elmúlt hónapok elmélyült kutatómunkájának gyümölcseit mutatták be, bebizonyítva, hogy a hagyományőrzés és a modern szemlélet kiválóan megfér egymás mellett.
A május 29-i alkalomra ünnepi viseletbe és a kultúra színeibe öltözött az almágyi kultúrház. A Pro scholis – Gömör és Nógrád Kistérségi Közoktatás-fejlesztéséért, az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja és Területi Választmánya, valamint a házigazda Almágyi Alapiskola és Önkormányzat közös szervezésében valósult meg a térség egyik legjelentősebb jövőformáló rendezvénye, a 19. irodalmi-történelmi projektnap.
Szellemi híd Rimaszombattól Fülekig
A rendezvény hangulatos felütéseként az almágyi Pirosrózsák asszonykórus helyi dallamai hívogatták a vendégeket, majd az Almágyi Alapiskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket.
Agócs Péter beszédében Tőzsér Árpád péterfalvi költő soraival idézte meg Medvesalja és a tágabb régió szellemét.
„Ez a nap a büszkeségről szól. A diákok a pedagógusok vezetésével nem csupán adatokat gyűjtöttek vagy régi épületeket fotóztak, hanem Rimaszombattól Fülekig, Tornaljától Almágyig egy szellemi hidat építettek, amely összeköti az iskoláinkat, a fiataljainkat és a közös irodalmi-történelmi múltunkat” – fogalmazott az igazgató, kiemelve a teljes iskolai közösség példaértékű összefogását.
Az igazgató külön köszönetet mondott a projekt „indítómotorjának”, Ádám Zitának, a pedagógiai program főszervezőjének, aki fáradhatatlan munkával és szakmai precizitással immár közel két évtizede mentorálja a kezdeményezést.
Élő történelem: a 4K jegyében
Ádám Zita ünnepi megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a mai oktatásban már nem az enciklopédikus tudás, hanem annak gyakorlati és élményszerű alkalmazása a legfontosabb.
A szakember a modern világ kihívásaira reflektálva a 4K elvét (kommunikáció, kollaboráció, kritikai gondolkodás és kreativitás) állította a középpontba, amelynek fontosságát a diákok munkái is hűen tükrözték.
A főszervezőt az almágyi gyökerek is megérintették: a helyszínen elismeréssel adózott a mindössze 14 éves helyi diák, Jakab Richárd előtt, aki hat éve gyűjt önszorgalomból lenyűgöző régiségkiállítást, megtestesítve ezzel a projekt igazi szellemiségét.
Így kutatták fel a diákok a tájhaza múltját
A projektnap legizgalmasabb pillanatait a diákok színes és sokrétű prezentációi jelentették, amelyekben kastélytitkok, bunkerek és elfeledett szavak keltek új életre a közönség előtt. A fiatalok tizenegy intézmény képviseletében, elképesztő alapossággal és kreativitással mutatták be a saját maguk által felkutatott értékeket.
A házigazda Almágyi Alapiskola tanulói a gyakorlati hagyományőrzés terén alkottak maradandót: hónapokon keresztül tanulmányozták őseik ruházkodását és a régi varrási technikákat, a projekt csúcspontjaként pedig szinte a teljes helyi népviseletet újraalkották.
A Füleki Mocsáry Lajos Alapiskola diákjai a huszadik század sötét időszakába engedtek betekintést, miközben a vár alatti második világháborús óvóhelyeket, az úgynevezett Einemann-bunkereket térképezték fel és helyi visszaemlékezéseket gyűjtöttek.
Hasonlóan nagyszabású munkát végzett a Tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola is, ahol több mint 120 diákot mozgósítottak: ők a Tornallyay család építészeti örökségét vizsgálták meg – még a matematikaórákat is bevonva –, az alsó tagozatosok pedig a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából jelenítették meg Tornallyay János alakját.
A Rimaszécsi Speciális Alapiskola tanulói egy rendkívül érzékeny témát dolgoztak fel, és mélyreható kutatómunkával állítottak emléket a település egykori zsidó lakosságának, bemutatva mindennapjaikat és tragikus sorsukat.
A Dereski Alapiskola csapata az élő, beszélt hagyomány nyomába eredt, és az idősebb lakosokkal interjúzva egy helyi szótárt állított össze a ma már ritkán használt régi kifejezésekből és elfeledett dűlőnevekből.
A Rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium Tercia osztályos tanulói Kurinc rejtett arcát tárták fel: a jól ismert strand mögött szakemberek segítségével, georadarral térképezték fel a hajdani kolostorromokat és a Barát-kutat.
A Feledi Szombathy Viktor Alapiskola diákjai saját identitásukból kiindulva azt fogalmazták meg, mit jelent számukra a szülőföldjük, miközben a Várgedei Alapiskola tanulói a szavakba szőtt történelem fonalát fonalazták tovább előadásukban.
A Balogfali Alapiskola csapata a helyi kultúrház múltját, jelenét és jövőjét dolgozta fel, ráadásul interaktív módon mutatták be Pongrácz István egykori tanító fonomimikai (hangutánzó mozdulatokon alapuló) módszerét.
A Rimaszécsi Alapiskola diákjai a Szentkirályon található, 18. századi barokk-klasszicista Bretrich-Szilárdi Jankovich-kastély falai közé és parkjába kalauzolták el a jelenlévőket a polgármester és a szépkorúak elbeszélései alapján.
Végül a Bátkai Alapiskola harmadikos és hatodikos tanulói a kő és a bronz, az építészet és a költészet összekapcsolásával hozták közelebb a nézőkhöz a zsipi templom évszázados történetét, valamint Radnóti Miklós alakját, aki versben mondta el nekik, mit is jelent a haza.
A múlt ismerete nélkül nincs jövő
A délutáni értékelés során Ádám Zita meghatottan köszönte meg a felkészítő pedagógusok áldozatos munkáját és a diákok kitartását. Külön kiemelte, mekkora érték, hogy a mai, digitális világban élő gyermekeket sikerült rávezetni a hely szellemének, a közvetlen környezetüknek és történelmüknek a megismerésére.
A rendezvény nemcsak elméleti tudással gazdagította a résztvevőket, hanem felejthetetlen közösségi élményt is nyújtott, bizonyítva, hogy Gömör és Nógrád kulturális öröksége jó kezekben van: a legfiatalabb nemzedékében él tovább.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
