Ma van Anna napja. De ki volt Szent Anna? Vrabec Mária2026. 07. 26., v – 16:33
Július 26-án a katolikus egyház Szent Annára és Szent Joakimra emlékezik, akiket a keresztény hagyomány Szűz Mária szüleiként, egyben Jézus Krisztus nagyszüleiként tisztel. Bár a Bibliában alig találunk róluk említést, alakjuk évszázadok óta fontos része a keresztény hagyománynak.
A Biblia hallgat, a hagyomány megőrzi nevüket
A kanonikus evangéliumok nem árulják el, kik voltak Szűz Mária szülei. Nevüket először egy 2. század közepéről származó apokrif irat, a Szent Jakab ősevangéliuma említi, amely Joakimként és Annaként nevezi meg őket. Bár ez az írás nem része a Szentírásnak, a történészek és teológusok szerint őrizhet olyan hagyományokat, amelyek a korai keresztény közösségek emlékezetében éltek.
Mária szüleiről későbbi apokrif művek is beszámolnak, ám ezek már inkább a népi vallásosságot tükrözik, mint a történelmi hitelességet. Ennek ellenére fontos betekintést nyújtanak abba, hogyan tekintettek rájuk a hívők az évszázadok során.
A gyermektelenség fájdalma után született meg Mária
A hagyomány szerint Joakim jómódú, becsületes és rendkívül nagylelkű ember volt. Feleségével, Annával vagyonukat három részre osztották: egyharmadát a templomnak adományozták, egyharmadát a szegények között osztották szét, és csak a fennmaradó részt fordították saját megélhetésükre.
Egyetlen bánatuk volt: hosszú éveken át nem született gyermekük. Az akkori zsidó társadalomban a gyermektelenséget sokan Isten kegyének hiányaként értelmezték, ezért Joakimot egy alkalommal még attól is eltiltották, hogy áldozatot mutasson be a templomban.
A megaláztatás után Joakim a pusztába vonult, ahol negyven napig böjtölt és imádkozott. Anna eközben otthon könyörgött Istenhez. A hagyomány szerint mindkettejüknek angyal jelent meg, és ugyanazt az örömhírt közölte velük: Isten meghallgatta imájukat, gyermekük születik, akiről az egész világ beszélni fog. Kilenc hónappal később megszületett Mária.
Háromévesen már a templomban nevelkedett
A gyermekáldást Isten különleges ajándékának tekintették, ezért Joakim és Anna fogadalmukhoz híven hároméves korában a jeruzsálemi templomba vitték Máriát, hogy ott nevelkedjen egészen házasságkötéséig.
Bár ez a történet szintén apokrif forrásokból ismert, Szűz Mária templomi bemutatásának ünnepe már a 6. századtól jelen volt a keleti kereszténységben, Nyugaton pedig a 11. századtól ünneplik.
A hagyomány szerint Joakim idős korban halt meg, felesége és lánya jelenlétében. Egyes középkori források azt is állítják, hogy Anna később újra férjhez ment, és további gyermekei is születtek.
Évszázadok óta tisztelik őket
Szent Anna tisztelete már a 4–6. században elterjedt a keleti egyházban. Jusztiniánusz császár 500 körül templomot emelt tiszteletére Konstantinápolyban, kultusza pedig a 10. századtól Nyugat-Európában is gyorsan terjedt. Ünnepüket XIII. Gergely pápa 1584-ben vette fel az Általános Római Naptárba, ekkor vált általánossá Szent Joakim tisztelete is.
Szent Anna a bányászok, hajósok, édesanyák, várandós nők és szülő asszonyok védőszentje, férjével együtt pedig a házastársak és családok oltalmazójaként tisztelik. Általában harmadmagával, Szűz Máriával és a gyermek Jézussal ábrázolják, ezeket a képeket Metterziának hívják (az olasz Anna metterza, Anna, mint harmadik kifejezésből).
A művészettörténetben ez a szimbólum azt hivatott bemutatni, ahogyan az isteni kegyelem generációról generációra öröklődik.
A hitet elsősorban otthon tanuljuk meg
Ferenc pápa 2013-ban, Szent Anna és Szent Joakim ünnepén arra emlékeztetett, hogy Mária szülei nem csupán életet adtak gyermeküknek, hanem hitre is nevelték.
Mint fogalmazott, Mária szeretetteljes és hívő családban nőtt fel, ahol megtanulta meghallani Isten szavát és követni akaratát. A pápa szerint Joakim és Anna annak a nemzedékek láncolatának tagjai voltak, akik családi körben adták tovább hitüket egészen addig, amíg Mária világra nem hozta Jézust.
Szent Anna és Szent Joakim történetének történelmi részletei talán soha nem lesznek teljes bizonyossággal igazolhatók. Mégis több mint másfél évezrede inspirálják a keresztényeket. Történetük ugyanis nemcsak a hitről, hanem a kitartásról, a reményről és a család erejéről is szól.
Üzenetük ma is aktuális: a hit, az emberség első számú iskolája a család. A gyermekek nemcsak szüleiktől, hanem nagyszüleiktől is megtanulják azokat az értékeket, amelyek egész életüket meghatározhatják. Ez az örökség az, amely miatt Szent Anna és Szent Joakim alakja ma is különleges helyet foglal el a keresztény hagyományban.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
